Maradt volna, mégis határátkelő lett

0

Vajon miért lesz valaki, aki mindig is inkább a Magyarországon maradás és boldogulás pártján állt, hollandiai határátkelő? A válasz összetett, sok tényező játszott össze Edit történetében, aki egy amszterdami étteremben dolgozik, ott találkozott vele a Mindenkilaci szerzője. Edit története több okból is érdekes, például azért, mert mint mondta, mindig úgy gondolta, hogy némi kitartással Magyarországon is lehet boldogulni. Aztán másként alakult.

„Maradáspárti voltam. Azt gondoltam, hogy kellő kitartással hosszútávon Magyarországon is lehet boldogulni. Nagyon jó társaságom volt, láttam fantáziát abban, amit csináltam” – kezdi a történetét, melynek folytatása is könnyen kitalálható. Azóta Hollandiában, Utrechtben él, ahol masszőrként dolgozik, mellette félállásban konyhai kisegítő egy amszterdami étteremben. (…)

Néhány évvel ezelőtt megtakarításaiból nyitotta meg saját életmódstúdióját Budapesten, amit barátok segítségével újított fel, és hasonló gondolkodású emberek közreműködésével üzemeltetett. Itt aztán volt minden: jógaórák, masszázs, a keleti kultúrához kapcsolódó programok, előadások, workshopok. Na és persze a tipikus kisvállalkozások minden nyűge és buktatója.

„A szokásos történet. A bürokrácia nem engedte, hogy az egészet hivatalosan működtessem. Helyből azzal indítottak, hogy felejtsem el, hogy ebből valami természetgyógyász hely lesz, mert eleve nem felel meg a szigorú előírásoknak. Ha meg minden szabályosan működött volna, akkor nem tudtam volna megélni belőle.”

Úgyhogy míg Edit felújított, partnereket szerzett, dolgozott, közben folyamatosan kereste a kiskapukat, ami viszont hosszútávon felemésztette a lelkesedését. Ekkor ismerkedett meg jelenlegi párjával, aki akkor már évek óta Hollandiában élt.

„Jött a külföldre költözés ötlete, én pedig akkor már úgy voltam vele, hogy de jó, nem kell többet feleslegesen stresszelnem, aggódnom meg azon agyalnom, hogy miből fogok újabb anyagi keretet teremteni a helyhez. Egyszerűen sok lett. Nem kényszerhelyzet volt, hanem egy döntés.”

KÜLFÖLDI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

„Hazaérkezés-élmény volt” – mondja Edit a Hollandiába költözésről, ugyanis rögtön olyan közegbe csöppent, ami a korábbi életének mintegy folytatása volt. Ő már Magyarországon is egy kicsit külföldiként élt, vagyis nem jelentett számára újdonságot, hogy „idegenben” kell boldogulnia. Szlovákiában, Királyhelmecen született. (…)

Megesett, hogy Editnek két hónap alatt összesen hat szabadnapja volt. Ez szerinte nem abból adódik, hogy rabszolgaként tekintenek rá, akit nyugodtan lehet túlóráztatni.

„Nem arról van szó, hogy én kelet-európai vagyok, ezért többet dolgoztatnak, mert nagy a munkabírásom vagy ilyesmi. Ez tőlünk függ inkább. A masszázsstúdióban a svájci kolléganőim ugyanúgy megszakadnak a kezelésektől, de csinálják. Inkább azt veszem észre, hogy egy holland sokkal hamarabb mond nemet. Úgy vannak vele, hogy ha van kedvük, bevállalják a plusz munkát, ha nincs kedvük dolgozni, akkor nem.” (…)

Edit úgy érzi, Hollandiában európai polgár lett, élvezi az ország által nyújtott pozitívumokat, de ugyanúgy megkapja a negatívumokat is, ez utóbbiakat azonban igyekszik kellő alázattal fogadni.

Ilyen volt például költözés után a munkakeresés is számára, amikor sok helyről azért utasították el, mert angolul ugyan beszél, de nem volt holland nyelvtudása: „Úgy éreztem, hogy korlátozva vagyok, és nincs annyi lehetőségem, mint a többieknek. Ez egy mélypont volt, amikor azt mondtam, hogy akkor csesszék meg, de persze másnap már egészen másként láttam a helyzetet. Rájöttem, hogy ez nyilván máshol is így lenne. Ez van, itt élek külföldön, meg kell tanulnom annak az országnak a nyelvét, amelyiknek a határain belül élek és dolgozom. Ha már ők is lehetőséget biztosítanak nekem.”

Néha ugyan megfigyel a hollandokban egyfajta felsőbbrendűség érzést, „ami itt hullámzik bennük generációk óta, hogy ők mekkora világhódító nép”, de általában szimpatikus, nyitott embereknek látja őket.”

A teljes írást itt olvashatjátok el, szerintem érdemes, mert érdekes.

„Kiszolgáltatottnak éreztem magam”

Share.

About Author

Leave A Reply