Mi a különbség a magyar és a német suli között?

8

Nyilván akad jó pár, ám a TutiFrankó blog árgus szemekkel követi két elsős, a német Tobias és a magyar Kristóf általános iskolai hétköznapjait. Most azt vetették össze, milyen kihívásokkal kellett megküzdenie egy német és egy magyar első osztályos tanulónak az őszi szünetig.

„A német suliban a magyarhoz hasonlóan első osztályban nincsenek osztályzatok. Nagyon nagy disznóságot kell elkövetni ahhoz, hogy a tanító néni kiosszon egy fekete pontot (eddig egy gyerek kapott, ha minden igaz).

De van olyan galádság, ami már fekete pontban nem mérhető. Ilyen volt, amikor az egyik fiú elvette egy másik kabátját és egy óvatlan pillanatban eldugította vele a WC-t. Ezért – rendkívül kreatív módon – egy hét udvartakarításra kárhoztatták az elkövetőt.

Nekem tetszett az ötlet, amiről kiderült, hogy egyáltalán nem újkeletű. Német származású apósom mesélte, hogy már az ötvenes években is így büntették a féktelen csínytevőket. A dolog szépséghibája a következetlenség: Tóbi szerint mindösszesen egy napig volt szorgos sepregető a gyerek, a hét többi napján ő is játszott a társaival.

Az udvaron amúgy nem csak az ügyeletes tanárok, hanem az úgynevezett békefenntartók (javarészt negyedikesek) is vigyáznak a rendre. Vitás kérdések esetén először hozzájuk kell fordulni (időnként vannak önhatalmúlag fellépő negyedikesek és túlkapások is, de Tóbi szerencsére ilyenben még nem volt érintett).

Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn! Kattints, találj, költözz!

Piros pontot nem osztogat a tanító néni, viszont néha gumimacit ad annak, aki szépen csendben dolgozik egész órán, időnként pedig matricát ragaszt a kiemelkedően jól teljesítők üzenőfüzetébe.

A magyar suliban tíz piros pont ér egy matricát, amivel szintén az üzenő füzetben lehet dicsekedni. Fekete pontot csak az kap, aki valami égbekiáltó rossztettel hívta fel magára a figyelmet. Létezik még zöld pont is, ezt azok mellé a feladatok mellé teszi a tanító néni, amelyeken van még javítani való. Ilyenkor a kisdiák magának kiradírozhatja a nem elég szépen gömbölyödő cé betűt és újraírhatja, mindenki nagy nagy megelégedésére.

Az órai fegyelem fenntartásának egyik bevált módszere az ültetés, ezt mindkét országban alkalmazzák is a tanító nénik. Tóbi immáron a harmadik, Kristfóf pedig a második padtársát üdvözölheti reggelente. És ez még nem a vége, további ültetések vannak kilátásban!

A folyóírás vajon mi?

A német suliban az én nagy meglepetésemre (és megkönnyebbülésemre) nem kínozzák az elsősöket a folyóírás meg a betűkapcsolás, illetve a külalak rejtelmeivel. A kézírást azért nem hanyagolják teljesen a digitális bennszülöttek sem, a kis és nagy nyomtatott betűket ők is elsajátítják. Ez annyit tesz, hogy Tóbinak nincsen csíkos füzete, írás címén ilyeneket alkotnak:

A magyar suliban fittyet hánynak arra, hogy a folyóírás 2015 óta már a finneknél sem trendi, Kristóf pedig elég szépen megküzd a hurkokkal meg a betűgömbölyítéssel.

Olvasni csak pontosan szépen

A német suliban az I betűvel kezdték el kifürkészni az ABC titkait, hiszen azt a legegyszerűbb leírni, meg felismerni is, úgy hiszem. Kb. hetente tanulnak egy új betűt, mindig hétfőre kell bevinni egy tárgyat, aminek a neve az adott betűvel kezdődik. Tóbi erősködött, hogy az O betűnél beviszi a nagyit (Oma), de végül elég volt róla egy fénykép is (hadd ne üljön már anyósom egy hétig a tanári asztalon ugyan).

