Ma beindul a Brexit

0

Hétfőn Brüsszelben megkezdődnek a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból.

Az első tárgyalás 11 órakor kezdődik az Európai Bizottság épületében. A találkozón az állampolgárok jogaira, a pénzügyi rendezésre, az északír határ, valamint néhány, a kiválással kapcsolatos más kérdésre fognak összpontosítani. A felek megvitatják a tárgyalások menetét és felépítését is, majd összegzik a megválaszolandó kérdéseket.

A brit kormány továbbra is azt szeretné. hogy párhuzamosan folyjanak a tárgyalások a kiválásról és az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatáról.

Ám a bennmaradó 27 tagállam korábban egyértelműen úgy döntött, hogy a tagság megszűnése utáni kapcsolatokról csak akkor lehet megkezdeni a megbeszéléseket, ha megfelelő haladást sikerült elérni a kilépési tárgyalásokon az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségek rendezéséről és az ír-északír határról.

Nagy-Britanniában tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

Ezt követően David Cameron brit konzervatív párti kormányfő lemondott posztjáról. Cameront Theresa May jelenlegi kormányfő követte a miniszterelnöki székben.

Az „ügyvezető kormányfő”

Ha már Theresa May: őt a most júniusi előrehozott parlamenti választáson elszenvedett rossz eredmény miatt újabban „Caretaker Prime Minister”-ként, azaz ügyvezető miniszterelnökként emlegetik.

Ennek oka, hogy az alsóházi többség nélkül maradt, külső támogatásra szoruló konzervatív párti brit kormány vezetőjéről nem sokan gondolják, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről hétfőn Brüsszelben kezdődő tárgyalássorozat végén is ő lesz még a Downing Street lakója.

Theresa May egyebek mellett azzal indokolta a három évvel előrehozott választások meghirdetését, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói felhatalmazással szeretné elkezdeni a Brexit-tárgyalásokat az Európai Unióval.

Azonban a súlyos vereséggel felérő választás után nemhogy erősebb, de a korábbinál is sokkal gyengébb pozícióból lesz kénytelen elkezdeni a tárgyalásokat, ráadásul egy olyan Európai Unióval szemben, amelynek tárgyalási pozícióit alaposan megerősítette nem utolsósorban a szilárdan EU-párti Emmanuel Macron elsöprő győzelme a francia elnökválasztáson.

Ebben a helyzetben stratégiai elemzők sem jósolnak hosszú jövőt Theresa May kisebbségi kormányának. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport például teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy a súlyos választási fiaskó után a konzervatív frakció hajlandó lenne az ő vezetésével nekifutni a következő választásoknak is.

Bármikor következik is be a vezetőváltás a Konzervatív Párt és a kormány élén, az időponttól és az utód személyétől függetlenül nem valószínű, hogy London végletesen meggyengült tárgyalási pozíciója a folyamat jelentős részében érdemileg javulna.

A Konzervatív Párt vezetésén belül ugyanis jelenleg semmilyen hajlandóság nem mutatkozik újabb választások kiírására, nem utolsósorban azért, mert a párton belül komolyan tartanak attól – és ezt a friss közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják -, hogy az esetleges megismételt választásokat a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kényelmes előnnyel megnyerné.

Nagy a nyomás

Valószínűsíthető emellett az is, hogy a brit üzleti szféra a kormány pozícióinak megrendülését az eddiginél is intenzívebb lobbizásra használja majd fel a kemény Brexit ellen.

A legerőteljesebb nyomást a londoni City pénzügyi központjának vállalatai gyakorolják a brit kormányra. A City érdekérvényesítő képességét illusztrálja, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat a brit hazai össztermék (GDP) 7 százalékát, a brit költségvetés teljes adóbevételeinek 11,2 százalékát adja.

Más ágazatok is rendre figyelmeztetik a kormányt a kemény Brexit lehetséges következményeire.

Share.

About Author

Leave A Reply