Magyarok a BBC-ben

0

Nem akármilyen évforduló a mai, hiszen 80 évvel ezelőtt ezen a napon indult el a BBC Magyar Adása. Hogyan kerül ez a Határátkelőre? Úgy, hogy működésének 66 éve alatt (2005-ben zárták be) egyike volt azon műhelyeknek, amely a vasfüggöny mögött élő magyaroknak bemutatta, milyen a külföldi élet, másrészt értelemszerűen magyar munkatársakkal volt tele London közepén.

A BBC Magyar Osztálya (Magyar Adása) indulásának dátuma (1939. szeptember 5.) elég pontosan belövi az alapítás okát is, ami nem más volt, mint a II. világháború kitörése.

Ugyan ekkor a BBC már 10 idegen nyelven sugárzott programot (a náci Németország 36), a háború kitörése előtt csak ötletszinten merült fel az, hogy esetleg közép- és kelet-európai nyelveken is legyenek műsorok.

Akármilyen furcsa (és pláne a BBC-től nem várná az ember), valóban pár nap alatt rántották össze az első szerkesztőséget. „Kicsit olyan szellem uralkodott, mint a brit légierőben a háború alatt, azaz nagyon gyorsan kellett improvizálni. Nem készültek fel igazán erre” – mondta Pallai Péter, aki az 1960-as évek közepétől 33 éven át dolgozott a BBC-ben.

A BBC első magyar nyelvű adását 1939. szeptember 5-én este negyed 9-től fél 9-ig sugározták, ebben az időszakban tehát az adásidő naponta egyszer 15 perc volt (aztán ez persze az évek során változott).

„Azért nem lehet, mert nem igaz”

Noha a BBC az elején nyilván a brit kormány céljait szolgálta (a Világszolgálatot a külügyminisztérium finanszírozta), híradásaiban mindig törekedett a pontosságra.

„Mi, akik ide kerültünk, a propagandát úgy értelmeztük, ahogyan annak legnagyobb európai mestere, Goebbels csinálta. Teljesen megrökönyödtünk azon, hogy az angolok nem propagandát csináltak, hanem a rádióban bemondták, hogy mi történt” – ezt Rentoul Ferenc (aki 1949-től 1975-ig volt a Magyar Osztály vezetője) mesélte jó pár évtizeddel később.

Amikor a döbbent magyarok megkérdezték, miért számolnak be pontosan a brit veszteségekről is, miért nem tolja a BBC is a némethez hasonló propagandát, akkor a következő választ kapták: azért nem lehet, mert nem igaz.

„Ezzel a BBC felépített magának egy olyan erkölcsi tőkét, hogy a háború közepe táján már mindenki tudta Európában, hogy amit a BBC mond, az igaz. És igen gyakran az volt a helyzet, hogy csak az volt igaz, amit a BBC mond” – tette hozzá Rentoul Ferenc.

A (ma már alig ismert műfajt jelentő) kommentárok persze németellenesek voltak, de a hírekben mindig törekedtek arra, hogy az igazat mondják.

Az első szerkesztőség

Mivel a kezdetekkor szinte kizárólag angolról magyarra fordított hírek és kommentárok fordításai hangzottak el, nem volt feltétel az újságírói (pláne nem a rádiós) múlt.

Ezzel együtt olyanok dolgoztak ekkor a BBC magyar nyelvű adásánál, mint Ignotus Pál (a Nyugat-alapítójának fia), Pálóczi-Horváth György, Mikes György (az Anglia papucsban szerzője, aki a végtelenül vicces Sztálin-tangó szövegét is írta).

Ott dolgozott Iványi-Grünwald Béla történész, Tábori Pál és testvére, Tábori György és persze még lehetne sorolni.

A II. világháború után az első nagyobb kiáramlás 1948-ban volt Magyarországról, majd még többen érkeztek 1956-ban, a forradalom leverését követően.

A világháború utáni években kaptak nagyobb teret az önálló magyar műsorok (természetesen a BBC szerkesztőségi elveivel összhangban), tematikus rovatok indultak.

Az új osztályvezető 1949-ben Rentoul Ferenc lett, ekkor már olyan műsorok is készültek, melyek az angliai életet, kultúrát mutatták be és megszólaltattak Londonban élő magyarokat is.

A BBC 1956 után

A szabadságharc leverése után rengeteg magyar menekült külföldre, köztük sok író, akik közül többen a BBC Magyar Osztályának munkatársai lettek. Következzen pár név a teljesség igénye nélkül.

Cs. Szabó László írót Olaszországból „csábították át”, a Magyar Osztály nagyon fontos tagja lett, hiszen 1951-1972 között állandó munkatárs volt (ott dolgozott egyébként fia, Szabó András is, aki sportrovatot készített).

Határ Győzőnek színházi rovata volt és rádiójátékokat írt, ő 1957-től 1976-ig dolgozott a BBC-nél, Sárközi Mátyás író (Molnár Ferenc unokája) színes angliai beszámolókkal mutatta be a mindennapokat, ő több részletben a hatvanas évek elejétől egészen az utolsó pillanatig dolgozott a BBC-nek. A költő Siklós István pedig 1980-1990 között vezette is a Magyar Adást.

Nyilván hosszan lehetne még sorolni a munkatársakat (ezen a Wikipédia-oldalon mindenki szerepel, akiről fel lehetett kutatni, hogy valaha a BBC magyar nyelvű műsoránál dolgozott), de a lényeg talán nem is ez, hanem hogy 66 éven át volt egy olyan műhely, ahol magyarok közvetíthették vissza, Magyarországra, milyen is az élet az Egyesült Királyságban – mindezt döntően olyan korszakban, amikor erről itthon nem sokat lehetett tudni.

Miről beszélgettünk a podcastban Pallai Péterrel?

Az indulás körülményei, mi volt a magyar nyelvű adás elindításának célja?

Az első szerkesztőség (11 perctől)

Milyen hatása volt Magyarországon? (18 perctől)

Mennyire vált szét a BBC belföldi adása a Világszolgálattól? (25 perctől)

Hogyan alakultak a belső, emberi kapcsolatok? (26 perctől)

Share.

About Author

Leave A Reply