Mit tudnak ezek a dánok… (amit mi nem)?

0

A hygge-től a biciklizés hétköznapi elterjesztéséig elég sok mindent. Most egy kicsit utóbbit nézzük meg, folytatva skandináv körképünket (melyben eddig a svédek és az izlandiak voltak soron).

A dánok kerékpározási mániájáról Lasse Schelde dizájner, várostervező, és nem utolsósorban biciklis aktivista beszélt a Skandináv Ház Alapítvány szervezésében rendezett Think:Nordic konferencián.

Kiderült, hogy a dánoknál komoly hagyományai vannak a bringázásnak, olyannyira, hogy már a XIX. században tekertek a nők is, és ugyan a II. világháborút követően ott is elterjedt az autómánia, az 1973-mas olajválság visszaültette a kerékpárra a dánokat.

Külföldre költöznél, de nincs munkád? Válogass a Határátkelőn!

1978-tól kezdve demonstrációkat szerveztek, ezek következménye pedig egyre több bicikliút lett. A tipikus dán bicikliút az úttestnél egy szinttel feljebb van, így az autó zökken, ha véletlenül ráhajt – ez az apróság lényegesen biztonságosabbá teszi a közlekedést – emelte ki beszámolójában a Dívány.

Egy koppenhágai belvárosi négysávos főutat például korlátoztak és kétsávosra szűkítettek, a külső sávokat megkapták a biciklisek és a gyalogosok – azóta az emberek több időt töltenek ott, a boltokba többen járnak, kiülnek kávézni, hiszen végre lehet hallani egymás szavát. A dánok, úgy tűnik, élhetőbbnek tartják az autómentesebb életet.

Mit tudnak ezek… a svédek (amit mi nem)?

2008 óta Koppenhágában 57%-kal csökkent az autósok és 60%-kal nőtt a biciklisek száma. Az embereket a szakember szerint nem érveléssel lehet rávenni a biciklizésre, hanem azzal, ha megkönnyítjük számukra, hogy oda jussanak és ott parkoljanak, ami a céljuk.

Így például Koppenhágában van egy biciklis híd, ezért bringával a legtöbb helyre hamarabb és kényelmesebben odajutsz, mintha kocsival mennél. Teherbiciklit bérelhetsz a plázában, bicikliparkolók vannak, a külkerületekből bejáróknak „biciklisztrádák” készülnek.

A koppenhágaiak olyan várost szeretnének, ahonnan az emberek nem menekülnek ki az agglomerációba, hiszen az még több autóforgalmat generál. Ráadásul minden lebiciklizett km 0.8 euró nyereség a társadalomnak (kevesebb légszennyezés, kisebb egészségügyi költségek, stb.).

Mit tudnak ezek… az izlandiak (amit mi nem)?

(Fotó: pixabay.com/faverzani)

Share.

About Author

Leave A Reply