Mi történne velünk GPS nélkül?

0

A GPS mára teljesen a hétköznapjaink részévé vált, elképzelni sem jó, mi lenne velünk nélküle. Az a legkevesebb, hogy vissza kellene térni a térképes tájékozódáshoz, ennél sokkal nagyobb bajok is lennének.

A GPS (azaz a Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) leállása esetén ismét figyelnünk kellene a minket körbevevő világra, miközben A-ból B-be próbálunk meg eljutni.

A GPS-hez köthető humoros és/vagy rémületes sztorikat alapul véve ez nem biztos, hogy olyan rossz lenne. Gondoljunk például arra a svéd párra, akik Caprira akartak eljutni, ám véletlenül Carpit írtak be, ami ugyan szintén Olaszországban van, de északon. Elég komoly meglepetés érte őket, amikor a tengerpart iránt érdeklődtek…

Gondok a közlekedésben

Ez persze a kivételek egyike, alapvetően a GPS rendkívül hasznos találmány. Nélküle alighanem megint próbálnánk kibetűzni, mi áll az útjelző táblákon, hol, mikor és merre kell kanyarodnunk. (Nem beszélve arról a rendkívül hasznos funkcióról, ami az esetek döntő hányadában elég pontosan megjósolja az érkezés várható időpontját.)

Hiányában a közlekedés többi területén is hirtelen elég komoly nehézségek adódnának. Nem tudnánk, mikor érkezik a következő vonat vagy metró, a taxisoknál is teljes lenne a kavar, hiszen a diszpécser nem látná, éppen merre járnak a kollégái.

Baj lenne a mentőknél, tűzoltóknál, hiszen a diszpécserek itt sem tudnák beazonosítani a hívót a telefon koordinátái alapján és a legközelebbi egységet küldeni.

Zavar az áruellátásban

Egyik napról a másikra olyasmivel szembesülnénk, amit már nagyon régen láttunk: üres polcokkal az áruházakban. A konténereket ugyanis ma már GPS-alapon azonosítják be a kikötőben, anélkül egyszerűen mozgatni sem tudnák az árut.

A logisztika annyira kifinomult (folyamatos a szállítás, egyre kevesebbet raktároznak például a nagy üzletek), hogy a rendszer leállása felborítana mindent, például gyárak állnának le, mert nem érkeznének meg a szállítmányok.

Egy brit kormányzati jelentés szerint a GPS-rendszer összeomlása az első öt nap alatt napi (!) egymilliárd dollár kárt okozna az országnak. Még egyszer: napi 1 milliárd dolláros kárról beszélünk. Ha ennél is tovább tartana a leállás, annak jóformán beláthatatlan következményei lennének.

A mobilrendszer összeomlása

És még csak most jön a legrosszabb része: a GPS-rendszer 24 műholdból áll, melyek egészen szélsőséges pontossággal összehangolt órákkal működnek. Amikor a telefonunkon GPS segítségével határozzuk meg a helyünket, akkor voltaképpen ezek a műholdak hangolják össze a jeleket.

Olyannyira, hogy a másodperc egymilliomodnyi eltérése 200-300 km-s különbséget eredményez és azért az nagyon nem mindegy, hogy valaki Budapesten vagy Bécsben van a rendszer szerint.

A másodperc százezred részének eltérése esetén már komoly gondok lennének a banki szolgáltatásokban, a részvénypiacokon, a felhő alapú szolgáltatásokban és még sorolhatnánk, hiszen ezek mind a különböző helyszínek közötti, a végtelenségig precíz összehangoltságon múlnak.

Mindennek értéke felbecsülhetetlen, gyakorlatilag a megszokott hétköznapjaink omolnának össze, ha a GPS-szel történne valami – ami elég döbbenetes, ha abból indulunk ki, hogy az első (természetesen katonai) GPS-műholdat 1978-ban lőtték fel, és csak Bill Clinton amerikai elnök utasítására várt elérhetővé (2000. május 1.-től) a jelenleg ismert pontosságú rendszer civil használatra is (előtte a civil rendszert szándékosan gyengítették, így a pontossága csak 100 méteres volt, utána lett 20 méter).

Mindenesetre a BBC cikke szerint mára ott tartunk, hogy a GPS körülbelül olyan fontos a mindennapi életünkben, mint az oxigén a szervezetünknek.

Inkább ne álljon le.

Mi köze Magyarországnak a Tetris világsikeréhez?

(Fotó: pixabay.com/dariuszsankowski)

Share.

About Author

Leave A Reply