Miért jó Norvégiában élni?

0

A kérdésre persze rögtön rávághatnánk, hogy azért, mert a világ egyik legmagasabb életszínvonalat biztosító országa (röviden: a pénz miatt), de a dolog azért ennél összetettebb. Persze Tamás felsorolásának pár pontja szorosabban vagy lazábban összeköthető az anyagiakkal, de többről van itt szó. Következzen tehát a „Tíz dolog, amiért jó itt élni” sorozat következő része (amiben sikerült bőven 10 dolog felé jutni…). (A képeket természetesen Tamás küldte, köszönöm.)

„Tulajdonképpen megfordult már a fejemben, hogy újra jelentkezem, most pedig már biztos. Volt néhány érdekes poszt, amik felbátorítottak. Egész más volt a fejemben, de ez a 10 jó dolgos felhívás, plusz az első londonos, majd az utána megjelent norvégos / legboldogabbos írás más útra terelt. Hiszen van benne valami.

Nem tudom, tudok-e tíz jó dolgot anélkül felsorolni, hogy ne legyek banális. Nem.

Na mindegy, nem is számolom. Tehát az első…

Miért jó?

Írtam már, nem is változott a véleményem azóta, de ismétlésként azért emlékeztessük magunkat, hogy milyen jó itt megrekedni és ajánlom mindenki figyelmébe, egyébként meg mindenki találja meg a számítását bárhol a világban tök mindegy, ki mit mond és ír. Ettől függetlenül hátha valaki rákíván Norvégiára.

Már eleve a nagyváros-kisváros, város-falu vonalon hatalmas különbségek vannak az igényekben, ilyen úton való „leépülés” is megváltoztatja az embert, hát még ha külföldre is veti a sors közben.

Nem is feltétlen személyiségbeli változásra gondolok most, hanem életvitel- és szemléletmódbeli változásra. Ami lehet, lappangott már az emberben, de az új élet jobban a felszínre hozza ezeket. Nem tudom…

Külföldön keresnél munkát, de még nem találtál? Itt közel 1000 álláslehetőség vár!

E rövid bevezető után nézzük nem fontossági sorrendben, hanem ahogy esik. Annyit még, hogy falusi tapasztalatok (ami ráadásul elég jól el van eresztve) ezek, tehát azért Norvégia-szerte lehetnek más vélemények, de nem hinném, hogy óriási különbségek lennének. Persze egy nagyobb város a sok jöttmenttel…

Boldogság

Nem tudom van-e olyan ország a világban, ahol az átlagember ilyen szinten (és nem túl nyitott az olló) jól él ilyen kevés energiaráfordítással. Lehet konkrét példákat is írhatnék, de…

A boldogság széles területet ölel fel, nehéz is így ezt kijelenteni, de szerintem tényleg jól érzik magukat a bőrükben és büszkék. Nem győzöm hallgatni a norsk kvalitet szavakat.

Hát nekem erről a minőségről azért árnyaltabb a véleményem, de hát úgy is az van, hogy mindenki jobbnak hiszi magát a másiknál ma már a világban és ez igaz minden nemzetre is. Ugye mi magyarok és ti norvégok.

Szóval a lista a skandináv, izlandi és dán szerepléssel nem véletlen. Gondjuk az nincs társadalmi és anyagi szinten sem. Egyetértek a norvégos írással a konfliktusok kezelése a magukba zárkózás és dolgok felfogása okán.

Szerintem jól csinálják, nem leszarásként, bár lehet úgy érezni kívülről, hanem mert nem avatkoznak a más dolgába. Nagyon nem. Nem játszik senki megmondóembert. Magamfajta antiszociális embernek Kánaán. Aki a harsogást, harsányságot keresi, ne ide jöjjön.

Természet

Nem nagy titok, hogy az egyik legszebb ország. Tényleg intenzív a kapcsolatuk az embereknek Norvégiával. Erre is vannak felmérések, hogy a skandináv népek sportolnak, mozognak a legtöbbet vagy legnagyobb arányban. Tanúsíthatom, és mi sem lógunk ki a sorból.

