Mit várnak az osztrákok a külföldiektől?

1

Az osztrák fiatalok körében végzett egy meglehetősen átfogó felmérést a marketagent.com kutatóintézet. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a 14-29 évesek a külföldiek beilleszkedését, mit várnak el tőlük, miket tekintenek a legfontosabb értékeknek. Miután rengeteg magyar dolgozik (és él) a szomszédban, arra gondoltam, nem lenne érdektelen megnézni, mik is ezek az elvárások.

Kezdjük a legfontosabbal: a kutatásban részt vevő 3115 megkérdezett csupán 14 százaléka felelte azt, hogy sikeresnek érzi a külföldiek integrációját. Az idén nyáron (júniusban és júliusban) végzett felmérés azért ennél összetettebb válaszokat ad, például azt, hogy 46,6 százalék „közepesnek” értékelte a beilleszkedési folyamatot (a kettő együtt így 60 százalék, mindenkinek a megítélésére, világlátására bízom, erről mit gondol).

A megkérdezettek 2,4 százaléka mondta azt, hogy az integráció „nagyon jól”, és 11,9 százalék azt, hogy „jól” működik. Viszont minden negyedik fiatal (25,7 százalék) szerint a bevándorlók beilleszkedése „rosszul”, illetve „nagyon rosszul” (13,4 százalék) működik, ami majdnem 40 százalékot ad ki.

Érdekes, hogy elég nagy szakadék van a tizen- és a huszonévesek között az integráció megítélésében, hiszen míg a 14-19 évesek negyede (25,4 százaléka) tartja inkább vagy nagyon rosszul működőnek a beilleszkedési folyamatot, addig a 25-29 évesek körében ez az arány már közel a duplája (47,2 százalék).

Mit kellene tenni a siker érdekében?

A fentiek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy az integráció megosztja az osztrák társadalmat (a fiatalokat mindenképpen), a kérdés most már az, hogy vajon milyen intézkedéseket tartanának helyesnek a helyzet javítása érdekében, mit tartanának fontosnak.

Gyakorlatilag a megkérdezettek fele (49,8 százalék) már a gyerekkortól fontos nyelvtanítást és oktatást emelte ki, százalékra ugyanennyien az ingyenes német nyelvtanfolyamokat, míg 41 százalék a bevándorlók szakképzettségének kihasználását nevezte fontosnak.

Ausztriai munkalehetőségek a Határátkelőn! Egy kattintás és megtalálhatod a jövőt!

A marketagent.com által megkérdezett fiatalok szerint az osztrákoknak is hozzá kell járulniuk a külföldiek beilleszkedéséhez, ezt 36,7 százalék gondolja, de majd’ minden negyedik véli úgy, hogy az oktatási intézményeknek is kiemelt szerepe van az integrációban, a politikai pártokat viszont csak 15,6 százalék emelte ki.

Ebben az esetben is van eltérés a korcsoportok között, általában azt mondhatjuk, hogy minél fiatalabbak a válaszadók, annál fontosabbnak látják az osztrák lakosság szerepét, és a korral együtt a pártok szerepének jelentősége is nő.

Mit kell tennünk nekünk?

Mielőtt tovább mennénk, érdemes lenne megnézni, vajon miként látja mindezt a hétköznapokban egy ott élő magyar? Még korábban jelent meg Péter posztja, aki egy családi vállalkozás alkalmazottjaként írta meg tapasztalatait. Lássunk ebből egy rövid részletet (a teljes írást itt találjátok).

„Itt egy külfölditől elvárják – azt hiszem jogosan – hogy hozzon valamit, amit betesz majd a közösbe.

Itt nem a származásod vagy a bőrszíned alapján ítélnek meg, hanem, hogy mit tudsz felmutatni. Ha semmit, akkor is jöhetsz, csak állj be a sor végére. Annyival lesz könnyebb dolgod, hogy minket, magyarokat tisztelnek.

Ha minden sikerült, van lakásod, munkád, fizetésed, akkor nincs más hátra, mint a könnyed beilleszkedéshez szükséges két dolgot betartani: végezd a munkád legjobb tudásod szerint, és tartsd be a szabályokat.

Ausztria konzervatív ország, az osztrákok igen büszke emberek, de mindig tisztelik és megbecsülik az igazodni képes hozzáállást. Ezek nem nagy dolgok, ha az ember elfogadja – főleg az elején -, hogy vendég és az ajtó előtt lábat kell törölni.”

Milyen értékek szükségesek a beilleszkedéshez?

Ha már az értékeknél tartunk, a talán legérdekesebb kérdés az volt, amikor azt kérdezték a fiataloktól, milyen értékeket tartanak fontosnak az országukban élni és dolgozni kívánó külföldiek részéről a beilleszkedéshez.

A megkérdezettek elsöprő többsége (több mint kétharmada, 66,8 százalék) a másik tiszteletben tartását nevezte meg, ami mögött alaposan leszakadva, de majdnem egyenlő arányban szerepel az egyenlőség, egyenjogúság (37,7 százalék) és a tolerancia (37,1 százalék).

