Magyar tanárként külföldön – nem lehetetlen vállalkozás

0

Általában azt gondolná az ember, hogy tanárként elég nehéz elhelyezkedni külföldön, hiszen gyerekeket oktatni azért elég speciális munka. És tényleg az, ám ezzel együtt nem lehetetlen. Ezt mai szerzőnk, Dávid példája is mutatja, aki már több kontinensen is tanított, úgyhogy első kézből tud hasznos információkkal szolgálni az esetleg külföldre vágyó tanároknak.

„Tanár vagyok, egy kicsit fotós és utazni nagyon szeretek. Amióta emlékszem, kíváncsi voltam szinte mindenre és utazni akartam.

Csavargás közben az ember ráébred, hogy a világ mennyire sokszínű és mennyit lehet tanulni belőle. Rájön, hogy a dolgokat nem csak egyféleképpen lehet csinálni és nem mindenki hülye, aki máshogy él vagy máshogy gondolkodik.

Egy más kultúrában élni és dolgozni pedig különösen fontos tapasztalat. Szerintem igazán csak így ismerheti meg az ember a helyet, a kultúrát, az embereket.

Azt gondolom, tanároknak különösen fontos lenne a külföldi tapasztalatcsere – sajnos sokunknál szokás, hogy bezárkózunk az osztályterembe, esetleg a tanáriba és a világ többi része megszűnik létezni.

Elmondhatom, hogy eddig mind a négy kontinensen, ahol tanítottam, mindegyik országban és mindegyik iskolában tanultam valamit. Véleményem szerint nagyon hasznos lenne, ha minél több tanár jutna nemzetközi tapasztalathoz és ezzel még jobban hozzájárulna a hazai tanítás fejlődéséhez.

Mit és hol – az iskolák

A nemzetközi iskolák nagy része független intézmény, ezért minden váltásnál újra kell keresni és jelentkezni. Vannak ugyan iskolacsoportok (pl. Nordanglia Education, Dulwich College Group, Cognita stb.), de az ezek által fenntartott iskolák mégis külön-külön működnek.

Az iskolák egy része nonprofit, ami azt jelenti, hogy a termelt hasznot visszaforgatják az iskola fejlesztésébe.

KÜLFÖLDI MUNKÁK EGY HELYEN

Nagy általánosságban ezekben az iskolákban könnyebb fejlesztést eszközölni, továbbképzésre pénzt nyerni és gyakran a vezetés is inkább szakmabeliekből áll vagy pedig egy igazgatótanács felügyeli.

Ennek az igazgatótanácsnak általában tagja az iskola igazgatója, a szülői közösség képviselője, a tanárok egy képviselője és természetesen a tulajdonosok képviselői. A for-profit intézmények ugyanakkor nem feltétlen rosszabbak, de azért ott gyakrabban előfordul, hogy a „pénz beszél”, ami néha az oktatás terhére történik.

Az iskolák túlnyomó többségébe 2 vagy 4 éves kortól egészen érettségiig járhatnak a diákok, ezért alsós tanítókra, sőt óvodapedagógusokra is szükség van.

Az iskolák nagyobbik része vagy kizárólag angol nyelven oktat, vagy, ha jelentős a helyi gyerekek aránya, akkor az adott ország nyelvét, irodalmát és történelmét az adott nyelven.

Iskolánként változik, hogy milyen nemzetiségűek a gyerekek: van ahova szinte csak helyi gyerekek járnak, ez elég gyakori Kínában és a Közel-Keleten és van ahol maximálják az egy nációból érkezett gyerekek arányát, így a helyi gyerekek számát is. Általában minél versenyképesebb és színvonalasabb egy iskola, annál magasabb a nemzetközi gyerekek aránya.

A tananyag változó, a felső két évfolyamban brit iskolákban jellemző az „A level” tananyag, ami általában nagyon hasonló a hazai tananyaghoz, de gyakran nyelvileg egyszerűbb és nélkülözi a nagy-britanniai helyismeretet igénylő kérdéseket.

