Mi lenne, ha hazajönne félmillió magyar?

0

A külföldön élő magyarok számára csak becslések vannak, de abban alighanem egyetérthetünk, hogy minimum félmillió határátkelőről beszélhetünk. Vajon mi történne akkor, ha ez a rengeteg ember a külföldön megszerzett, megtapasztalt másfajta kultúrával, életszemlélettel egyszer csak megjelenne Magyarországon?

A kérdést a Svédországban élő Bandirepublic vetette fel beszélgetésünk során (aminek első részét itt olvashattátok), melyben arról is beszéltünk, hogy szerinte mi az, ami ma a leginkább hiányzik Magyarországon.

Nos, ő úgy látja, hogy leginkább a közös cél, akarat, tervezés, döntéshozatal nincs meg – magyarul az együttműködés hiányzik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.

A béka és a forró víz esete

Van az a hasonlat, hogy a forró vízbe dobott béka kiugrik, de ha a hideg vizet folyamatosan forralod, akkor meg tudod főzni: „Ti itt, Magyarországon, halálra vagytok főzve. Én meg vagyok az a béka, aki jön a hűvös Skandináviából és látom, hogy már nagyon forró a víz.

Amikor hazajövök minden egyes alkalommal van valami, ami megdöbbent és amitől elszörnyülködöm, hogy 2019-ben, egy globális világban, egy Európai Unióban olyan gondolkodásmód uralkodik, ami 100 évvel ezelőtt is kőkorszaki volt” – tette hozzá.

„Hiányzik a hazám, akkor is, ha aggódom érte, akkor is, ha 2-3 millió honfitársam kirekeszt – nekem akkor is hiányzik és vagyok annyira idealista, hogy szeretném hinni, ha itt élném a mindennapjaim, akkor minden különösebb aktivitás nélkül, de picivel jobbá tenném az országot” – mondta Bandirepublic.

Mi lenne, ha hazajönnének?

Ebből pedig következik a gondolatkísérlet: mi történne akkor, ha mindazok, akik külföldre költöztek, egyszer csak hazaköltöznének?

„Nagyon erőteljes társadalmi kísérlet lenne, ha a ma külföldön élő magyarokat felültetnénk egy óriási „hajóra”, visszahoznánk őket és egyszerre belépnénk a mai magyar társadalomba jobbító szándékkal.

„Nem kell politikai pártot alakítani, csak elkezdenénk európai módon, normálisan, egymásra odafigyelve, együttműködve élni a hétköznapjainkat. Én azt remélem, hogy akkor Magyarország egy sokkal jobb ország lenne.

Azért fáj a szívem Magyarországért, mert Budapestet nagyon szeretem, itt nőttem fel és mindig az van bennem, hogy annyira jó lehetne. De akkor miért nem az?” – tette fel a kérdést Bandirepublic.

Kitartana a külföldön szerzett tapasztalat?

Ugyanakkor azért az érdekes probléma, hogy elég erős-e mindaz, amit a határátkelők magukba szívtak külföldön ahhoz, hogy kitartson Magyarországon?

„Ez függ a személyiségtől is. Én a nyolcvanas években voltam gyerek, akkor is lázadoztam, amiért meg is kaptam a magamét, mert felszólaltam, ha igazságtalanságot tapasztaltam. Kérdés tehát, mennyire vagy hajlandó csöndben nyelni csak azért, hogy kerüld a konfliktust.

Aztán van mindennek egy olyan vetülete is, hogy mennyi ideig éltél kint. Ha már 7 éve külföldön élsz, a gyereked ott nő föl, akkor neki az lesz a norma. A gyerekem itt nem viselné el a számára ismeretlen autoriter viselkedést. Én bízom benne, hogy már elég nagy ahhoz, hogy nem tudnánk betörni.

Van 2-3 millió kormánypárti szavazó és ugyanannyi csöndes ember, akinek nem tetszik, ami van, de nem szól. Ez a csöndben lévő 2-3 millió és az a félmillió-egymillió, aki hazajön, az már egy nagyon durva kritikus tömeg, akik ha látnának alternatívát, lelkesebbek lennének, de a mai politikai palettán aligha van alternatíva” – vélte Bandirepublic.

Amiről még beszélgettünk:

Miben különbözik leginkább a svéd és a magyar társadalom? (a podcast elején)

Mit jelent svédnek lenni a svédek szerint? (7 perctől)

Mi volt az első benyomása Budapesten és érez-e változást az előző látogatásokhoz képest? (8 perctől)

Közép- és hosszútávú tervek, lesz-e belőle svéd nyugdíjas, hol fognak élni? (9 perctől)

Mi Svédországban a legnagyobb probléma? (17 perc 30 másodperctől)

(Fotó: pixabay.com/pokati3)

Share.

About Author

Leave A Reply