Szintén az élvonalban szerepel az egymásra figyelés (35,8 százalék), a demokrácia tiszteletben tartása (31,5 százalék), a társadalmi felelősségvállalás (29,3 százalék), az őszinteség (29,2 százalék), az integritás (28,6 százalék), a fegyelem (26,6 százalék) és szorgalom (26,1 százalék).

Viszont kevésbé tartják érdekes módon fontosnak az optimizmust (4,9 százalék), a vallásosságot (1,8 százalék) és a vagyont (0,8 százalék).

A beilleszkedés nehézségei magyar szemmel

Nikolett a vendéglátóiparban dolgozik, ő úgy tapasztalta egy korábbi írásában, hogy igenis vannak különbségek a hétköznapokban az osztrákok és a magyarok között – mindkét fél részéről.

„A hotelben dolgozó osztrákok munkához való hozzáállása nagyon motiváló volt számomra, ugyanis nagyon keményen dolgoztak. Ha nem volt munka, akkor is kerestek valamit. Továbbá panaszkodni nem emlékszem, hogy hallottam volna bármelyiküket is.

A magyarok ennek a gyökeres ellentétei voltak. Főként elégedetlenek, de szerintem a motiváció hiánya és az alacsony megbecsülés hatása miatt. Természetesen nem voltunk 100 százalékosan úgy kezelve, mint egy osztrák.

A fizetésünk alacsonyabb volt, minimálbérre voltunk bejelentve, szezonális szerződésünk volt nem pedig állandó, így nem járt számunkra többek között a 13.-14. havi fizetés. (…)

Hosszútávon be is illeszkedni egy olyan országba, aminek nem ismerjük a kultúráját és értékeit, igen nehéz. Úgy, hogy esetleg még a nyelvüket sem beszéljük jól, még nehezebb.

Tehát ne várjuk azt, hogy odamegyünk, és olyan lesz, mint itthon. Nem lesz olyan, egy-két szezon alatt biztosan nem. Nem ott nőttünk fel, talán soha nem fogjuk tökéletesen beszélni a helyi dialektust, nem várhatjuk, hogy egyből osztrákként kezeljenek.

A magyarok mentalitása szerintem ezen még tovább is ront, hiszen ahelyett, hogy nyitottak lennének a helyiekre, és elvegyülnének velük, egymás társaságát keresik, egymás között magyarul beszélnek, nem mutatják a beilleszkedési szándékukat.

Értem én, hogy így könnyebb, honvágyunk van, kapaszkodunk az utolsó szalmaszálba, ami a hazára emlékeztet, de hosszú távon ez csak kirekesztéshez vezet.

Az osztrákok, ha talán le nem is nézik, de mindenképp fenntartással kezelik a keletet. Bár sokan említik Magyarország kapcsán a szép lányokat, bevásárlási lehetőségeket, és a Balatont, de messze nem a kelet a potenciális úti céljuk, hiszen megtehetik, hogy nyugaton, vagy országon belül nyaraljanak.”

Nem bíznak a pártokban

Visszatérve a felméréshez, mivel nyakunkon a hétvégi parlamenti választás, érdekes látni, hogy a fiatalok nem nagyon bíznak a pártok integrációs politikájában, illetve nem elsősorban az ő feladatuknak tartják annak véghezvitelét.

Nem csoda, hogy 28,2 százalék egyetlen pártot sem tudott említeni, amelyikben ilyen szempontból megbízna. A maradék közül az első helyen (20,4 százalékkal) Sebastian Kurz és az ÖVP (Néppárt) áll, őket a Szabadságpárt (16,6), a Szociáldemokrata Párt (14,1), és még értékelhető eredménnyel a Zöldek (13,8 százalék) követik.

Külföldön keresnél munkát, de még nem találtál? Itt közel 1000 álláslehetőség vár!

(Fotó: pixabay.com/domeckopol)

Share.

About Author

1 hozzászólás

  1. Ne feledjük: Az osztrák ipari lobby napról napra egyre több munkást követel befelé Ausztriába.
    nagyon erős a lobby erejük, a gazdaság széles alapokon robosztus fellendülésben van.
    Rengeteg munkás kéz kell ide! Ukrán, litván, fehérorosz, mindenki jöhet már!
    Ez nagyon kényes téma, mert
    1.) a helyi társadalom nem igazán szereti ezt.
    2.) a jólét igen fontos itt mindenkinek. A munkaerőhiány korlátozná a jóléti szint fenntarthatóságát.

    Lényegtelen tehát, hogy kulturálisan beilleszkedik-e ide egy bosnyák / fülöp szigeteki népcsoport, vagy sem, a lényeg, hogy Nagyon Fontos szerepe van minden munkás kéznek a gazdasági fellendülésben, a jóléti rendszer fenntarthatóságában.
    a szubjektív egyéni torzított (fiatal / öreg. helyi / betelepülő) ezen emberek ítélete az egész rendszert tekintve teljesen lényegtelen. (nem is ők hozzák meg a döntéseket.)

    A 21. században az emberi erőforrásért folyik a harc.
    Az emberi agy a legértékesebb.

    Olyan multikultit kell itt Bécsben elképzelni, hogy teljesen természetes az, hogy afrikai fekete és pakisztáni meg görög sok sok másikkal együtt él itt, nagyon nagyon színes a populáció, és toleránsak a helyiek velük szemben.

Leave A Reply