Miért érne kevesebbet a kelet-európai munka?

0

A 2004-ben csatakozott uniós tagállamok lakosainak, így a magyaroknak is, az egyik legnagyobb fájdalma, hogy ugyanazért a munkáért jóval kevesebb fizetés jár, mint Nyugat-Európában. De hogyan látja ezt a kérdést az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja?

A belga biztos, Marianne Thyssen szerint Kelet-Európában minden adottság megvan hozzá, hogy elkezdjenek nőni a bérek, de maguktól nem fognak, ki kell őket harcolni.

Sokan úgy gondolják, hogy azért vették föl a kelet-európai országokat az Európai Unióba, mert nyugaton kellett az olcsó munkaerő. Ugyanakkor a másik narratíva (ami a Brexithez is elvezetett), hogy a kelet-európaiak elveszik a nyugatiak munkáját, és élősködnek a társadalombiztosításon.

Marianne Thyssen szerint az unió bővítése arról szólt, hogy politikai stabilitás legyen a kontinensen, és hogy végre együtt fejlődhessenek a gazdaságok, mert túl sokáig volt szétszakítva Európa.

„Nagy-Britannia arról panaszkodott, hogy olyan embereknek kell hozzáférést biztosítania a szociális ellátórendszeréhez, akik nem azért jönnek Angliába, hogy dolgozzanak, hanem csak azért, hogy profitáljanak a rendszerből. Ez nem így van. Az Európai Bíróság világosan kimondta, hogy olyanoknak, akiknek nincs joguk egy tagállam területén tartózkodni, a tagállam nem köteles szociális védelmet nyújtani” – mondta az Eurológusnak a belga biztos.

A másik problémás ügy az volt, hogy sok szülő fölveszi Nyugat-Európában a gyereknevelési támogatást akkor is, ha a gyerekük otthon maradt: „Megnéztük, miről van szó, és kiderült, hogy nagyon kevés gyereket érint ez, és nem is árt a rendszernek, mert az emberek, akik igénybe veszik, fizetnek. Ráadásul a gyereknevelési hozzájárulás teljes költségének kevesebb, mint egy százalékáról van szó.  Nagyobb lenne az adminisztratív költsége, ha csökkentetnénk ezeknek a szülőknek járó támogatást, ezért inkább megtartjuk a rendszert úgy, ahogy most van”.

Miért érne kevesebbet a kelet-európai munka?

Marianne Thyssen szerint semmilyen akadálya nincs annak, hogy ugyanaz a fejlődés, ami megtörtént Nyugaton, megtörténjen Kelet-Európában is, hiszen az egész a beruházásról, a fejlesztésről, az emberek képzettségéről szól, és vannak képzett emberek.

„Az egyik svéd miniszter azt mondta nekem a kelet-európai építőipari munkásokról, hogy szükség van rájuk, mert Svédországban iskolákat kell építeniük, és már nincs hozzá munkaerő. Belgiumban azt hallom, hogy ha valami gond van a házban, a lengyel mesteremberek már kora reggel megérkeznek, keményen dolgoznak, és jól végzik a munkájukat. Ha az emberek minőségi szolgáltatást nyújtanak, miért ne lenne otthon is fejlődés?” – tette fel a kérdést.

A bérek felzárkózásáról azt mondta, szerinte a kiindulóponthoz képest elég messzire sikerült jutni, de a belga biztos azt is hozzátette, a magas béreket ki kell harcolni, mert a cégek (és az államok) maguktól nem fizetnek majd többet.

„Mit gondol, Belgiumban miért kezdtek emelkedni a bérek és miért kaptak az emberek szociális jogokat? Amikor megvolt rá a gazdasági lehetőség, a jól működő, erős szakszervezetek a sarkukra álltak és keresztülvitték az akaratukat a munkaadóknál” – emlékeztetett.

„Mindig lesznek különbségek. Belgiumban is vannak az északi és a déli rész között, Flandria és Vallónia között. De ha van rá lehetőség, ha a termelékenység megvan hozzá, ki kell harcolni a magasabb fizetéseket, és be kell fektetni az emberekbe! Ha ez megvan, akkor be tudunk fektetni a gyerekeik oktatásába, és innen folytatódik minden” – tette hozzá Marianne Thyssen.

Mindig lesznek határátkelők

Mindig lesznek olyanok, akik a jobb jövő reményébe nekivágnak, és ez nem csak Kelet-Európára jellemző. Példaként az íreket hozta fel, ahol komoly hagyománya van a kivándorlásnak, a válságok alatt mindig elmentek a fiatalok, de amikor az ország kezdett újra lábra állni, sokan visszajöttek.

„Van egy képzési tervünk, és most dolgozunk egy nagyon alapos tanulmányon az agyelszívásról, mert látjuk, hogy ez egy probléma. Egyszerű kijelenteni, hogy azért mennek el az emberek, mert kétszer-háromszor annyit lehet keresni külföldön, de érdemes részletesebben is megnézni, hogy mik azok a tényezők, amik meggyőzik az embereket arról, hogy menjenek vagy maradjanak” – mondta a belga biztos.

„Ha képes vagy rá, hogy jó kilátásokat teremts a népednek, akkor, ha nem is azonnal, de meg lehet győzni őket, hogy maradjanak” – tette hozzá Marianne Thyssen.

A teljes cikket az Eurológuson olvashatjátok el.

(Fotó: pixabay.com/Alexas_Fotos)

Share.

About Author

Leave A Reply