Magyarként Amerikában száz éve és most

0

Vajon ma ugyanolyan kihívás magyarnak lenni (és maradni) Amerikában, mint száz évvel ezelőtt? Vajon az internet és tárai könnyebbé vagy nehezebbé tették a helyzetet? Az identitás megtartása (vagy éppen elvesztése) mindig is a külföldi élet egyik legnagyobb kérdése és problémája volt. Ezt boncolgatta legutóbbi posztjában Prérifarkas, az azonos nevű blog szerzője.

„Természetesen a magyarokat már nem gúnyolják HUNKY-knak az Egyesült Államokban, és nem bélyegzik meg őket egy sor negatív jelzővel, de már nem is adnak okot erre. (…)

Magyarnak lenni és maradni szerintem manapság Amerikában ugyanolyan kihívás. Az egyedüli különbség, hogy ma mindez egy sokkal modernebb, sokkal felgyorsultabb és ezerszer kompetitívebb környezetben történik, ahol a sikernek – azaz a cölöpök leverésének – egyik alapfeltétele a társadalomba való beilleszkedés.

Csúnya szóval élve az amerikanizáció – bár a szó minden pejoratív értelmezése nélkül. Legalábbis azoknak, akik a hosszútávú letelepedés és családalapítás céljával érkeznek és érkeztek az új hazába.

Ezen honfitársaink többségének életében ugyanis előbb vagy utóbb elérkezik egy olyan pont, amikor el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: megmaradni csak és kizárólag magyarnak vagy beilleszkedni az új társadalomba?

Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn! Kattints, találj, költözz!

A félreértés elkerülése végett, fontos hangsúlyozni, hogy a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást, sőt számomra a helyes „megoldás”: (…) egyszerre kell magyarnak és amerikainak is lenni!

Ha viszont Amerikában élő honfitársaink úgy döntenek, hogy megmaradnak „csak” magyarnak, akkor ezzel nagy mértékben limitálják érvényesülésüket hosszú távon új – és ne feledjük – saját maguk által választott hazájukban.

Abban az esetben, ha kizárólag amerikainak vallanák magukat, akkor pedig – rövidtávon biztosan, középtávon valószínűleg – a hitelességüket és ezzel elfogadottságukat kockáztatják. Hosszabb távon ez már működik és erre számos példa is akadt.

Az olvasó, aki magyar szülőktől, Magyarországon született és ott is nőtt fel

Egy-két kivételtől eltekintve, az átlag magyarországi olvasó talán nem is érti ezt a problémát, mert sosem került szembe ilyen helyzettel. Egy nyelv, egy nép egy nemzet, egy haza.

Ebből kifolyólag többségük jó esetben furcsállja, rossz esetben elítéli, ha valaki külföldön „feladja teljes” magyarságát. Meg lehet őket is érteni, mert ahogy említettem, számukra ez egy teljesen új és szokatlan szituáció, amivel tapasztalat híján nehéz azonosulni. (…)

Az olvasó, aki külföldi szülők gyermekeként, külföldön született, de Magyarországon nőtt fel és ott is él

Apró, de annál gyakoribb „visszajelzésekből” jól tudja, hogy ha ott akar élni, ahhoz magyarul is kell beszélnie valamilyen szinten (legalábbis meg kell próbálnia) és be kell épülnie abba a mai magyar társadalomba, ami nem feltétlen a legelfogadóbbak egyike.

Ha ezt ne adj Isten nem teszi, akkor a nem éppen következetes átlag magyar állampolgár skizofrén módon, egy kettős identitással Magyarországon élő „idegentől” éppen azt várja el, még talán követeli is,  – jelesül, hogy mondjon le született identitásáról –, amit (…) kifejezetten elítél külföldön. (…)

Az olvasó, aki külföldön született ugyan, de ott magyar közösségben nőtt fel

Itt az egyszerűség kedvéért gondoljunk egy Erdélyben élő magyarra, aki nagy valószínűséggel – helyi szinten legalábbis – többségi magyar közösségben él. (…) Számára a magyar identitás „bárminemű feladása” az évtizedeken keresztül megtartott, áldozatok árán megvédett és sokszor erőszakkal is kiharcolt magyar közösség meggyengítését is jelentheti vagy éppen kezdheti. (…)

Az olvasó, aki külföldön született magyar szülőktől, de külföldön NEM magyar közösségben nőtt fel

Megint csak a könnyebb szemlélhetőség kedvéért, gondoljunk itt egy olyan magyar ismerősünkre, rokonunkra, aki például Amerikában vagy netán Németországban él ma is. (…)

Tudja, hogy hosszú távon a siker és az érvényesülés kulcsa az integráció.  Többségük el sem gondolkozik ezen, mert ez természetes számára. Elfogadja a kettős identitást, szinte mindegyikük még valahol büszke is rá, sőt van olyan is, aki ebből még tőkét is kovácsol.”

A teljes posztot érdemes elolvasni, itt teheted meg.

Külföldre húz a zsebed, de nem találsz munkát? Keress és találj itt!

Share.

About Author

Leave A Reply