Lusta vagy takarékos?

0

Az amerikaiak egyszerűsítési mániája viszonylag közismert, a PrehryFarkas blog szerzője annak járt utána, miért rövidül le szinte minden második szó az angol nyelvben, pontosabban Amerikában.

„Az, hogy az angol nyelv egyszerűbb a magyarnál, nem újdonság. Mi sokkal választékosabban és egyúttal sokkal bonyolultabban is fejezzük ki magunkat az amerikaiaknál.

Az általam is gyakran bevetett „barokk” körmondatok az angol nyelvben egész egyszerűen nem használatosak, sőt egyenesen elkerülendők. Mindent rövid tőmondatokban fejeznek ki és írnak le. Minél rövidebb és egyszerűbb a mondat szerkezete, annál érthetőbbé és könnyebben olvashatóvá válik a szöveg… az amerikaiak számára.

De a jenkiknek ez az egyszerűség sem elég. A mondatokon túl, még a szavakat is lerövidítik, ahol csak lehet. Az Amerikában használt modern angol nyelvben a rövidítések és akronímák száma lassan már meghaladja az eredeti szavakét.

Sőt, megkockáztatom, hogy manapság az átlag amerikai legalább egy rövidítést használ minden egyes mondatában. (…) De vajon hogy alakult ki ez a már-már beteges rövidítési mánia?

Természetesen nem vagyok nyelvtörténész, így ennek a szokásnak a kialakulását is csak az interneten fellelhető információkra hagyatkozva mutatom majd be… azt is – stílusosan – csak röviden.

Külföldi állások százai várnak egyetlen kattintásra!

A Wikipédia szerint, a rövidítés (abbreviation) nem új keletű és nem csak az angol nyelvre jellemző. Az ókori latin is gyakran élt ezzel a lehetőséggel. Az angol nyelv viszont már a kialakulásától kezdve használt hivatalos egyszerűsítéseket (például az “és” szó helyett használt “&” szimbólum is az óangolból eredeztethető).

A rövidítések használata a második világháborúban, érthető módon, a katonai zsargonban vált általánossá és gyakorivá. A minél rövidebb, sokszor titkos szavak közvetítése a háborúban kritikus jelentőséggel bírt. Ezen újonnan kreált szavak jelentős része a mindennapi életbe is átültetődött a háború befejezése után.

Az igazi lendületet ezek használatára és a rövidített szavak ugrásszerű növekedésére azonban a számítógépek és mobil kommunikációs eszközök elterjedése generálta. Az SMS-ek (lám ez is egy rövidítés!) és a Twitter például limitálja az egy üzenetben elküldhető/posztolható karakterek számát, ami a felhasználókat folyamatos rövidítésre kényszeríti.

De vajon tényleg csak a mobil eszközök miatt rövidítenek az amerikaiak? Szerintem nem.

Meggyőződésem, hogy ennek a mára már elfogadott „szokásnak” számos kiváltó oka lehet. Bizonyos szakmákban a rövidítések, különösen az akronímák elengedhetetlen kellékei a mindennapi munkafolyamatnak.

Ezek nélkül mindenki nagyon hosszú mondatokban és sokszor érthetetlen, sőt nem is angol kifejezésekkel társalogna, ami nem igazán praktikus olyan ágazatokban mint a katonaság, a gyógyszeripar, az egészségügy, hogy csak egy párat említsünk. (…)

A korábban említett mobil kommunikációs eszközök adta limitáció is egy lényeges és valós ösztönző a rövidítésekre. Tinédzser lányom üzeneteiből látom mennyire népszerűek ezek a rövidítések.

Sokszor azt sem tudom, mit akar írni, úgy kell kikövetkeztetnem egyet-kettőt a szövegkörnyezetből. Sajnos azt is észrevettem, hogy nála – és gyanítom másoknál is – nem csak a helyszűke, vagy a karakter limitáció a kiváltó ok, hanem a lustaság. Egész egyszerűen például könnyebb leírni egy SMS-ben, hogy “Gm” a “Good morning” helyett.

Egyesek az exkluzivitás hatásának eszközeként is bevetik a rövidítéseket. Ezek az egyének azt feltételezik, hogy a másik fél nem ismeri az éppen gyakran tudatosan kommunikált rövidítéseket. Titkon azt várják, hogy a másik rákérdezzen mit is jelent az a bizonyos rövidítés. (…)

Végül, de nem utolsósorban essen szó egy másik mozgatórugóról, ami elsősorban a nevek leegyszerűsítésében ölt testet. Ezt én inkább az átlag amerikai idegen nyelvek iránti tudatlanságának, illetve az idegen szavak helyes kiejtésének hiányára vezetem vissza, de a pontos okokon sokat lehetne vitatkozni. (…)

Nos, nyi vlt eza rvd bjegyzs, montm, h. rvd lesz!”

A teljes posztot itt találjátok.

Share.

About Author

Leave A Reply