Amerikai nemzetközi iskolákban gyakori az AP (Advanced Placement) tananyag, de elmondható, hogy szerte a világon egyre gyakoribb a Nemzetközi Érettségi Diploma (International Baccalaurate Diploma).

Ezek az iskolák gyakran elvárják, hogy a pályázónak legyen IB-tapasztalata. A 16 év alatti korosztályban, brit iskolákban gyakori az IGCSE, ami a brit GCSE nemzetközi megfelelője, míg a Nemzetközi Érettségit adó iskolák gyakran az IB MYP (Middle Years Programme) tananyagot ajánlják.

Az iskola méretétől, anyagi lehetőségeitől és egy sor kulturális dologtól függ, hogy mennyi tanítási anyag és egyéb forrás áll a tanár rendelkezésére.

Tanítottam már olyan, egyébként nagyon jónevű iskolában, ahol a fénymásolásért is szinte könyörögni kellett, olyan kifejezetten világelső iskolában, ahol gyakorlatilag nem volt laboráns, de olyan iskolában is, ahol minden felsőtagozatos és gimnazista diák saját laptopot kap az iskolától, minden teremben interaktív tábla van és 3-4 tanárra jut egy teljesállású és szakmailag kiválóan felkészült technikus / laboráns.

Sok iskolában az évek alatt összegyűlik egy részletes tanmenet, munkalapokkal, szemléltetéssel, videókkal és óravázlatokkal, de volt már, ahol gyakorlatilag semmi használhatót nem találtam és mindent nekem kellett kifejlesztenem / megírnom a semmiből.

Tantárgyak

Változó, hogy mely tárgyak mennyire „kelendőek”. Az utóbbi tíz évben úgy tűnik, hogy fizika-, kémia- és számítástechika-tanárokból hiány van, ezért nekik több a lehetőség és jobban is válogathatnak iskolák között. Ennek ellenére más tárgyat tanító tanároknak is lehet esélyük, például matematika, bár azt mondják, hogy brit történelemtanárral Temzét lehet rekeszteni.

Nyelvtanárokból az iskolák jó része örömmel vesz fel nem angol anyanyelvűt, ezért elképzelhető, hogy valahol pont egy magyar anyanyelvű, de persze kiváló felkészültségű német-, francia-, spanyol- vagy kínaitanárra lesz szükségük.

Művészeti tárgyakra néhány kiváló anyagi helyzetben lévő iskola van, hogy felvesz professzionális művészt, de ez gyakran valaki ismerőse, esetleg a helyi közösség része.

Angol, mint idegennyelv pozícióra is vesznek fel nem anyanyelvű tanárokat, de talán azért ritkábban. Feltétlen szükséges a nagyon jó angoltudás, a tanári diploma és tapasztalat.

Egyéb pozíciók (könyvtáros, edző stb)

A nem feltétlen tanári képesítést igénylő pozíciók betöltésére gyakran tanárok amúgy nem dolgozó házastársát vagy jó kapcsolatokkal rendelkező szülőt bíznak meg.

Mivel gyakran a tanári szerződésekben benne van, hogy különórát is kell tartani, ezért leggyakrabban a foci- vagy baseballedző a tanárok közül kerül ki. Csak ritka és magas felkészültséget igénylő sportokhoz szoktak külsőst keresni.

A legtöbb nemzetközi iskolákban vannak teljesállású fejlesztőpedagógusok, akik rendes tanórák alatt és azokon kívül segítik a rászoruló gyerekeket. Ehhez is elvárás a tanári képesítés, lehetőség szerint tapasztalat és a leggyakrabban valami hasonló irányú végzettség vagy továbbképzés igazolása.

Mire számíthatsz a munkában?

Óraszám

Heti 18-26 tanítási óra között és 4-8 külön osztály között bármi lehetséges egy gimnáziumi vagy felső tagozatos tanárnál. Alsós tanítók általában napi 4-6 kontakt órát tartanak.

Szakkörök

Majdnem minden iskola elvárja, hogy valamilyen szakkört elvállalj, legyen az fotózás, valami sport, Lego klub, barkácsolás, robotika vagy akár gombfoci. Ez majdnem mindig heti egy délután egy órát jelent.

