Mesés japán édességek

0

A wagashi voltaképpen egy növényi alapanyagokból készített, hagyományos japán édesség – derül ki a Tokyo Reloaded blog írásából. Lássuk hát, milyen fajtái lehetnek az igen egyszerű alapanyagokból (bab, rizs, édesítő- és zselésítőszer) készített, viszont végtelen színű, formájú, textúrájú variációjű süteménynek.

„Maga a wagashi szó is egyszerűen lefordítható: wa (japán) kashi (édesség). Otthon talán a mochi szó lehet ismerős, de a mochigashi 餅菓子 csak egyetlen elem a wagashi-világegyetem végtelen skáláján.

Szigorúan véve három alapvető wagashi kategória létezik:

a namagashi vagyis nyers wagashi, amiről sokáig azt hittem, hogy a szó szerint nyerset jelent, de kiderült, hogy csak a 30%-nál magasabb víztartalomra utal), ide tartoznak a különféle mochik, a nerikiri, stb.

a han-namagashi, ami a 10%–30% víztartalmú, például sütött édességet jelenti; ilyen például a monaka.

a higashi, vagyis száraz sütemény, 10% alatti nedvességtartalommal. Ez lehet savanyúcukor, drazsé, zselé, arare (a hajdani zizire hasonlító rizsliszt cukorka), vagy rakugan.

KÖVESD A HATÁRÁTKELŐT A YOUTUBE-ON IS!!

Vásárláskor azonban ezek a kategóriák azonban nem sokat segítenek; érdemes inkább megjegyezni néhány jellegzetes édességtípus nevét.

Ohagi / Botamochi

Öklömnyi gombóc, a legegyszerűbb, primitív ős-wagashi, rizs és bab kendőzetlen találkozása. Hol a bab van kívül, hol a rizs. Ha ősszel esszük, ohagi a neve, ha tavasszal, akkor botamochi.

Daifuku

Puha mocsigombóc, édes vörösbab krémmel töltve. Koratavaszi változata az ichigo daifuku, amibe egy egész epret is tesznek. A név jelentése “nagy szerencse”. A mochit borító fehér por növényi keményítő; íztelen, csak arra szolgál, hogy ne ragadjon a kezünkhöz a gombóc.

Dangó

Rizslisztből készített gombóc; hagyományosan hármasával adják. Lehet töltött, vagy csak tömény rizs édes, vagy sós szósszal leöntve. Érdemes megjegyezni, hogy a mochi alapanyaga mindig maga a rizs, igy puhább, mint a rizslisztből készített dango. A dangósankyódai című dal a XX. század utolsó nagy slágere volt.

Nerikiri

Kézzel formált, díszes, szezonális wagashi; az egyik legdrágább típus. A legtöbbször virágokat formázó édesség a teaceremóniák elengedhetetlen kelléke; a japán turistairodalom “ehető művészetként” hivatkozik rá. Fehér adzuki bab shiroan és puha mochi gyúhi édesített keveréke; ízében és állagában egyaránt a mi marcipánunkra hasonlít. A nerikiri általános megnevezés – monakát, vagy daifukut, vagy dorayakit lehet mint típust nevén rendelni, nerikirit azonban nem – minden egyes formának poetikus nevet ad alkotója.

Dorayaki

Két kerek palacsintalap, hagyományosan vörös adzuki babpasztával töltve. Elég tömény. A modern változat emészthetőbb – Minakami városában van egy híres namadorayaki bolt, ahol könnyű piskótatésztát töltenek meg habtejszín-krémmel. A dora egy kis kerek japán gong, a yaki pedig azt jelenti, hogy sült.”

Tovább is van, de ezt már nem mondom, viszont az eredeti posztban meg lehet találni, ínycsiklandó képekkel körítve…

“A magyar gyümölcsök ezerszer finomabbak, mint a londoniak”

Share.

About Author

Leave A Reply