A magyar suliban sem ABC-sorrendben haladnak, ráadásul minden betűhöz tartozik egy kis állat (pl. Vau Vali), így, ezzel a játékos módszerrel könnyebb megjegyezni a tanultakat. Ezt a logikát az olvasókönyv is követi egyébként.

Házi feladat

A német suliban ez az első (kísérleti) év, amikor az első és a második osztályosok nem kapnak házi feladatot. Helyette plusz négy gyakorló órát építettek be a diákok tanrendjébe. Én óriási szeretettel üdvözöltem ezt az újítást, eleget olvastam Vekerdyt ahhoz, hogy tudjam: a házi feladat a szükségtelen rossz.

A német szülők reakciói széles skálán mozogtak, volt, aki megkönnyebbült, más viszont felháborodott. Sok anyát ismerek, aki csak azért is leül a gyerekével napi egy órát gyakorolni. Én csupán arra kértem Tóbit, hogy péntekenként hozza haza a könyveit meg a füzeteit, hadd lássam, hol tartanak, mennyit haladtak. Bőszen remélem, hogy így sem lesz analfabéta a gyerekem.

A magyar suliban van házi feladat, de eddig meglepően kevés. Egyesek szerint ez még csak a beetetés, és bizony meglesz ennek a böjtje. Meglátjuk.

Minden jó, ha jó a vége?

Jó érzés látni, hogy mind Tóbi, mind pedig Kristóf megőrizte a kezdeti lelkesedést. Örömmel mennek reggel suliba, és élményekkel telve, boldogan jönnek haza (bár nyilván mindketten alaposan elfáradnak). Ja, és már egy csomó mindent ki tudnak olvasni! Elképzelhető, hogy ők a mintagyerekek? Karácsony előtt közelebb kerülünk az igazsághoz, akkor újra jelentkezünk!”

A teljes posztot itt találjátok, nagyon érdemes elolvasni.

Külföldön keresel munkát, de nem találsz? Miért nem keresed nálunk?

(Fotó: wholeparent.com)

Share.

About Author

8 hozzászólás

  1. Miért kell külön a kiköltözésre buzdítani az embereket?? Nm elég, hogy egyébként is olyan sokan mennek el?? Inkább haza kellene hívni őket!!!

    • Hazacsábítani: Ha beszélünk a közös problémákról, politikai vezetők és szakértők nyíltan a médiában. (ide-oda vándorlás) (jövőkép) (őszinte becsületes nyílt attitűddel)
      Fidesz nem akar beszélni erről nyíltan.
      Így megoldás sincs.

  2. Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy a kézírást nem kezdik el már I. elemiben tanítani, mikor fogják megtanulni, harmadikban, amikor már más dolgokat kellene elsajátítani? Addigra némi gyakorlatra is szert kell, hogy tegyenek.

  3. Stephen King on

    Soha nem fogjak elsajatitani a folyoirast. “Nyomtatott” betuket pakolgatnak majd egymas melle atkotesek nelkul. Tapasztaltam ezt mar idosebb korosztalyoknal is.

  4. Semmi értelme ide írni, kommentelni.
    Falra hányt borsó.
    Többet ide nem írok!
    (semmi értelme nincs ennek a blognak.)

      • Magyaro.on nem értik az emberek ezt a polgári (civil) közhatalom gyakorlását.
        https://www.youtube.com/watch?v=c_Eutci7ack
        Minden megtanulható. De otthon nem foglalkoznak ezzel a polgárok.

        => Alapvető formula hiányzik:
        Character (sok derék erélyes polgár) + Power (bátor polgári kezdeményezések)
        = Great Citizens .

        => Társadalmi koherencia is hiányzik. 15 évvel ezelőtt még volt.
        Ezeket a hiányosságokat pótolni kell.
        De otthon ezzel nem akarnak foglalkozni.

        Az a baj, hogy nyitottak a határok, el lehet menni.
        Ha zárt lenne a “magyar rendszer” akkor kifakadna előbb utóbb.
        (a feszültségek felrepesztenék)

        így viszont a feszültség mindannyiónkon rajtamarad.
        Azokon is akik maradnak, és azokon is akik elmennek.
        De senki sem oldja meg a problémát = végzi el a nagy házi feladatot, nagy takarítást.

        Semmi értelme az egésznek, mert nyitott a rendszer.

Leave A Reply