Kirándulások

Van, hogy le van írva a szerződésben, de van, hogy csak „erősen elvárt” a kirándulásokon való részvétel. Ezek lehetnek egy-, vagy többnaposak is, ahol minden költséget az iskola fedez. Az ilyen a kirándulások egyébként kiváló alkalmak nem csak a gyerekek közelebbi megismeréséhez, de az országban csavargáshoz is.

Egyéb rendezvények

Gyakori, hogy az iskola jótékonysági rendezvényt szervez vagy valami más okból elvárják, hogy egy előre, a naptárban fixált napon minden tanár jelen legyen. Ezen kívül minden év elején szokott lenni egy bemutatkozó délután-este, ahol az (új) szülők megismerkedhetnek az (új) tanárokkal.

Fizetés és juttatások

Fizetés és jövedelemadó

A legtöbb iskola iskola a nettó fizetést írja le a szerződésben és a helyi országban előírt jövedelemadót az iskola fizeti.

Pénznem

Leggyakrabban a helyi valutában fizetnek, de a fizetés összege gyakran a dollárhoz vagy a fonthoz között, hogy így elkerülje a helyi piac változásából adódó bizonytalanságot.

Amennyiben a helyi valuta nehezen konvertálható, akkor előfordul, hogy eleve dollárban vagy fontban utalják a fizetésed, de gyakran azt is egy helyi banknál elhelyezett számlán.

Nyugdíj-hozzájárulás

Gyakori, hogy az iskola a fizetéseden felül, annak egy bizonyos százalékának megfelelő összeget (kb 5-6%) befizet egy általad meghatározott nyugdíjalapba, azzal a feltétellel, hogy igazolni tudod, hogy ugyanannyit te is befizetsz.

Szabadság

A munka jellegéből adódóan iskolaszüneten kívüli szabadságot csak a legindokoltabb esetben kaphat az ember, mint például legközelebbi családtag esküvője vagy temetése, esetleg kötelező konzuli / nagykövetségi ügyek intézése.

Egyéb juttatások

Szállás

A legtöbb iskola vagy szállás-hozzájárulást ad egy tisztességes méretű lakáshoz, vagy pedig a fizetésen felül ad juttatást albérletre. Ez mindig elég egy kényelmes 1-2 szobás lakás bérlésére, de ha az ember partnerrel érkezik, akkor ez az összeg magasabb.

Egészségbiztosítás

Szinte mindig teljeskörű egészségbiztosítás is jár a fizetés mellé, kórházi- és járóbetegellátással, de a gyógyszerek a leggyakrabban nem támogatottak. A biztosítás minden esetben érvényes a házastársadra és a gyerekeidre is.

Tandíjmentesség

A legtöbb iskolában a tanárok két gyereke ingyen tanulhat. Ez, véleményem szerint az egyik legnagyobb előny: a gyereked egy kiváló és színvonalas iskolába járhat, ingyen.

Utazás és költözés

Minden iskola fizeti a beutazásod költségét, ami a repjegyből és legtöbbször egy elég bőkezű csomagszállítás-hozzájárulásból áll. Ez, tengeren megközelíthető városokban, 3-7 m3 körül lesz, légiút esetén pedig 300-400 kg.

A hazautazáshoz a repjegyet a legtöbb iskola csak a második évben fizeti, de utána a leggyakrabban minden évben kapsz haza egy retúrjegyet.

Továbbképzés

Ez véleményem szerint az egyik legjobb dolog. Majdnem mindegyik iskolában van egy összeg, amit a tanár egy évben elkölthet továbbképzésre – legyen az nemzetközi konferencia, online képzés, de olyan helyen is voltam, ahol egy Master’s of Education levelező képzés díját fizették.

Nyelviskolák

Angol, mint idegen nyelv

Az akkreditált, és így tisztességesen fizető nyelviskolák leggyakrabban a Cambridge-i egyetem CELTA (Certificate for English Language Teaching for Adults) képesítést várja el, vagy valami ehhez hasonló kaliberű és színvonalú, magasan akkreditált képzést.

