Mire számíthatnak a határátkelők az új osztrák kormánytól?

0

Egy új kormány alakulásakor mindig nagy kérdés, vajon mire irányba viszik tovább az országot. Különösen érdekes ez akkor, ha (hiába van szó külföldről) az adott kabinet elképzelései rengeteg magyart is érintenek. Pontosan ez a helyzet Ausztriában.

Az osztrák munkaerőpiac 2011-ben (Románia és Bulgária számára 2014-ben) történt megnyitása óta több tízezren vállaltak munkát az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagállamokból. Míg 2008-ban 90 ezer fő körül volt a regisztrált munkavállalók száma ezekből az országokból, 2017-re a létszámuk elérte a 287 ezret.

A magyarok a legnagyobb és az egyik leggyorsabban növekvő csoportot teszik ki: a regisztrált magyar munkavállalók száma Ausztriában 2008 és 2017 között hozzávetőleg 21 ezerről 84 ezerre nőtt.

Az EuroNewsnak nyilatkozó szakértők szerint az ausztriai munkavállalás vonzerejét mindenekelőtt a magasabb bérek jelentik, ezért az elvándorlás ezekből az országokból mindaddig folytatódni fog, amíg a bérszínvonal különbsége Ausztria és az új tagállamok között nem csökken jelentősen.

Az ausztriai munka vonzerején a megkérdezett közgazdászok szerint az sem változtat érdemben, ha a leendő osztrák kormánypártok, az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a kampányban tett ígéreteiknek megfelelően csökkentik a más uniós tagállamokból érkező munkavállalók számára a szociális juttatásokat. Az intézkedésnek szerintük legfeljebb egyes szektorokban lehet hatása.

Ausztriai munkalehetőségek egy kattintásra a Határátkelőn!

„Nem hiszem, hogy ez ok lesz arra, hogy ne jöjjenek a munkavállalók, amíg a bérszínvonalban ilyen nagy a különbség” – vélte a Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) munkatársa.

„Alapvetően abból indulok ki, hogy a kelet-európai országok polgárai itt dolgozni akarnak, és nem a szociális segélyért jönnek” – tette hozzá Hermine Vidovic.

Mi változhat?

Például a szociális segély (Mindestsicherung), amelyet jelenleg az ausztriai lakhellyel rendelkezők kaphatnak, a leendő kormánypártok terve szerint viszont a jövőben csak akkor járna, ha az igénylő legalább öt évig dolgozott is Ausztriában.

A másik tervezett módosítás, hogy a gyerekek után járó szociális támogatást az azok lakóhelye szerinti ország bérszínvonalához igazítanák. Ez azokat a munkavállalókat érintené, akik ingáznak, illetve akik időszakosan vagy hosszabb ideje Ausztriában élnek, de gyermekeik nem költöztek velük.

Ez utóbbi megszorítás a szakértők szerint egyes szektorokban érzékeltetné a hatását: érzékenyen érintené például a beteggondozásban dolgozó EU-külföldieket. Köztük a legnagyobb arányt a szlovákok és a románok teszik ki. Az ebben a foglalkozásban dolgozók ugyanis általában a fizetésük részének tekintik a családi pótlékot.

Hogy mennyire lehetséges keresztülvinni ezeket az elképzeléseket, az más kérdés, az uniós jog ugyanis tiltja a külföldiek hátrányos megkülönböztetését.

(Fotó: sebastian-kurz.at)

Share.

About Author

Leave A Reply