Mit tehetünk az esőerdőkért?

0

A helyzet egyre kilátástalanabb, politikusok üzengetnek egymásnak, emberek hashtagelik szét a Facebookot elmormolva egy imát az esőerdőkért, de azok csak égnek, szakadatlanul égnek. Ahogy égett, és talán még mindig ég a tajga Szibériában – írta Endre, aki azért nálunk jóval közelebbről szemléli az eseményeket.

„Az ún. nyugati politikusok bűnösnek kiáltják ki a brazil elnököt, Jair Bolsonarót a most kialakult helyzet miatt. Könnyű szitkozódni, bűnbakot keresni, de az ügy megoldásának labdája sokkal kevésbé pattog Bolsonaro, mint a nyugati civilizáció térfelén, akik túlfogyasztásukkal sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagytak maguk után az ipari forradalom óta, mint Brazília fog pár ezer négyzetkilométer esőerdő felégetésével.

Az, hogy a mostani erdőtüzek természetes eredetűek vagy előre tervezett irtások, tulajdonképpen mindegy. Az, hogy ez kinek a bűne, még inkább mindegy kéne legyen. Csakhogy nem az, mert ahogy a migránsválságból, úgy ebből is lehet politikai játszmát kreálni.

Jair Bolsonaro a Föld kilencedik legnagyobb gazdaságának az elnöke, aki egyben a jövő zálogának, az oxigénnek is egyeduralkodója. Banális módon azt is mondhatnánk, egy bolsonarói földreform komolyabb pusztítást tud végezni, mint Csernobil és Hiroshima együttvéve.

Populista megnyilvánulásai ráadásul szemet szúrnak a magukat többnek gondoló európai politikusoknak, akik mintha nem tudnának azon a tényen túllépni, hogy a gyarmati időknek vége, nem rendelkeznek más országok erőforrásaival.

A nemzetközi politikai elit legszebb megnyilvánulása az volt, amikor Rafael Correa, egykori ecuadori elnök 2007-ben, miután feltártak egy hatalmas méretű olajmezőt a Yasuni Nemzeti Park alatt, 6,5 millió dollárt kért az ENSZ-től azért cserébe, hogy az olajmezőket ne nyissa meg, mire a szervezet egy hatalmas nemmel felelt.

Correa 13 millió dolláros éves bevételt remélt az olajból, aminek feléről lemondott volna, ha az ENSZ kisegíti. Az ENSZ azonban korrupciót szimatolt, és ahelyett, hogy együttműködést ajánlott volna, elzárkózott a további tárgyalásoktól.

Ecuador pár évre rá megnyitotta a mezőket, a Yasuni Nemzeti Parkban pedig megkezdődött az erdőirtás az ENSZ és az Unesco kvázi jóváhagyásával. Ezek után nem visszás-e az ENSZ felszólítása, hogy Bolsonaro állítsa le az erdők felégetését? (…)

Dilma Rousseff 2016-ban egy ellene folyó korrupciós eljárás hatására távozott az elnöki székből, helyére átmeneti időszakra Michel Temer került, aki azonban a 2018-as választáson nem indult el.

2019. január 1-től Brazília elnöke az a Jair Bolsonaro, aki populista megnyilvánulásaival hamar kivívta a liberális politikai elit nemtetszését. Pedig Bolsonaro nem csinál mást, csak követi a trumpi vonalat: erős, vitatható kijelentéseket tesz, ami az egyszerűbb emberek számára érthető ugyan, de az értelmiséget bosszantja.

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Az Egyesült Államok vezetése számára azzal vált vállalhatóvá, hogy Maduróval szemben az általuk támogatott Juan Guaidót fogadta el Venezuela elnökeként, továbbá jó kapcsolatot ápol az argentin elnökkel, Mauricio Macrival, aki véget vetett a szocialista berendezkedésű, Cristina Kirchner által vezetett rezsimnek.

Bolsonaro megújította kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és Olaszországgal is jó viszonyt ápol. Szabadabb fegyvertartást, könnyebb földhöz jutást ígér, ami könnyen semmissé teheti Dilma Rousseff vízióját.

Bolsonaro nyíltan vállalja, hogy a néhány tízezer, civil szervezetek által védelmezett őslakossal szemben a földművesek érdekeit fogja képviselni, mert az társadalmilag és gazdaságilag is kifizetődőbb.

Földreformot egyelőre nem hirdetett, így mossa kezeit: nem miatta égnek az Amazonas esőerdői. A morális támogatás persze megvan ehhez, de az tény, Bolsonaro nem adott felhatalmazást a campesinóknak az erdőégetéshez.

Bűnbaknak való kikiáltása sokkal inkább politikai játszma, semmint megalapozott vád, ami hosszú távon csak arra jó, hogy Brazília az Egyesült Államok támogatásával dacpolitikát folytasson Európa vezetőivel szemben. Németország és Norvégia megvonta a támogatást Brazíliától, de ez csak olaj a tűzre.