A Cambridge CELTA intenzív tanfolyam egy hónapos, ebben van elmélet, komoly házifeladatok és esszék, illetve tanítási gyakorlat. Ugyanezt a képzést munka mellett 6 hónap alatt lehet elvégezni, de így is elég kemény, általában 1 vagy 2 hétköznap délután-este és egy hétvégi napot jelent.

Az intenzív tanfolyamot el lehet végezni már a célországban is, azaz egy nívós nyelviskolában, vezetőtanárok fognak tanítani és mellettük fogod a tanítási gyakorlatot is végezni.

Igen, magyarokat is fölvesznek és még csak Queen’s English kiejtés sem kell hozzá.

Kevésbé színvonalas nyelviskolák más képesítést is elfogadnak, vagy ők kiképeznek. Ezek között van olyan is, ahol még csak angolul sem kell tudni rendesen, elég ha a fehér a bőröd. Igen, ez nagyon gáz, tudom, de van ilyen. Persze itt a fizetés és a munkakörülmények is ehhez mértek.

Más nyelvek

Érdemes az Alliance Française-nél, a Instituto Cervantesben vagy a Goethe Intézetben érdeklődni. Van magyar ismerősöm, aki nem anyanyelvűként tanít franciát vagy németet.

Mivel én nem nyelviskolában tanítok, nyelviskolai karrierről sajnos kevesebb információm van.

Hogyan keress?

Szükséges képesítések

Mindenhol elvárás egy alapképzési diploma (BA vagy BSc) az adott tárgyból. Ennek ellenére, mivel angolszász országokban gyakran általános műveltségi területeket tanulnak a felsőoktatásban, könnyen előfordulhat, hogy például egy történelemtanár földrajzot (is) fog tanítani, tehát nem mindig elengedhetetlen feltétel a szakos diploma. Mesterképzésért gyakran egy kicsivel magasabb fizetés jár.

Tanári képesítés szinte mindenhol kell, de vannak kivételek. Angliában ilyen a PGCE és a GTP programok. A brit QTS (Qualified Teacher Status) segít, de nem feltétel.

Minden országban szükséged lesz Erkölcsi Bizonyítványra (Criminal Records Bureau Check), amit Magyarországon a postán tudsz igényelni.

Állásközvetítők és állásbörzék

Állásközvetítő szervezetek

Search Associates – aránylag kicsi, de profi szervezet, évente több ezer tanárt közvetítenek iskolákhoz. Nekem és legtöbb ismerősömnek jók a tapasztalataink velük. A regisztrációs díj változó, de általában nem vészes.

Council of International Schools – jóval nagyobb, észnél kell lenni, hogy ne vesszen el az ember a börzéjükön (állítólag).

International School Services – keveset tudok róluk, 195 USD két évre, utána évente 75 USD

The International Educator – nem rendeznek börzét, de adatbázisuk van, a regisztráció 40 USD

Állásközvetítők nélkül is lehet állást találni, ehhez javaslom a tes.com/jobs/ honlapot.

Állásbörzék

A legtöbb nagyobb közvetítő szervezet rendez évente állásbörzéket is, ezek általában 2-3 napig tartanak, szerte a világon. Magyarországhoz a londoni börzék vannak legközelebb. A legtöbbjük január és március között zajlik, de mivel a regisztráció hosszadalmas, jóval előtte el kell kezdeni a jelentkezést.

A börze első napja egy rapid randi-szerű délelőtt, ahol az iskolák képviselői, leggyakrabban a főigazgató és / vagy valamelyik tagozat igazgatója ülnek asztaloknál.

Mivel ezek a börzék gyakran egy konferenciaszállóban vannak, az interjú helye leggyakrabban a messziföldről jött igazgatók szobája, ahol jobb esetben van egy-egy fotel és az ágy is be van ágyazva.

A börze előtt lehetőség van rá, hogy felvedd a kapcsolatot az iskolákkal, azaz küldj nekik egy, a börzét szervező hálózat rendszerén belüli, emailt. Ez alapján, jobb esetben, már tudnak rólad, amikor odamész „randit kérni”, ezért az egész procedúra nagyon gyors.

