Mi lesz a kiküldetésben dolgozó magyarokkal?

0

Ez az, amit egyelőre nem nagyon tud senki, hiszen minden jel arra mutat, hogy az Európai Bizottság alapvető változtatásokat akar bevezetni a jelenleg érvényes rendszerbe. Kicsit körbejárjuk a kérdést.

A helyzet kiindulópontja, hogy míg az átlagos órabér Dániában és Belgiumban 40,-EUR körül mozog, addig az Európai Unió keleti felében (például Bulgáriában) ennek körülbelül a tizede, azaz alig 4,-EUR.

A probléma pedig akkor kezdődik, amikor a 4 eurós költséggel dolgozó szolgáltató rövidebb vagy hosszabb időszakra a nyugat-európai piacokon megjelenik és versenyezni kezd az ott letelepedett vállalkozásokkal.

A kiküldött munkavállalói státusz jogi definícióját most hagyjuk (azt elolvashatjátok a HRPortálon), inkább nézzük meg azt, hogy milyen problémák adódhatnak.

Ennek a veszélyeit már 1996-ban is látta az Európai Unió, holott abban az időszakban az Unió nagyjából hasonló fejlettségű tagállamokból állt. A visszaélések elkerülésének érdekében hoztak egy irányelvet, mely szerint bizonyos esetekben a munkavégzésre a fogadó tagállam jogát kell alkalmazni.

Ilyen esetnek számít a maximális munkaidő és a minimális pihenőidő, a minimális éves szabadság, a minimálbér, a túlóradíjazás, és még pár hasonló tétel.

Több mint 68 ezer magyar munkavállalót érinthet az Európai Bizottság javaslata!

Ezeknek a szabályoknak az érvényesülését pedig az egyes tagállamok felügyeleti szervei a kiküldetés első napjától éberen ellenőrzik.

Az Európai Bizottság egyik problémája, hogy az európai gazdaság „elüberesedik”, a munkavállalók jogvédelme pedig egyre gyengébb alapokon áll.

A szakszervezeti tagság valamennyi tagállamban csökkent, az Egyesült Királyságban 30 százalékról 25 százalékra, Németországban 25 százalékról 17 százalékra, Franciaországban pedig 9 százalékról 7,7 százalékra.

A bajt tovább tetézi, hogy az Unióban közel 5 millió fiatalnak nincsen állása. Ebben a helyzetben pedig fokozottan kell figyelni azokra a visszaélésszerű magatartásokra, amelyek az egységes, közös piacon jelentkeznek. Ennek egyik területe álláspontjuk szerint a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás.

A közös piacon közel kétmillió kiküldött munkavállaló dolgozik, nagy részük Németországban, Franciaországban, valamint Belgiumban. Számukra nem csupán a fogadó piacon elfogadott minimálbért, hanem azonos bérezést is biztosítani kellene.

(Fotó: pixabay.com/skeeze)

70 ezer külföldi magyar sorsáról szavazott a Parlament

Share.

About Author

Leave A Reply