Ezen felmérésekben ellenben a mediterrán és déli, valamint mi, kelet-európai népek elég rosszul szerepelünk. Ez is kipipálva itt a falut elnézve. Él itt is mindenféle emberke és fedi a felmérést. Keveset látom őket kirándulni, mondom, szinte csak mi vagyunk a kivételek a nem norvégokat nézve. Ilyen természeti adottságok kivonzzák az embert.

Sportos nagymamák és nagypapák országa is. Sportnemzet. Az Magyarország, biztos? Ne az olimpiai aranyak számát nézzük, ne az élsportot. Mozog a nemzet?

Klíma

Majdnem tökéletes. A tökéletességhez itt mifelénk kevesebb eső és több nap kellene, bár az nekem annyira nem is hiányzik (fényérzékeny lennék?). Tökéletes, ha az ember sokat akar eggyé válni a természettel. Mert kirándulni túrázni nem jó a 30-40 fokban nyáron.

Van tél, itt a fjord mentén mégsem hideg (és a pára miatt melegebbnek is érezni), van eső (ugye az kicsit sok), így van bőven vízesés, zöld minden, nem kiégett fakó nyáron.

Tél sötét? Talán jóval feljebb, itt nem sokkal rosszabb, mint odahaza, az egyetlen átka a körülöttünk lévő hegyeknek, hogy télen két hónapot nem tud besütni a laposan járó nap (na nem mintha sokat sütne olyankor).

Viszont nyáron simán lehet még hajnal egykor is kint lenni és tájékozódni. A hosszú kerti partik lehetősége adott. És nem kell nyáron sem tíz liter vizet magunkkal cipelni túrázáskor, nincs akkora vízveszteség.

Mi itt az utolsó házként látjuk a mozgó népséget, hiszen tőlünk indul egy 5-6 kilométeres kör az erdőn át. Hát komolyan, amikor a legszarabb idő van, akkor mennek a legtöbben túrázni, ezek élvezik ezt. Én is, talán…

Társadalom

Létezhet jobb, mint itt északon? Biztosan létezhetne, de szerintem még nincs ilyen a Földünkön. Én csak demokratikus skandináv szocializmusnak hívom. Az állam véd és be is avatkozik a piaci folyamatokba, és mégis mindenki szabadnak érzi magát, hiszen az is. Az egyenlőség kimaxolva.

Polkorrekt módon figyelnek, hogy ahol kell, vegyes legyen a felhozatal. Nő, fekete stb. Focimeccseknél a női szakértő nem ritka, a műsoroknál, ha vannak táncosok, teltebb csajok is ugrálnak, lehetne sorolni.

Persze biztosan rávágják néhányan, hogy ez csak a felszín és tényleg kényszeresen ügyelnek erre. Ja, lehet. De nemrég lehetett olvasni a viking házasodási szokásokról egy cikket, ahol egy hónap részegségen kívül már az akkor is egyenlő nők kérdése az érdekes. És a gyerekek fontossága.

Ellenben volt egy cikk a középkori nők szerepéről és elfogadásáról és az anya szerepről (miről beszélünk?) és a gyerekek helyzetéről (nyűg). Szóval azért itt elég mélyek az egyenlőség alapjai a 200 éves alkotmánnyal tetézve. Szóval embernek lenni mindenféle „hibával” is, itt lehet. Igazán stresszmentes élet.

Vajon a világ más táján az Operában lehet ilyen műsor? Black metal, norvég / skandináv szülőktől. Nyitottak, pedig itt azért voltak események a kilencvenes évek elején. De büszkék a dolgaikra, bármi is az. Miért ne lennének?

Ez a klasszikus zenével való keverés valami norvég perverzió talán. Egyébként a klasszikus zenéből pont a dob, ami leginkább hiányzik szerintem.

Fotó

Itt azt hiszed, tudsz fotózni, hiszen annyira tálcán kínálja magát nap mint nap a természet, annyi féle arcát mutatva, hogy tényleg elhiszed. Mindenesetre gyakorlásra adott a lehetőség.

Kapcsolódik a klímás ponthoz, hogy a legszebb, amikor eső után felszakadozik a felhőzet és a felhők, párafoltok még megtelepszenek a hegyek lankáin, alul pedig a csipkés fjord. Vagy az éppen foltokban vándorló szitáló eső és a szivárványok giccses látványa.