Pontosan az zajlik most Brazíliával, ami tíz éve Ecuadorral, csak a mostani helyzet Bolsonarónak sem kedvez. Valószínűleg ennek tudható be, hogy enyhült az Amazóniával kapcsolatos retorikája, és megkezdte végre a tüzek oltását.

Ne legyenek hiú ábrándjaink; az amazonasi tűz az európai politikusokat csak másodsorban érdekli. A legfontosabb, hogy felhasználják azt Bolsonaro és a populizmus lejáratására.

Bár több százezer hektáron ég az erdő, a helyzet egyáltalán nem tragikus. Volt ilyen a múltban többször is, csak korábban nem volt ekkora hírértéke. Most van, mert tökéletes politikai eszköz.

A kérdésre, mely szerint mit tehetek én az Amazonas-medence megmentéséért, a rossz hír az, hogy nem sokat. Azzal egész biztosan nem segítesz Amazónián, ha hőbörögsz a neten, telehashtaggeled a Facebookot vagy olyan segélyszervezetnek adod a pénzedet, amiről életedben nem hallottál.

Ezek csak arra jók, hogy a megnyugtasd a lelkedet, miszerint te együttérzel a fuldokló esőerdei élővilággal. Ha te az vagy, aki szíved szerint körbekerítené egész Amazóniát, hogy oda a sok földfoglaló erdőégető ne tehesse be a lábát, akkor valószínűleg a magyar határra tervezett kerítéssel is egyetértesz.

Az a pár millió campesino ugyanis, akik jó eséllyel a kialakult helyzetért felelősek, azért égetik fel az erdőket, hogy a gyerekeiknek tudjanak valamit enni adni. Az éhezés és nincstelenség ellen menekül, csak azért, mert néhány oligarcha és nagyvállalat rajta ül azokon a területeken, amiken akár ő is gazdálkodhatna, ha neked nem lenne fontos az olcsó banán, pálmaolaj, szója vagy marhahús.

Azonnal megérkeztünk oda, hogy akkor nyilván azzal segítesz a bolygónak, ha ezeket, az amúgy nélkülözhetetlen termékeket kiírod a szakácskönyvedből, Brazíliából származó terméket pedig jó ideig nem vásárolsz.

Voltak korábban is ilyen kampányok, csak ezeknek sincs nagyon értelme. Azért nincs, mert ezek a pénzéhes brazil földesurak azért adnak munkát pár százezer embernek Brazília szerte, így ha tönkremennek egy nagykaliberű tiltakozó kampány eredményeképp, kénytelenek lesznek kirugdosni őket. A munkanélküli campesino pedig mit csinál? Hát nekimegy az erdőnek, és felégeti azt.

Mi hát a megoldás? Az, hogy megpróbálsz a saját közegedben odafigyelni a természetre. Nincs ugyan sok összefüggés a nylonzacskó és Amazónia között, de te az erdőtüzektől tízezer kilométerre azzal járulhatsz hozzá a Föld jövőjéhez, ha nem csomagolod be egyenként a mákszemeket.

Azzal segíthetsz, ha ültetsz egy fát, felszeded a szemetet az utcán vagy nem telepítesz a lakásodba légkondit csak azért, mert Magyarországon van három hét kánikula.

Ha nagyon a szíveden hordod az esőerdők sorsát, akkor olyan politikai erőket juttatsz hatalomra, akik nem a nagycsaládosokat vagy a bevándorlókat támogatják, hanem azt mondják, a pénzt a Föld népességének csökkentésére kell költeni. Ne Hitlereket vizionálj, hanem oktatást, felvilágosítást, átképzést álmodj!

Azt például tudtad, hogy Magyarország 93 ezer négyzetkilométeres területe fejlett mezőgazdaságával 6-6,5 millió ember eltartására alkalmas, ha nem akar talajt kizsigerelő kemikáliákat vagy génmanipulált növényeket bevetni?

A Föld túlnépesedett, és bár szokás ebben a helyzetben Afrikára, Ázsiára vagy épp Dél-Amerikára mutogatni, a helyzet az, hogy Európa éli fel leginkább a jövőjét, mivel ezen a kontinensen vagyunk a legsűrűbben. Nem véletlen, hogy a régió földbirtokosai között sok az európai vagy az európai cégeknek brazil beszállítója.”

A teljes posztot pár gyönyörű képpel itt találjátok.

Határátkelő Klub!

El tudnád képzelni magad digitális nomádként? Vagy nem tudod elképzelni, de érdekel az életforma? Esetleg csak beszélgetnél egy jót kötetlenül? Gyere el szeptember 24-én kedden 18 órától a Prosit Buda Bistróba a budapesti Móricz Zsigmond körtéren és beszélgess két tapasztalt digitális nomáddal, Vigh Borival és Majsai Richárddal!

További részletek itt!

Share.

About Author

Leave A Reply