Mitől élnek olyan jól az új-zélandiak?

4

Új-Zéland egyike a sokunk által irigyelt helyeknek, ahol kellemes a környezet, szimpatikusan messze van mindentől, és az életszínvonal is magas. De miért? – tette fel a kérdést az NZ Family trip blog.

„Mert nagyon jól élnek. Az egész ország rendezett, nekünk turistaszemmel úgy tűnt, mindenki nagy jólétben él. Talán csak Wellingtonban találkoztunk néhány kevésbé jólszituált emberrel. Másutt minden takaros és rendes volt.

Persze mi elsősorban „turistás” helyeken jártunk. De ez más országban is így van, és még Amerikához képest is volt különbség, NZ javára. Mindent lehet kapni de minden nagyon drága.

A szállásokat nem is fogom kivesézni, mert az abszolút főszezonban voltunk, amikor minden hotel az egekbe srófolja az árakat, de a napi dolgok is néha már fájóan sokba kerülnek.

Mi mennyi?

Egy liter tej például 2,1-3,5 NZD, ami alsó hangon is 420 forint. A legolcsóbb sör leárazva volt 2 NZD (és itt Tesco gazdaságosra gondoljatok), de ami már elfogadható minőségű volt az simán került 3 dollárba – 3 decinként.

Külföldre mennél dolgozni? Már kint élsz, de munkát keresel? Válogass közel ezer (!!!) álláshirdetés közül a Határátkelőn!

A mekiben egy menü 10 NZD – 2000 forint felett. Ami pedig már a nevetséges kategóriában volt, az a gyümölcsök ára. Nyár elején voltunk, tehát abszolút szezonban. Egy kosár eper (kb. 15 deka) 4 NZD – 840 forint, ugyanennyi cseresznye 9 NZD – ez kilónként több mint 12 ezer forint!!!

Miért keresnek sokat?

Ahhoz, hogy ezeket az árakat az ott élők meg tudják fizetni, megfelelő vásárlóerő is kell. Azaz, az új-zélandiak biztosan sokat keresnek. Amit nem értek.

Nem tudom, miért tudnak az NZ-i cégek olyan sokat fizetni, hogy dolgozóik meg tudják engedni maguknak nem csak az alapvető dolgokat, de a 195 dolláros kajakozást (kb 3 óra), a 200 dolláros bungee-jumpingot (nem vicc, 40.000 forintot köhöghetsz ki, hogy szívasd magad!!), vagy a 8-9 dolláros sört egy pub-ban.

NZ-on ugyanis semmi nincs, ami valami rettentően kellene a világnak. Nincs aranyuk, nincsenek ritkafémek, olaj és gázszükségletüknek 70%-át importálni kénytelenek.

Legnagyobb exportcikkük a tej és tejtermékek. Ebből mondjuk brutális mennyiséget adnak el, a teljes világpiac 30%-a az övék! De azért a tejtermék nem az, amin jellemzően óriási profit lenne és meg lehetne belőle kegyetlenül gazdagodni.

Abban pl. egészen biztos vagyok, nem tudják 400 forintnak megfelelő valutáért eladni a világpiacon a tejet (mint saját hazájukban). Külföldi turistából sincs végtelen, hiszen elképesztően messze vannak mindenkitől.

Örökölt drágaság?

Szóval adott egy apró ország (lakosság 4,5 millió) a világ végén (de tényleg!), amelynek nincs semmi természeti kincse, melyekből szuperül meg lehetne élni és az ottaniak mégis nagyon magas életszínvonalat tudhatnak magukénak.

Én nem tudok mást elképzelni, mint azt, az anyaország (a bevándorlók többsége az Egyesült Királyságból származik) ár- és bérszínvonalát „megörökölték”. Most pedig ugyan minden nagyon drága náluk, de sokat is keres mindenki, ezért van miből kifizetni.

Mondanám, kövessük mi is ezt a modellt kis hazánkban. Kerüljön minden háromszor annyiba, de emeljük meg mindenkinek a fizetését is a háromszorosára. Nem változna semmi, mindenki ugyanúgy élne, viszont ha külföldre mennénk minden olcsónak tűnne.

Szerintem gyakorlatilag ez van NZ-on. Jól hangzik, de sajnos nálunk mégsem működne. NZ-on ugyanis mindössze a GDP 40%-át teszi ki az árukereskedelem (export-import együtt), mi viszont a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk, nálunk az áruforgalom a GDP 157%-a.

Azaz mi hiába is tudnánk egymásnak drágábban adni a megtermelt javainkat, mivel azok legnagyobb része a világpiacon talál gazdára és ők nem fizetnének többet, hamar csődbe mennénk.”

Az ennél jóval bővebb posztot képekkel, videóval itt találjátok.

Share.

About Author

4 hozzászólás

  1. “NZ-on ugyanis semmi nincs, ami valami rettentően kellene a világnak.”

    elég nagy butaság, nem kéne ilyen kijelentéseket tenni alapvető ismeretek nélkül.
    kb. 62milliárd dollár értékben exportál az ország, leginkább élelmiszertermékeket (tej és annak mindenféle deriváltjai a tejportól a vajig, hús, leginkább bárány, halak, gyümölcsök, igen sok bor, valamint erdészeti és faipari termékek, kőolajszármazékok, de emellett gyapjú, arany, ércek, stb.) Mindezek elég jó minőségűek és keresettek.
    Az ország legnagyobb kereskedelmi partnerei Ausztárlia, USA, Kína, Japán

  2. Ha nem tudjuk, mi miért, akkor ne írjunk butaságokat. A reálbér színvonal sajnos a munka-termelékenység függvénye. Azaz egységnyi idő alatt előállított javak értéke. Értéke, azaz mennyiért tudom eladn? Az rossz ötlet, hogy akkor most fizessünk a Zsigának háromszor annyit a lapát támasztásáért, és akkor lesz jólét. Nem, akkor infláció lesz.

    Legjobb tanácsom, hogy vegyétek le ezt a cikket, mert finoman szólva támadható.

    Az igazságtartalma kb annyi, hogy Új-zélandon relatív jólét tapasztalható a turista attrakciók közelében. Hát gratulálok, ezt a momdatot sikerült egy cikk terjedelmére felhízlalni.

    Szép napot, písz.

  3. Bretalaine on

    Sok turista megy oda, pár éve volt szerencsém látni. Csak Dubai-ból napi 6 db Emirates gép megy oda, ebből 3 db Airbus A380, a másik három is széles törzsű.

Leave A Reply