Modern rabszolgaság Nyugat-Európában

0

Középkorú román nők tízezrei hagyják el családjukat, veszik az irányt Olaszország felé, ahol nap mint nap idős, magatehetetlen embereket látnak el. Modern rabszolgaság ez.

Az ellátás sokszor napi tizenkét óra munka, a hét minden napján egy haldokló emberrel összezárva. Sokszor papírok nélkül, feketemunkásként, kiszolgáltatva a munkaadónak.

Sok oka van annak, hogy erre kényszerülnek: mindenekelőtt az, hogy csődbe ment a gyár, vagy megszűnt a hivatal, ahol eddig dolgoztak.

A kilencvenes évek elején-közepén könyvelők, szövőnők, bolti eladók és egyéb, feleslegessé vált munkakörökben dolgozó nők százezrei maradtak hirtelen munka nélkül, ráadásul legtöbbször nemcsak ők, hanem a férjük is. A gyerekeket pedig fel kellett nevelni valahogyan, fizetni az iskolát, majd az egyetemet.

A férjek közül sokan feladták: alkoholisták lettek, vagy otthon ülnek egész nap, és nézik a tévét. Az erős és mindent túlélő nők pedig elindultak Olaszországba, mert otthon negyven év fölött esélyük sincs a munkaerőpiacon; a rokon nyelvet könnyű megtanulni, és ott szükség van a dolgos kezükre. A félszigeten sem volt sok választásuk: szakképzettség híján csak a gondozói állás marad számukra.

Keress könnyen, gyorsan külföldi munkát a Határátkelőn!

A nyelvi rokonság miatt tehát elsősorban Olaszország, Spanyolország és Franciaország az úti cél, de az erdélyi magyarok és szászok inkább Németország, Ausztria felé veszik az irányt.

A Magyar Nemzet ír egy 47 éves özvegy nőről, Iara Drueláról, aki tíz éve dolgozik Olaszországban. Ő a szerencsések közé tartozik, mert a lányával indult el szerencsét próbálni.

Mint a cikkből kiderül, egy talpraesett nőről van szó, aki a felmérve az igényeket, öregotthont alapított Cordenons településen, Friuli-Venezia Giulia tartományban.

Mogorva, nehezen kezelhető idős férfit gondozott sokáig odaadóan, akinek a rokonai megígérték: ha kibírja mellette, az öregúr halála után megkapja a lakást.

Betartották a szavukat, és ebben a házban hozta létre Clara Druela az öregotthont, a helyi háziorvos segítségével, aki megoldást keresett öreg páciensei ellátására. Jelenleg tíz idős ember lakik nála.

Európa legöregebb társadalma az olasz, ezért tízezrével szívja fel a megbízható cselédeket. Badante, így nevezik őket; az olasz szó eredetileg gondozót jelent.

Ma már mást: modern, huszonegyedik századi rabszolgaságot, heti hat-hétszer huszonnégy órás állást egy idős, gyakran magatehetetlen ember otthonában.

Hivatalos adatok szerint egymillió román állampolgár él és dolgozik Olaszországban, így ők alkotják a legnagyobb külföldi közösséget a félszigeten. A valós szám jóval magasabb, mert sok a feketemunkás.

Az olaszok szívesen választanak román cselédet, mert nincsenek nyelvi nehézségeik, amellett pedig szerény, megbízható munkaerőnek tartják őket, akik kevéssel is beérik.

(Fotó: pixabay.com/geralt)

Share.

About Author

Leave A Reply