Miért keménykednek az ausztrálok?

0

Ausztrália ugyan nagyon messze van Magyarországtól, történelmi és egyéb okokból mégis fontos szerepet játszik a mindenkori határátkelő magyarok életében. Meglepően sokan élnek ott, és kétségtelenül van valami vonzó az országban. Nemrégiben azonban nem túl örömteli hírek érkeztek azoknak, akik komolyan fontolgatják a kitelepülést: az ausztrál kormány ugyanis bekeményített vízumügyben. Ma azt próbálom kicsit körbejárni, mi lehet ennek az oka, és mit jelenthet az oda vágyóknak.

Malcolm Turnbull egy hónapja jelentette be, hogy Ausztrália megszünteti az úgynevezett 457-es munkavállalási vízumot, és egy új rendszert vezet be helyette. Ezt az ideiglenes munkavállalási vízumot még 1990-ben vezette be Ausztrália, azzal a céllal, hogy jobban az országba tudja vonzani a jól képzett szakembereket.

Idővel viszont a kevésbé jól képzettek is megkapták ezt az engedélyt, emiatt az a vád érte az államot, hogy lehetővé teszi a munkaadóknak a visszaélést: nem csak a hiányszakmákban alkalmaznak külföldieket, hanem sokkal szélesebb körben, hogy olcsóbb munkaerőhöz jussanak.

„Bevándorló nemzet vagyunk, de az ausztrál munkásoknak előnyt kell élvezniük a külföldiekkel szemben a hazai munkaerőpiacon” – fogalmazott az ausztrál miniszterelnök canberrai sajtóértekezletén.

A változás azt jelenti majd, hogy elsősorban hazai állampolgárokat kell alkalmazni az üres állásokban, és jobb angolnyelv-tudást, valamint szakmai képzettséget követelnek meg a külföldi munkavállalóktól. (Pedig eddig sem volt olyan egyszerű megfelelő vízumot szerezni.)

Öröm az ürömben, hogy az új rendszer nem érinti azokat a külföldieket, akik már megkapták ezt a 457-es vízumot, és dolgoznak vele az országban, ők jelenleg 95 ezren vannak. Most több mint 200 féle szakmában dolgoznak külföldiek Ausztráliában, ezt a számot csökkenteni fogják.

Először egy kétéves vízumot lehet majd megszerezni, és ennek feltétele volna egy, a mostaninál szigorúbb bűnügyi ellenőrzés, utána pedig egy négyéveset, de ezt jó angoltudáshoz kötik.

Ezeknek a vízumoknak a megszerzése nem jogosítja fel majd a munkavállalót arra, hogy állandó tartózkodási engedélyt kapjon az országban.

Ausztrália bekeményít a külföldiek munkavállalásával

Csavartak még egyet

Ha ez nem lett volna elég, bő két hete sikerült tovább szigorítani a dolgon, a friss költségvetési tervezet szerint az ország részben a külföldieket foglalkoztató munkaadókra kivetett adókból finanszírozná fejlesztési terveit.

Ausztráliában júliusban kezdődik az új pénzügyi év, a canberrai kormány milliárdokat szán a foglalkoztatottság növelésére és a kulcsfontosságú szolgáltatások biztosítására.

Konkrétan ez azt jelenti, hogy a külföldi munkaerő foglalkoztatóinak a határozott idejű munkavállalásra feljogosító vízummal rendelkezők után évente 1800 ausztrál dollárt, a határozatlan idejű vízum birtokosai után pedig 5000 ausztrál dollárt kell fizetni.

Politikai háttér

A 457-es munkavállalási vízum körüli kavarás nem túl meglepő, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy mennyi vita tárgya volt az elmúlt években. Már 2013-ban az akkor miniszterelnök komoly változtatásokat hajtott végre rajta, mert sokan igazságtalannak érezték.

Ráadásul Ausztrália sem mentes az elmúlt években a nyugati világ több országában is tapasztalható jobboldali populizmus térnyerésétől, amivel együtt járt a bevándorlásellenes retorika erősödése is. Az ellenzéki One Nation Party például már jó ideje veri a tamtamot, általában a migráció és különösen a 457-es vízum ellen.

Ugyanakkor a jelenlegi kormánykoalíción belül is többször felmerült már a rendszer felülvizsgálatának igénye, szóval egyre nagyobb nyomás nehezedett a kabinetre, ilyen drasztikus lépésre azonban valószínűleg senki sem számított.

Mindemellé ott van Malcolm Turnbull kormányfő, aki sokak szerint (ezt Európából nem könnyű megítélni, hogy tényleg így van-e) az ötvenes évek Fehér Ausztrália bevándorláspolitikáját idézi, például azzal, hogy olyan szintű nyelvtudást követelne meg a kormány az érkezőktől, ami nagyon megnehezítené a nem anyanyelvi beszélők migrációját.

A politológusok szerint az egész felhajtás elsősorban amiatt van, mert a miniszterelnök szeretné kifogni a szelet a párton belüli szélsőjobb vitorlájából (ilyet mintha már hallottunk volna).

Mindenesetre a távolból nézve meglepő, hogy a történelmileg a bevándorlásra épülő, multikulturális Ausztrália ilyen irányba mozdult el – persze ugyanez igaz az Egyesült Államokra is, és akad pár hasonlóság Donald Trump és Malcolm Turnbull szlogenjei között.

Már megint az ingatlanpiac 

Ausztrália esetében sem lehet kihagyni az ingatlanpiac jelentőségét, hiszen az utóbbi években nagyon nehézzé vált az első saját lakáshoz jutás, elsősorban persze a nagyvárosokban.

Olyannyira, hogy Melbourne-ben 850 ezer, Sydneyben pedig már egymillió dollár fölött van az átlagos ház ára, állandó téma az ingatlanlufi, miközben az árak folyamatosan emelkednek. Mindezt pedig nyilván nem túl bonyolult a bevándorlók ellen fordítani.

Csavar a végére

Az egészben az a legérdekesebb, hogy tavaly Ausztrália 45 ezer ilyen típusú engedélyt adott ki, ami 11 százalékos esés az egy évvel korábbi adathoz képest, azaz az igény folyamatosan csökkent egyébként is a 457-es iránt.

A sydney-i Immigration Experts Australia nevű bevándorlási ügynökség szakembere mindezt az igénylési folyamattal járó elképesztő bürokráciával indokolta.

„Rengeteg alkalmazó cég teljesen kétségbe van esve, mert egyszerűen nem tudnak embert találni az ausztrál piacon. Nagyon fontos lenne az ausztrál gazdaságnak, hogy ez a program erős maradjon” – mondta a BBC-nek Rossana Gonzalez, aki szerint a program iránti érdeklődés azért zuhan, mert a munkaadók elrettennek a borzalmasan hosszú és bonyolult folyamattól.

Itt tartunk most. Szóval aki Ausztráliát fontolgatja, az fontolgassa meg nagyon alaposan, mielőtt belevág.

Share.

About Author

Leave A Reply