Nyáron nem is olyan szép, ha zavartalan a napsütés, hiszen mi történik akkor? Homályos lesz a látvány a párától, melegtől, nem olyan szépek a hegyek a kékre változó fjord ellenére sem. Kell egy kis felhő vagy eső a valódi szépséghez.

Megváltoztam

Más dolgok lettek a fontosak, úgy érzem. Egyre zöldebb leszek, talán egyszer Shreknek hívnak majd. Ez az én El Caminóm (nem oly rég volt itt egy nagyon jó poszt), még ha eddig az El Camino csak Chevrolet szinten izgatott.

Az én El Caminóm, mert van időm magamba szállni a túrázások, gyerek lovagoltatása alatt. Olyan jó. Otthon nem volt esély erre (rohanó élet), itt van idő megbékélni, lehiggadni, tervezni, álmodozni még ha olykor a szakadó eső a képes felem marcangolja is.

Gyakorlatilag TV nélkül létezünk (na jó azért a sportok mennek, de jók is a svéd viasport adók – NHL miatt leginkább), a versenysúlyom 10 kg-val kevesebb az otthoninál már három éve, tehát tartós az állapot.

Mitől lehet? Mozgás, úszás, más kaja gondolom. Kevés alkohol, még a végén straight edge-es leszek, vagy már nyomokban tartalmazok ilyen hozzávalókat? Végül is, a hardcore is metal.

És basszus, nem vagyunk betegek (a hozott dolgokat nem idevéve). Jó, lehet szerepe ebben, hogy a gyerek itthon van, de kb. ez bizonyítja, ha vigyázna mindenki a sajátjára, nem volna kitől elkapni a betegséget.

Tehát én csak az ovis időszak alatt voltam talán 3 napot beteg, de azon kívül semmi. Nincs megfázás nincs semmi. Fel kell öltözni és kész. A norvégok persze sokat betegek (nem röhög), jó példa, hogy a legtöbbje, hiába a remek ruházat, esőben a kapucnit akkor sem hajlandó használni.

Nem hittem volna, hogy miket csinálok

Óvodaasszisztens, most meg autószerelő. Nem hittem, hogy ebben az életben én még fogok ilyenre vetemedni. Bár azt sem hinném, hogy nem tartogat még érdekességeket nekem Norvégia, értsd nem ebben fogom kiélni magam nyugdíjazásomig. Tiszta meglepetés ez az ország.

A híres norvég divat

Viccet félretéve, ez a skandináv stílus remek, főleg a sport(technikai) és túra ruházatra gondolván. Tessék rákeresni ezekre (pont a legismertebb HH, ami nem annyira ezt képviseli szerintem): Bergans (of Norway), Norrøna.

Ez a két legpopulárisabb, hiszen a nagy sportruházati üzletláncok (G-max, XXL, Sport1, M/X sport) ezeket részesítik előnyben (hiszen hazai), de van még pár egyéb is.

Viking, Moods of Norway, Kari Traa csak csajoknak (ezt tényleg ajánlom a hölgyek figyelmébe, a gyapjú cuccok nagyon szexik) vagy a nem norvég Lundhags, Haglöfs, Sasta, és a rengeteg gyapjú terméket gyártó Åsnes, Aklima, Dale of Norway, Devold, stb. De a Fjallraven biztosan mond valamit.

Azért itt repkednek az árak, de okosan vásárolva bele lehet futni jó vételekbe fél- vagy harmadáron. Ami már nagyon baráti a fizukhoz képest. Outnorth.no, xxl.no, fjellsport.no, de van jó pár netes oldal, lehet sasolni őket. A nagy világmárkák leginkább a futó és tréning darabokkal vannak jelen, vagy kapnak „lehetőséget”(?).

DAB

A világon elsőként itt lett digitális rádióra átállás. Mondjuk engem nem kellene, hogy érdekeljen az utálat miatt, de mégis. Jönnek szép számmal most a műhelybe DAB-adapter végett és így 30 fölötti adót (mind norvég) lehet fogni kiváló minőségben. Country, klasszik és metal adó is van kettő (a rádiós hiba befigyel azért, szinte mindig ugyanazok a számok napról napra).

Nem mindegy, hogy a műhelyben a Despacito vagy a Walk szól. Tehát mégis van értelme az én oldalamról is, legalább nosztalgiázom. Egyébként aki rádiót hallgat az nem zenét hallgat, csak „valami szóljon”-szindrómába esik.

