Március 15. határátkelő magyarként

0

Nyilván a legtöbb külföldön élő magyarnak munkával telik március 15. Ugyanakkor az is könnyen előfordulhat, hogy a mindenféle hivatalos megemlékezések helyett átalakul a nemzeti ünnep és mást kezd jelenteni, mint Magyarországon. A Hollandiában élő Nóra írása.

„Ez a föld itt a tiéd, tartsd hát erősen magyarom,

Ha nem lehettél szálfa, legyél hát cserje, vagy legyél csak gyom.” Veres Péter

Elég erős felütés, elég erős kezdet egy olyan ember számára aki nem tartotta elég erősen a magyar földet, nem járta át gyökereivel a sívó homokot, önként hagyta el hazáját. Így tettem én is és most úgymond hontalanként idén mégis ünneplek március 15-én.

Idén nem emlékeztet a gyerekek által az óvodából, iskolából hazahozott nemzeti színű saját gyártmányok tömege, nem látom a TV-ben a felhívást a nemzeti megemlékezésekre. Idén kimarad az évenkénti lázas kokárda kutatás.

Minden március 14-i este így telt, mint a 7 krajcárt keresve, átnézegetve minden fiókot, dobozkát, hogy este tízre éppen elegendő számú kokárda kerüljön megtalálására. Persze egy hét múlva valahonnan előkerült és a pofámba nevetett mind a 20 darab.

Nem, idén nem ez a forgatókönyv.

Idén senki sem marad ki az iskolából, munkából. Nekünk nem lesz hosszú hétvégénk, idén ennél sokkal több jutott. Az otthonunkban fogunk megemlékezni, csak mi a család.

Megkérdeztem a gyerekeket (14, 13, 5 évesek), hogy feltűzik e a kokárdát úgy, hogy már nem „kötelező”, vállalják-e azt, hogy elmondják ha megkérdezik mi van a szívük fölé tűzve és határozott igennel feleltek.

Valahogy így élem meg én is. Gyermekkoromban nem volt más ez az ünnep mint egy alkalom, amikor nem kellett iskolába menni illetve végig kellett nézni, esetleg szerepelni valamilyen ünnepi megemlékezésen.

Aztán voltak évek amikor a kokárda kitűzése egészen mást jelentett, egész évben lehetett látni, bevallom akkor én nem tűztem ki. Idén azonban saját elhatározásomból, úgy, hogy senkit se érdekel, valószínűleg pár ember veszi csak észre de ott fog virítani a piros-fehér-zöld.

Verseket fogunk szavalni, 12 pontot fogunk olvasni, megnézzük Mit kíván(t) a magyar nemzet, mindezt természetesen csak szigorúan iskola után, munka után, szabadon.

Veres Péter verse meg kamaszkoromban jött velem szembe, akkor jelölte ki utamat a világban. Akkor eldöntöttem, hogy megfogadom „csak bőven termő bamba diófája ne legyél senkinek”, és azt gondolom, ezt tartom a mai napig.

S így, magyarként egy egyre kevésbé idegen országban, végre március idusán saját döntéstől vezérelve, igazán ünneplőbe öltöztetett szívvel köszöntöm nemzeti ünnepünket!”

Nóra további írásait a Frízföld és Hollandia blogon olvashatod.

Share.

About Author

Leave A Reply