Magyarország újraprogramozása

0

Mielőtt Magyarország 2.0-ról kezdenénk beszélni, nem ártana alaposan megvizsgálni Magyarország 1.0-át, írja a mai poszt szerzője, Kiégett, és alighanem van abban valami, amit javasol. Meg abban is, hogy a rendszert aligha lehet (és aligha érdemes) megpróbálni visszaállítani egy korábbi időpontra. (A pályázatra érkezett eddigi írásokat itt találjátok.)

“Hogy a hal szaga és színe között mi a kapcsolat, nem boncolom most, de azt le kell hogy szögezzem, a fejétől bűzlik, nem is kicsit. Azt mondják, hogy a változtatás első lépése felismerni a problémát. Szerintem nagyjából az már megvan. Talán.

kep_1.jpg(Forrás)

Magyarország 2.0? Először Magyarország 1.0-n kellene végigfuttatni egy alapos diagnosztikát, és megszabadulni az esetleges kártevő alkalmazásoktól. Sajnos a “rendszer visszaállítása korábbi időpontra” opciót kukázhatjuk – ezt 1989 óta többször is megpróbáltuk és egyszer sem lett jobb tőle.

Nincs mese, a merevlemezt le kell gyalulni, mert a káros programok nélkül a meglévő oprendszer már el sem indult. Egy korszerűbb oprendszert kellene telepíteni, mondjuk olyat, amelyik lehetőleg nem zabálja fel az erőforrásokat azelőtt, mielőtt egy egyszerű felhasználói programot indítanánk a rendszeren.

Igazából a felhasználói programokat is érdemes újragondolni, mint az MS Oktatás, MS Egészségügy, MS Vállalkozás, MS Energiapolitika, stb.

Kezdjünk egy BIOS frissítést, ahol a törvényhozást, az igazságszolgáltatást, és a végrehajtó hatalmat elválasztjuk egymástól. Ez lesz a keretrendszerünk. Miután ez megtörtént, én az észt model alapján működő operációs rendszert raknám fel.

Mondjuk ebben a rendszerben már lehet, hogy nem kerregne annyit a merevlemez sem felesleges munkafolyamatokon görcsölve, és a programok sem akadnának össze olyan gyakran.

kep_2.jpg

Azért tartottam fontosnak a fentieket leírni, mert legyen bármilyen szuper egy kezdeményezés, ha a rendszer olyan, kegyetlenül bedarálja, és már egy ideje a rendszer olyan.

Személyes meggyőződésem, hogy az évszázad jelszavának a “fenntarthatóságot” kellene választani úgy globálisan. Ezt többek között az energetikában és a hulladékgazdálkodásban lehetne szerintem jól kibontakoztatni Magyarországon – a mezőgazdaság mindeközben csendben felkészül, hogy felnőjön a feladathoz.

kep_3.jpg

Nem tartom feltétlenül rossz megközelítésnek azt a stratégiai elképzelést, hogy Magyarország legyen képes a saját energiaszükségletét fedezni, de a jelenlegi koncepciót nem tartom atombiztos ötletnek.

Sokkal szimpatikusabb az a tendencia, hogy fokozatosan adjunk teret a megújuló energiaforrásoknak. Ha a napsütéses órák számát nézzük, Magyarország jobb adottságokkal rendelkezik, mint Németország, mégis ők előrébb járnak ezen a téren.

Szerencsére a szél annyira még nem az ország erőssége, cserébe van geotermikus energiapotenciál, jól ki tudná az ország használni.

kep_4.jpg(Forrás)

Szóba jöhető opció a szennyvízből és a hulladékból (mezőgazdasági, élelmiszer és még a kommunális hulladékból is) kinyerhető energia. Ezzel a megoldással két legyet lehet ütni egy csapásra: foszilis energiahordozókra épülő erőműveket lehet kiváltani, és jóval lecsökkenne a természetbe kikerülő hulladék mennyisége. Az én szememben ezt hívják win-win megoldásnak.

Mivel nincsenek Századvégnyi erőforrásaim, ezért pontos számokkal nem szolgálhatok, de hogy nemcsak a levegőbe beszélek, hanem a technológia valóban működik, íme, két angol nyelvű forrás itt és itt.

A másik dolog az induló kivállalkozásokhoz való hozzáállás. Ezt nagyon át kellene gondolni. Az elinduló vállalkozások zöme amúgy is kudarcra van ítélve, úgy őszintén, ezt a statisztikát miért kell tovább rontani a szűklátókörű kormányzati hozzáállással?!

Angliában vállalkozást létrehozni 15 font és kb. 1-2 óra internethozzáférést jelent, ha közben mellette még ráguglizunk néhány kifejezésre és fogalomra. Ezt saját tapasztalatból tudom.

kep_5.jpg

Kicsit előreszaladtam, mert az ötlettől/elképzeléstől sok esetben még hozzú út vezet a jól működő vállalkozásig és az út nagyon rögös, tele buktatókkal. Egy jó ötlet nem rossz, ha van, de az még nem garancia a sikeres vállalkozáshoz.

A brit kormány felismerte, hogy sokan idegenkednek a vállalkozások elindításától. Többen attól tartanak, hogy nem találnak megfelelő befektetőt, nem lesznek nyereségesek, vagy alkalmatlannak tartják magukat a feladatra.

Kutatások azt mutatják, hogy jelenlegi kis- és közepes vállalkozások növekedése könnyen megakad, mert nem jutnak pénzhez, nem tudnak munkaerőt találni, hiányoznak fontos szakismeretek, esetleg a forgótőke túl kicsi.

És itt van néhány példa a regionális szervezetekről, amiket például meg lehet környékezni, hogy segítsenek elindulni azon a rögös úton: az egyik a Small Business Centre, a másik a Preston. A kapcsolatépítés már akkor elkezdődik, amikor még meg sem alapítottad a cégedet, csak gondolkozol rajta!

Ezek a szervezetek fogják a delikvens kezét, elküldik ingyenes előadásokra, többek között olyanokra, ahová ellátogatnak a bankok vagy egyéb szervezetek képviselői is és elmondják, milyen elvárásaik vannak, milyen szempontok alapján mérlegelik, azt, hogy finanszíroznak-e egy vállalkozást vagy sem.

Vagy van egy termékötlet, de nincs forrás/eszköz/szakértelem a fejlesztésre? Erre is van működő megoldás. Mondjuk itt már annyira hinni kell az ötletben, hogy céget alapítsunk rá. Érdemes a realitás talaján maradni, mert az nem működik, hogy feldobom: semmi, és majd leesik egy teleport kapu.

Ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy ha vannak kapcsolataid, akkor ez a mostani Magyarországra viszont igenis jellemző. Igaz, nem fog működni, de attól még nemzeti teleport kapunak hívjuk, az EU-nak sok pénzébe fájt, és pont úgy néz ki, mint egy villa a Genfi-tó partján.

Hogy mikor lesz szerintem Magyarország 2.0? Annak a fejekben kell eldőlni, hogy igény van-e rá, vagy megelégszik-e a nép továbbra is Magyarország 1.0-val. Lehet, valakik azt mondják majd, hogy túl szaftosan beszéltem. Igazuk van, az a baj, hogy manapság nehezen artikulálom a politikailag korrekt kifejezéseket.”

Share.

About Author

Leave A Reply