Mi köze Magyarországnak a Tetris világsikeréhez?

0

A Tetris egyike azoknak a játékoknak, amit a világon (szinte) mindenki ismer. De ki hallott már Alekszej Pajitnov nevéről? És arról, hogy némi köze Magyarországnak is van a játék világsikeréhez?

A történet elejéről indulva, Alekszej Pajitnov a moszkvai Szovjet Tudományos Akadémia szoftvermérnöke volt az 1980-as évek elején, amikor megbízták, hogy teszteljen egy új számítógépet, az Electronika 60-at.

A Tetris születése

A teszthez írt egy nagyon egyszerű játékot, méghozzá gyermekkora egyik kedvenc puzzle-je alapján. A szovjet pentomino nagyban hasonlított az általunk ismert Tetrisre, a fő különbség az, hogy a fából készült formák összesen 12 különböző változatot adtak ki – ezt egyszerűsítette le Alekszej Pajitnov négy kockára és ezzel hét lehetséges formavariációra, hogy még kezelhető legyen.

A cél csupán annyi volt, hogy miközben a kezdetleges számítógépet próbálgatja, legyen benne valami kellemes is. Még csak nem is sejtette, hogy összerakta minden idők egyik legsikeresebb, leginkább addiktív és legnagyszerűbb játékát. A dátum 1984. június 6. volt.

A Tetris első változata

A Tetris név a görög tetra (négy) és Alekszej Pajitnov kedvenc sportja, a tenisz nevének keresztezéséből született. Maga a feltaláló gyakorlatilag azonnal rákattant a játékra.

„Képtele voltam leállni a prototípus játszásával, annyira addiktív volt a különböző formákat egymásba csúsztatni” – mesélte a CNN-nek jelenlegi lakhelyén, Seattle-ben.

Kezdeti nehézségek

Persze videójátékot készíteni a nyolcvanas évek Szovjetuniójában nagyon nem volt könnyű, de a Tetris annyira zseniális volt, hogy még így is világsikerré tudott válni – addig azonban még hosszú út vezetett.

Első lépésként az Elektronika 60-hoz hozzáférő programozók körében lett népszerű, még úgy is, hogy a gépnek semmilyen grafikus felülete nem volt és mai szemmel nézve nevetségesen kevés memóriával rendelkezett (ma egy számológépnek nagyobb a memóriája, mint az akkori szocialista csúcsterméknek volt).

Egyre nagyobb lett a nyomás Alekszej Pajitnovon, hogy készítse el a Tetrist a korszak jóval elterjedtebb és persze sokkal izmosabb, jobb grafikai lehetőségekkel rendelkező gépére, az IBM-re is.

A feladattal a nyári munkán nála dolgozó, 16 éves (!) Vagyim Geraszimovot bízta meg (ő ma a Google-nél dolgozik…), aki annak rendje s módja szerint meg is csinálta, a játék pedig villámgyorsan terjedni kezdett.

„Olyan volt, mint az erdőtűz. Akinek a Szovjetunióban számítógépe volt, annak volt rajta Tetris is” – mesélte Pajitnov, akinek az egészből semmi anyagi haszna nem volt, mi több, eszébe sem jutott, hogy pénzt csinálhatna a programból.

Nem véletlenül, a találmányok a szovjet állam tulajdonában voltak, az pedig, hogy egy szoftvert esetleg pénzért is el lehetne adni, szinte elképzelhetetlen volt a mérnök számára. Az emberek egyszerűen egymásnak másolgatták a Tetrist.

A magyar vonal

A játék aztán terjedni kezdett a szocialista blokk országain belül. Olyannyira, hogy Alekszej Pajitnov 1986-ban kapott egy telexüzenetet (ez még a fax előtti korszak…) Robert Steintől.

A londoni központú Andromeda nevű szoftvercég munkatársa Magyarországon találkozott a Tetrisszel és egyből rájött, hogy a játékban igen komoly lehetőségek vannak, ezért gyorsan be akarta biztosítani a nemzetközi jogokat. Nem mellesleg igen komoly előleget is kínált.

„Akkoriban nagyon rosszul beszéltem angolul, de valahogy összeszenvedte egy pozitív választ, mondván, nagy örömmel vettük a javaslatot és biztosan sikerül majd megállapodnunk” – emlékezett vissza Pajitnov.

A helyzet persze ennél jóval bonyolultabb volt, hiszen a nyolcvanas évek második felében még simán börtönbe lehetett kerülni a Szovjetunióban azért, ha valaki közvetlenül próbált volna meg üzletelni egy nyugati vállalattal. Magyarul be kellett vonni az államot is.

Csakhogy közben Robert Stein az üzenetet úgy értelmezte, hogy zöld utat kapott és azonnal elkezdte legyártatni a játékot. Ám még mielőtt piacra dobhatta volna azt, jött még egy üzenet, ezúttal már az Elorgtól (Electronorgtechnica – a szovjet állami szoftver- és hardverforgalmazó), amiben közölték, hogy a jogokat hivatalosan nem kapta meg, így a terjesztés illegális lenne.

Végül sikerült elsimítani a dolgot (a jogi procedúra annyira bonyolult volt, hogy állítólag egészen Mihail Gorbacsov pártfőtitkárig eljutott), így a Tetris 1988-ban hivatalosan is megjelenhetett Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.

A Nintendo színre lép

A Tetrist elég jól vették, ám az igazi áttörést az jelentette, amikor egy Japánban élő holland játékfejlesztő és üzletember, Henk Rogers rájött, hogy a Tetris tökéletes lenne egy 1989 elején az országban piacra kerülő új kütyüre, a Nintendo által kifejlesztett Game Boyra.

Pajitnov és Rogers 2018-ban

A konzolt Észak-Amerikában és Európában is árusítani akarták, Henk Rogers pedig meggyőzte a céget, hogy csomagolják a Tetris egy példányát a Nintendo dobozába, ami akkoriban Japánban új eladói technikának számított, de máshol már bevett szokás volt.

A Tetris Game Boy-féle változatából végül 35 millió példányt adtak el világszerte és ennek is nagy szerepe volt abban, hogy ez lett minden idők egyik legsikeresebb konzolja.

Sokak (így Alekszej Pajitnov) szerint is ez a Tetris legjobb változata, korábban nem látott szinergiát kínálva hardver és szoftver között.

A többi (ahogyan mondani szokás) ma már történelem.

Álommeló kutyaimádóknak

Share.

About Author

Leave A Reply