Mit kell bejelentened, ha külföldre mész dolgozni?

0

A kérdés rengeteg alkalommal előkerül, és sok évvel a határátkelés általánossá válása után is sokszor az az ember érzése, hogy rengeteg bizonytalanság van körülötte. Úgyhogy úgy gondoltam, ideje tiszta vizet önteni a pohárba.

Annál is inkább, mert nem csak én gondoltam így, hanem végre a NAV is, amely a napokban tett fel az oldalára egy (nem túl hosszú, és meglehetősen hivatali nyelven írt) összefoglalót, amit most megpróbálok kibogozni. Szóval amolyan közszolgálati poszt következik.

A kérdés tehát az, hogy milyen bejelentési kötelezettsége van annak, aki úgy dönt, inkább külföldön folytatná, hosszabb vagy rövidebb időre másik országban vállalna munkát (egyébként ha még nincs munkád, akkor itt érdemes keresgélni, egyszerű és közel 1000 állásajánlat vár).

Lássuk tehát, mit mond (pontosabban ír) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal!

Egészségügyi járulék

Ami az egészségügyi járulékot illeti, ennek esetében akkor kell bejelentést tennünk, ha korábban saját magunk után kellett fizetnünk „egészségügyi szolgáltatási járulékot”.

Ha külföldre megyünk, akkor elvileg 15 napon belül be kell jelentenünk, hogy megszűnt a fizetési kötelezettségünk, vagy ahogyan a NAV fogalmaz, „amennyiben a magánszemély külföldre távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot”.

Magyarán az uniós rendeletek (és a mindenféle egyéb nemzetközi egyezmények) szerint ha másik országban biztosítottá válunk, akkor Magyarországon nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnünk.

Bejelenteni egy erre a célra létrehozott (és innen letölthető) adatlapon tudjuk mindezt, ráadásul az egész a neten elintézhető.

Nem elég azonban csak kitölteni a kitöltenivalókat, bizonyítanunk kell azt is, hogy másik országban biztosítottak vagyunk (ez az úgynevezett A1-es igazolás). Magyarul amíg máshol nem vagyunk biztosítva, addig Magyarországon kell fizetnünk a biztosítást, ha jól értelmezem a dolgot. 

Személyi jövedelemadó

Az alaphelyzet egyszerű: ott adózol, ahol a bevételed származik. Szóval ha Németországban dolgozol, akkor ott is fogsz adózni. Viszont vannak olyan élethelyzetek, amikor érdemes észnél lenni.

Ilyen például a lakáskiadás. Ha ugyanis a határátkelés idejére kiadod a magyarországi lakásod vagy házad, akkor abból ugye bevételed van (induljunk ki abból, hogy mindenki törvénytisztelő állampolgár és bevallja az ingatlankiadást…), ami után viszont adózni kell.

Ilyenkor ugyanis Magyarországon keletkezik személyi jövedelemadó (és esetlegesen egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség – hívja fel a figyelmet a NAV.

Egyébként a fő szabály az, hogy a munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkavégzés történik.

Ha magyarként tehát külföldön dolgozol, ott is adózol, amit egyrészt az európai uniós rendelkezések szabályoznak, más esetekben viszont a kétoldalú (azaz a két ország közötti) egyezmények a kettős adóztatás elkerüléséről.

Talán kevéssé közismert (én bevallom, eddig nem tudtam), de arra is lehetőség van, hogy ha valaki külföldön szeretne letelepedni, akkor soron kívül kérheti, hogy állapítsák meg, mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Magyarul nem kell megvárni az adóévet követő május 20-át a bevallással, hanem akár szeptemberben is kérhetjük, hogy állapítsák meg, mennyi adót kell fizetnünk és kész.

Ez szerintem egy elég jó lehetőség (fontos, hogy lehetőség és nem kötelező!), ha valaki nem akar később az adóbevallással külföldről vacakolni.

Ami az általános bejelentési kötelezettséget illeti, azt a NAV szerint bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél (személyesen vagy elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján) kell bejelenteni.

Egészségbiztosítás

Az egészségbiztosítás kérdéséből rengeteg kalamajka adódott az elmúlt hónapokban, igaz, elsősorban a külföldről hazaértő magyarok esetében lehetett egészen horrorisztikus történeteket is olvasni.

Most hirtelen két történet jut eszembe a közelmúltból.

Az egyiknek a főszereplője egy külföldön magyar állampolgár édesanyától született 3,5 éves kislány, aki kétéves volt, amikor visszaköltöztek Magyarországra, de azóta sem sikerült elintézni, hogy legyen taj-kártyája.

„Azt nem értem, hogy ha nekem van tb-m, magyar állampolgárok vagyunk, akkor a kislányomnak miért nincs? Három és fél éves, nem dolgozott, nem dolgozik, miért nem kaphat itthon ellátást? Nem értem” – mondta az édesanya. (Azóta az is kiderült, hogy valahol a brit és a magyar bürokrácia között akadt el a dolog)

Hároméves kislánnyal szórakozik a magyar bürokrácia

Egyébként több külföldről Magyarországra visszatérő magyar is számolt be hasonló helyzetről, van olyan család, akik tavaly költöztek vissza Magyarországra.

Nekik hónapokig kellett várniuk a várandós feleség TAJ-kártyájára, aki így nem tudott orvoshoz járni csak úgy, hogy minden vizsgálat után fizetett. Ráadásul az asszonyt a munkaügyi hivatalban migránsnak nevezték, és félre is tájékoztatták: azt mondták neki, hogy ha fizeti maga után a TB-t addig, amíg tisztázzák az angliai jogviszonyát, akkor járhat orvoshoz, de mégsem így történt.

Megalázott hazatérő magyarok

Mindezek hatására Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter törvénymódosítást ígért az ügyintézés meggyorsítása érdekében, amit azóta elfogadott a parlament.

Visszatérve a TAJ-kártyával kapcsolatos teendőkre, a „kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése alapján” 15 napon belül kell bejelentenünk a változást.

Kinek? A meghatározás szerint (és ezt szó szerint idézem a biztonság kedvéért) annak, aki

„- valamely EGT tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított

– vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozó magyar állampolgár.”

A bejelentéssel kapcsolatban további információkat és nyomtatványokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján találhattok.

(Fotó: pixabay.com/99pixel)

Share.

About Author

Leave A Reply