Mennyire függünk Németországtól?

0

Az nem újdonság, hogy a német gazdaság alapjaiban határozza meg az Európai Unió helyzetét, ám egy friss tanulmány most azt is megmutatta, ki profitál belőle igazán, illetve ki van igazán kiszolgáltatva.

Csaknem ötmillió munkahelyet biztosít Németország importja az Európai Unió (EU) többi 27 tagállamában, és számos országban már az is visszaeséssel járna, ha a német gazdaság növekedése leállna.

Minderről a legnagyobb bajor munkaadói érdekképviselet, a bajor gazdasági szövetség (VBW) megbízásából a berlini Prognos gazdaságkutató és gazdasági tanácsadó társaság által végzett elemzés írt.

Eszerint az egész EU-nak káros lenne, ha a német gazdaság kevésbé lenne versenyképes. Németország importja például több mint 4,9 millió embernek biztosít munkahelyet az uniós társállamokban,

Németországi munkalehetőségek a Határátkelőn egyetlen kattintásra

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Németországnak tulajdonítható a többi 27 uniós országban létrejött állások 2,7 százaléka.

A Prognos elemzése szerint a Németországgal szomszédos kisebb nyugati államok mellett leginkább a kelet-közép-európai országok fonódtak össze a német gazdasággal, és legfőképpen további megmunkálást igénylő, úgynevezett köztes termékekkel és beruházási javakkal szolgálnak.

Ez annak tulajdonítható, hogy a német ipar az EU 2004-es bővítése óta egyre inkább törekszik a munkamegosztásra a térségbeli államokkal, így számos német vállalkozás telepített át termelési folyamatokat a régióba.

Az EU déli országai viszont kevésbé profitálnak a német fellendülésből. Ennek oka nemcsak a földrajzi távolság, hanem mindenekelőtt az, hogy a viszonylag gyenge ipari bázis miatt például Görögországban vagy Portugáliában kevesebb olyan terméket állítanak elő, amelyet igényel a német ipar.

Az EU-ból Németországba érkező import származási országok szerinti listáját a 2016-os adatok alapján Hollandia vezeti, a második Franciaország, a harmadik Belgium. Az első tízben ott van Lengyelország és Csehország is, valamint Magyarország, amely éppen a tizedik.

Egy másik rangsor szerint, amely annak alapján készült, hogy mekkora a Németországba irányuló export aránya az egyes EU-tagállamok teljes kivitelében, Csehország áll az első helyen 30 százalékon felüli aránnyal, Magyarország pedig a harmadik, 25 százalékot meghaladó aránnyal. Az első tízbe Lengyelország, Szlovákia, Románia és Szlovénia is bekerült.

A Németországba irányuló exporttal megtermelt úgynevezett bruttó hozzáadott értéknek a teljes bruttó hozzáadott értékben képviselt aránya alapján összeállított rangsort is Csehország vezeti 8 százalék feletti aránnyal. A második Szlovákia, a harmadik Hollandia, majd Ausztria következik, és az ötödik helyen Magyarország áll, 6 százalékot megközelítő aránnyal.

A Németországba irányuló export révén biztosított munkahelyek száma alapján készült rangsort Lengyelország vezeti 890 ezer foglalkoztatottal. A második Csehország 500 ezer állással, a harmadik Hollandia 480 ezer állással. Magyarország a kilencedik, mintegy 230 ezer munkahellyel.

A Prognos kutatói azt is megvizsgálták, hogy milyen hatással lenne az uniós társállamokra, ha megállna a német gazdaság növekedése 2020-ban. Modellszámításuk szerint leginkább Szlovákia szenvedné meg ezt a fordulatot, ott a hazai össztermék (GDP) mintegy 0,7 százalékkal csökkenne a német gazdaság stagnálásának következtében. A második helyen Csehország áll 0,68 százalékos GDP-csökkenéssel. A harmadik Magyarország, valamivel 0,5 százalék feletti GDP-csökkenéssel.

Miért keres többet a német pénztáros, mint a magyar?

(Fotó: pixabay.com/Public_Domain_Photography)

Share.

About Author

Leave A Reply