Az állásinterjú

Állásbörzén általában két interjúd lesz, mielőtt felajánlják neked a pozíciót. Az első a megmérettetés, itt lesz lehetőséged megmutatni, hogy miért te vagy a legjobb jelölt.

A másodikon beszélitek meg a részleteket, itt kerülhet szó anyagiakról is. Amúgy a legtöbb iskolában fix payscale van, azaz a tapasztalatodtól függően beosztanak és nem kell attól tartanod, hogy esetleg nem jól alkudozol.

Ha nem mész börzére, könnyen lehet az is, hogy egy Skype-interjú során fog eldőlni, hogy akarnak-e veled dolgozni. Ehhez az interjúhoz is öltözz föl elegánsan, mert gyakori a videókonferencia.

Ez először furcsa lehet, de igazából ugyanúgy működik, mint egy személyes interjú, sőt, ha épp gondolkodási időre van szükséged, foghatod a szakadozó internetkapcsolatra.

Volt már olyan Skype-interjúm, hogy felül ing és nyakkendő volt rajtam, alul pedig egy boxer: szerencsére nem kellett közben sehova se elszaladnom… 🙂

Számíts olyan kérdésekre, mint például

– mivel és hogyan motiválod a diákokat

– hogyan differenciálod a tanítást (azaz hogyan tanítasz egy diverz osztályban, ahol van angol anyanyelvű és angolul alig beszélő, koraérett és éretlen, matekból jó és matekból gyenge diák, olyan akit érdekel és hozzáolvas és olyan, akit nem, aki gyorsan tanul és olyan, aki diszlexiás, disgráfiás stb.) Arról kell meggyőznöd az interjúztatót, hogy tudsz olyan órát tartani, ami leköti a gyerekeket és egyszerre lefoglalja a kiemelkedő képességűeket is, de a gyengébbje is képes tanulni tőled.

– megkérhetnek, hogy mesélj egy komoly kihívásról vagy egy rosszul sikerült óráról és hogy hogyan oldottad meg

– meséld el egy fantasztikus órádat és hogy mitől működött olyan jól

Alapvetően gondolj arra, hogy kedves, érdeklődő és nyitott szakmabelikkel fogsz beszélgetni, akik még ha ki is értékelik a válaszaidat, a hangulat szinte mindig barátságos.

Milyen nehézségekre számíthatsz a tanításban?

Nehézségek adódhatnak a munkában, amik gyakran abból fakadnak, hogy teljesen más az oktatáshoz való hozzáállás Magyarországon, angolszász országokban és a nemzetközi tanításban. Más egy fizetős és más egy állami iskolában, más a trópusokon, vagy egy nagyvárosban.

Magatartás

Általában az a jellemző, hogy a gyerekek nemzetközi iskolákban rendesen viselkednek, de azért vannak kivételek. Az a gyerek például, aki a téli szünet előtt azon gondolkodik, hogy vajon a család melyik privát trópusi szigetére mennek vakációzni, nem fog meghatódni, akármennyire magyarázod neki, hogy „Fiam, az életnek tanulsz”.

Differenciálás

Ami, feltételezem, hogy sokaknak nehéz az elején, az a differenciálás. Gyakran ekőfordul, hogy egy osztályban vannak hihetetlenül különböző felkészültségű gyerekek és ezért szinte párhuzamosan kell több órát tartani, ahol a butuska gyerek se érzi magát butuskának és még tanul is valamit, de az okos gyerek sem unatkozik.

Amit tanácsolnék, hogy – főleg az elején, – mondj igent mindenre. Nem baj, ha még sosem golfoztál és szerinted egy sznob hülyeség az egész, most mondj rá igent. Ha nem is lesz belőle új hobbi, lesz belőle röhögés vagy pedig blogtéma.”

Ha részletesebben is érdekes a téma, keresd fel Dávid honlapját, ahol még részletesebben olvashatsz minderről.

Tragikus a magyar diákok nyelvoktatása

(Fotó: pixabay.com/conejopeleador)

Share.

About Author

Leave A Reply