Mit ér a magyar Amerikában?

0

Vajon mit gondolnak az amerikaiak Magyarországról, még pontosabban mi jut az eszükbe akkor, ha meghallják azt, hogy Hungarian? Létezik-e ez a márkanév? Ennek járt utána a Préhryfarkas blog.

„A cég ebédlőjében általában nem szoktam sokat enni ebédre, mert vacsorára otthon mindig vár valami finomság, amikor hazaérek és ha mind a két helyen ennék, akkor hamar gömböc lenne a prérifarkasból.

Így általában a salátáknál vagy a leveseknél szoktam csak körülnézni. Ahogy a minap a levesek felé veszem az irányt, Andrew nevű kollégám megveregeti a vállam és közben rámutatva az egyik levesre a következőket súgja a fülembe.

„Look, there’s a Hungarian soup, right there, I’m sure you will give it a try.”

(Nézd csak, ott egy magyar leves. Gondolom kipróbálod!)

Amint rápillantok a leves melletti névkártyára, látom, az van ráírva, hogy „Hungarian Mushroom”.

Vakartam a fejem. Nem csak azért, mert hirtelen nem tudtam, hogy van-e tipikus magyar gombaleves, hanem azért is, mert két héttel azelőtt még furcsább dolgot láttam ugyanitt. Akkor ezt a feliratot láttam az egyik leveses tál mellett: „Hungarian Califlower”.

Na ekkor mondtam magamnak, hogy itt az ideje kideríteni, hogy mit is jelent az amerikaiaknak a „Hungarian” márkanév, mert az egy dolog, hogy ugyanitt láttam már Hungarian Goulash elnevezésű levest egy hónapja, de mitől magyar a másik két leves és ami igazán érdekelt az az, hogy mennyivel fogy több a levesből pusztán attól, hogy ott van a „Hungarian” jelző a gomba és karfiol leves szavak előtt.

Azaz, mi a marketing értelemben vett értéke a „Hungarian” márkanévnek Amerikában. Előrebocsátom, hogy azt hogy több fogyott-e a „magyar” levesekből azt sokkal könnyebb volt kideríteni, mint a választ a második kérdésre. (…)

Simon Anholt pár évvel ezelőtt egy olyan interaktív eszközt tett közzé honlapján, amivel nagyon könnyen ki lehet deríteni, hogy 20 nemzet emberei mit is gondolnak a másik 50 nemzet embereiről, termékeiről, stb.

Na ez már sokkal érdekesebb, mert az első húszban az amerikaiak is benne voltak, így viszonylag egyszerűen meg lehet tudni, mit is gondolnak a “jenkik” rólunk. (…)

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Az amerikaiak szemében – az 50 nemzet emberei közül – a magyar emberek a harmincegyedikek a sorrendben. Ez kicsit rosszabb 2008-hoz képest, amikor is a 25.-ek voltunk bár ebből én személy szerint messzemenő következtetést nem vonnék le más adat hiányában.

A magyar termékekről az amerikaiak hasonlóképpen gondolkodnak, hisz itt 32.-ek vagyunk (2008-ban 31.). Még egy dimenziót talán érdemes megemlíteni, az pedig a kultúra, ahol megint csak hasonló eredmény született még akkor is ha én személy szerint legalábbis jobb eredményre számítottam ebben a kategóriában.

De mit is jelent ez a 32. termék rangsorolás? És vajon tényleg közelebb visz-e ez az információ az eredeti kérdésemhez? (…)

Az adatokból világosan kiolvasható, hogy az amerikaiak relatív értékítélete a magyarokról és termékeinkről közepesen alacsony (azaz ők valamivel hátrébb sorolnak minket az 50-es listán, mint a többi ország), de nem feltétlenül kiugróan alacsony, ahogy ezt talán sokan gondolták volna.

Pusztán a magyar termékek megítélésnél maradva (lásd könnyebben olvasható grafikont csak a termékekről alul) pedig az is szembeötlik, hogy az amerikaiak hasonlóan viszonyulnak termékeinkhez, mint az angolok akik (elméletileg, vagy legalábbis földrajzilag) Európában vannak.

Az amerikaiak nem tartják „olyan sokra” a magyar termékeket, mint lengyel testvéreink, de nem is olyan „kevésre” mint a másik állítólagos testvérnépünk a török.

Egy szó mint száz, a magyar termékek megítélése a 20 nemzet polgárai szemében átlagosnak mondható (statisztikailag legalábbis a 30. rangsorolás a mienk) és ennek fényében az amerikaiak értékítélete (32.) a magyar termékekről nem feltétlenül kiugróan negatív.

Meglehetősen közel van ehhez az átlaghoz, így az amerikaiak szemében a magyar termék nem feltétlenül a legkívánatosabb, de nem is a legrosszabb. (…)

Ezen adatok alapján tehát úgy tűnik, hogy az amerikaiak nem asszociálnak döntően semmilyen meghatározó karakterre, dologra, jelzőre, stb amikor meghallják azt, hogy Hungarian, hacsak nem arra, hogy kelet-európai.

Azaz a magyar brand szerintem nem egy jól felépített vagy történelmileg kialakult és egyedi karakterrel bíró márkanév az amerikaiak szemében.

Bár nincs viszonyítási alapom sem adatom ennek bizonyítására, meggyőződésem, hogy több ország vagy nemzet (márkájának) megítélése ennél sokkal egyedibb vagy karakteresebb Amerikában.

Félreértés ne essék, ez nem értékítélet, nem azt mondom, hogy az jó, a mienk pedig rossz. Pusztán azt állítom, hogy a „magyar” szó hallatán az amerikai egész egyszerűen megrántja a vállát, mert vagy nem tud róla vagy nem jut eszébe egy vagy két meghatározó jelző.

Olyan jelző, mint amilyen például a „precíz” a German (német) ország vagy nemzet márka hallatán. De vajon miért van ez így? Vajon azért mert túl kis ország vagyunk? Vajon a földrajzi távolság miatt? Vagy netán valami egészen más ok játszik közre?”

A teljes cikket érdekes adatokkal és következtetésekkel itt találjátok.

Amerikai görbe tükör magyar szemmel

Share.

About Author

Leave A Reply