Miért költöznek külföldre a magyarok?

0

A kérdésre az első válasz nyilván az, hogy a jobb anyagi lehetőségek, a magasabb életszínvonal csábítja határátkelésre a magyarokat. Ebben sok meglepetés nincs, az azonban nagyon érdekes, hogy egy friss tanulmány szerint milyen más szempontok játszanak még szerepet a döntésben.

A kérdésre, azaz hogy miért költöztek külföldre, akik ott élnek, többféle választ adhattak a határátkelők, a válaszokból készült tanulmány a Társadalmi Riport legutóbbi számában jelent meg a téma kiemelkedő kutatója, Hárs Ágnes tollából. (Itt olvasható el az egész tanulmány, a 128. oldaltól.)

Abban nem volt meglepetés, hogy a legfontosabb indíték gazdasági, a határátkelők kétharmada (65 százalék) anyagi okokból, a több pénzért választja a külföldi életet.

Tízből négyen mondták azt (a kérdésre több választ lehetett adni), hogy az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, a kilátástalanság vezérli, míg minden ötödiknek egészen konkrét anyagi problémái (leginkább hiteltörlesztés) vannak.

Ami ennél érdekesebb, hogy nagyjából minden harmadik határátkelő (37 százalék) a magyar politikai hangulatot jelölte meg távozása (egyik) indokaként, míg 20 százalék számára a gyerek(ek) iskoláztatása, jövője volt annyira fontos, hogy érdemes legyen miatta külföldre költözni.

Szintén minden ötödik válaszadót a kíváncsiság hajtott, azaz egyszerűen szerette volna megtapasztalni, milyen külföldön élni – olvasható a tanulmányban.

Mi a helyzet iskolai végzettség szerint?

Trükkösebb kérdés, hogy minndezek a motivációk miként oszlanak meg aszerint, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van. „Nagyon eltérőnek bizonyultak a válaszok, és láthatóvá tették, hogy korántsem homogén a
külföldön élők csoportja, a kvalifikáltak és a kevésbé kvalifikáltak elvándorlásának a motivációja” – írta Hárs Ágnes.

„A magasabb jövedelem reménye szinte minden iskolázottsági csoport számára kiemelkedően fontos volt, az alacsony iskolai végzettségűek számára azonban szignifikánsan lényegesen kevésbé, mint az iskolázottabbak számára” – olvasható a tanulmányban a laikus számára kissé meglepő mondat.

Az alacsony iskolai végzettségűeket sokkal inkább a magyarországi munkalehetőség hiánya, a kilátástalanság ösztökélte a határátkelésre (ami persze valójában szintén anyagi kérdés), olyannyira, hogy ezt fontosabbnak tartották az elérhető jövedelem nagyságánál is.

A konkrét anyagi gondok (például a hiteltörlesztés) a szakmunkás végzettségűek számára volt minden más iskolázottsági csoportnál mérhetően jelentősebb ösztönző tényező, a legkevésbé a diplomások körében.

Talán nem meglepő, hogy a magyarországi politikai hangulat és a gyerek iskoláztatása, jobb jövője elsősorban a diplomásoknál számított. Ami a kalandvágyat illeti, itt a legalacsonyabb arányt a szakmunkásoknál mérték.

„Összességében jól érzékelhető különbségek rajzolódtak ki iskolai végzettség szerint az elvándorlást motiváló tényezőkkel kapcsolatban adott válaszok alapján: magasabb jövedelem reménye mellett az alacsony iskolai végzettségűek otthoni kilátástalan helyzetük előli menekülése, a szakmunkások erős és kizárólagos kényszere a munkavállalásra, a diplomások számára az otthoni kedvezőtlen környezeti feltételek jobbítása (politika, iskola)” – fogalmazott Hárs Ágnes.

Share.

About Author

Leave A Reply