Zenét olyat kell hallgatni amilyet, én akarok, nem amit rám „kényszerítenek”… Erre is több időm van idekint, és ez jó. ABBA pedig ne menjünk bele, hogy A-ha, itt a zord északon csak a metal megy – kár hogy nem -, viszont nem véletlen. Rengetegen zenélnek, és ez hozza magával a jóra való törekvést.

Ha már zene hát közkívánatra, ez is norvég, érdemes megnézni a munkásságát. Szarból várat és zenét, ha nem is lehet csinálni, legalább a szaga elvehető.

Járművek

Nem csak autók, hiszen itt azért nagyobb számban lehet motoros szánokkal összefutni. De az autóknál maradva, csak Svédországban lehet nagyobb arányban amerikai járgány szerintem Európában. Veterán talán pedig itt. Jobb időben (tavasszal, nyáron) rengeteg az „ócskavas”. Nálunk a műhelyben is.

Aztán pedig az elektromosság. Írtam már. Pont most olvastam, hogy a vételi adómentesség Tesla esetében már nem lesz érvényes, és hogy a városokban a díjas kapuknál kell majd fizetni, persze kevesebbet.

Nem emlékszem melyik városban, de már 17% az elektromos autó, Bergenben 10%. Hasonlít a járműpark a svájcihoz annyiban, hogy az adók miatt egy típus a legkisebb motorral, de minél nagyobb felszereltséggel a leggyakoribb.

És milyen jókat lehet errefelé autózni! De mindenhol, még úgy is, hogy nem léped túl a sebességhatárokat. Persze átlépve még jobb. Egyenesmentes utak, koncentrálni kell nem sofőrként is, mert könnyen „tengeribetegséget” kapni.

Hardangerviddát átszelő/érintő 30-40 km 1000 méter felett végig 1.250-es csúccsal. Elég egyedülálló, megszámlálhatatlan kanyarral, szintingadozással, most jó aszfalttal, pazar látvánnyal.

Ide kívánkozik némi ízelítő, mire lehet számítani az utakon, ha rosszkor vagy rossz helyen. Ez leginkább a nyári szezonra érvényes, amikor nagyobb a forgalom és rengeteg a fogalmatlan lakóautós.

Madártávlatból kezdve a honnan hová. A pöttyös képet úgy kell értelmezni, hogy mi voltunk a fehér nyilas zöld pötty.

A sárga nyílnál nagyon beszűkül az út (ami ezen a szakaszon rengeteg helyen előfordul – nyáron először az egyik ilyen szakaszon oda-vissza lámpás egyirányú forgalom volt), a nagyobb pöttyök teherautók, mögöttük személyautókkal.

A teherautók nem férnek el egymás mellett, persze legtöbbször megpróbálják, senki nem szeret tolatni 40 tonnával beláthatatlan íven, mögötted autókkal azt hiszem.

45 percet tartott a művelet, pedig elég egyértelmű volt, hogy a mi irányunkból közlekedő két teherautónak kell vagy 100 métert tolatnia, ugyanis a másik irányból távolabb szintén már várakozott több autó, busz és teherautó.

Tehát szépen mindenki visszatolatott, majd elengedtük a szemből jövőket. Egyszerű így leírva, de az ilyen szakaszokon nem lehet kiszámolni, mibe futsz bele. Ez volt a legnagyobb várakozásunk ilyen téren, de szerintem nekünk eddig még szerencsénk volt.

Egyébként ahogy a képen látszik, mi feljebb álltunk meg, mert nekem egyből leesett, itt mi húztuk a rövidebbet. Én megálltam kitett elakadásjelzővel a kanyarban, gondoltam, ha jön valaki, akkor kapcsol. Hát nem, ketten jöttek, mindketten elszáguldottak mellettem, majd nem győztek fékezni. Vajon miért villogtam?

A norvég kamionosok, buszosok nagyon érzik a járgányt, gyakorlatilag alig fékeznek, látszik, melyik a külföldi közülük.

A lakókocsis és lakóautós turisták katasztrófák ilyen helyzetben. A csúcs, amikor széles szállítmányt hoznak. Ilyenkor előre megy egy felvezető autó, szépen lezár egy adott szakaszt és bevárja vontatót. Vártunk már ilyenre is.

Gyerekek

Na azoknak (is) egy Kánaán. Szerintem az iskolarendszer is, de úgy egyébként is. Azt csinálnak, amit akarnak.

Norsk kvalitet

Azért van, amire lehet csettinteni. Ruhákat már említettem, aztán a kenyér. Nagyon jók, most például őszölni Magyarhonban voltunk, valamiért kívántam az otthoni péktermékeket. De megdöbbentem, hogy átlag helyen semmi jót nem találni. A norvéghoz képest förtelem, pedig úgy akartam volna.

Sör

Nagyon jó, hiszen import alapanyagokból készül, és azok jók. De itt is egyre szélesebb a kézműves választék (ott már 60-80kr per kis üveg áron) de most dadogó alapjáraton alkoholizálok, nincs rálátásom azokra.

Kötés

Norvég minta, mond valamit? Hihetetlen népszerű (főleg az idősebbeknél) a kötés. Kötött cuccok, de olyan elképesztő mintákkal. Nem kérdés, hogy az ilyen, minőségi termék egy vagyon.

A minta persze mindenhol ott van, a képek között is egy Kari Traa gyapjú alsó réteg például, ami nagyon jól áll a csajoknak. Nem is kell fölé semmi, úgy is meleg, nem?

Gondolom kihagytam még pár dolgot, de valami ilyesmi így röviden, hiszen külön-külön is lehetne pontonként egy posztot írni. Sőt kb. ugyanennyi negatívumot is, de úgy, hogy az összkép mindenképpen pozitív maradna. És különben meg, ha nem tetszik el kell menni, vagy nem kell ide jönni (és sehová a világban). Egyébként meg igen.

A végére egy rövid történet, milyen volt az élet errefelé

A főnököm nagyszülei (dédszülei?) és nem tudom hány generációval előbbről éltek ott szemben a fjord partján. Belekontárkodtam egy piros csíkot a képbe. Az a lényege, hogy a másik végpontnál volt egy pár házas közösség, ott volt az iskola is. Tehát a gyerekeknek oda kellett felmászniuk minden nap.

Nem tudom, egy-másfél kilométer lehet talán, de kb. 300 m szintemelkedéssel. És milyen terepen. Így történt, hogy a nagyszülők 8-9-en voltak testvérek, az egyik testvérüket az iskolába menet vesztették el, lezuhant a sziklákról.

A falu ezen az oldalon volt, ahol most is, közlekedés csónakkal vagy amikor volt még jég a jégen át. Miből éltek? Favágás, bárányok, halászat, vadászat és ilyenek. A fókákat például vadászták rendesen, mert nagyon kártékonyak voltak a halállományt nézve.

A faluból is mentek ki Amerikába szerencsét próbálni, favágóként leginkább. De exportáltak követ (jó minőségű, nagyon szilárd) mindenfelé, például Franciaországba is. A huszadik század hajnala sehol sem volt leányálom a világban, főleg ha az eldugott falvakat, közösségeket nézzük, és hol volt akkor még a norvég olaj.

Ami még érdekes, hogy rengetegen abból lettek itt is gazdagok, hogy a nagyszülőktől, szülőktől örökölt földek, amiken régen állatokat (bárányt) tartottak, most értékes hytte építési területek lettek. Csak el kellett adni és kész.

A főnököm ebből a szempotból nem szerencsés a fjord másik oldalán fekvő kihasználásra nem éppen alkalmas területtel. Bár szerintem lehetne mit kezdeni vele.

Még annyit lezárásként, hogy itt is tudnak panaszkodni a pénzre, úgy „sajnálom” őket. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy na üljünk le, és vitassuk meg egy kicsit ezt a dolgot, de feladom, hiszen mindenki a saját életéhez tud viszonyítani, és hogy hogyan élnek mások a világ többi részén az ilyenkor teljesen érdektelen. Nem csak ilyenkor, de ez az ember…”

Ha szívesen olvasnál még többet Tamástól, látogass el a blogjára – én nagyon szeretem.

Szívesen kipróbálnád magad külföldön? Válogass több száz állásajánlat közül!

Share.

About Author

Leave A Reply