Lesújtó kép Magyarországról

0

A magyar társadalom ma Európa szegényebbik feléhez tartozik, a gazdagok sincsenek annyira gazdagok, mint akár a környező országokéi, a középosztály gyenge és erőtlen, a polgárság a társadalom nagyon szűk rétegét teszi ki. Mindez a Tárki legfrissebb jelentéséből derül ki.

A felmérés (mely foglalkozik a határátkeléssel is, erről a holnap reggeli blogposztban olvashattok részletesebben) szerint a magyar társadalom legszegényebb 60 százaléka nem képes a középosztályi életmintát követni. Az, hogy nincs erős középosztály, az eddigi kormányok mindegyikének hibája.

A vagyoni egyenlőtlenség a kutatók szerint nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet eltorzult. A háztartások 50 százaléka ugyanis 7 millió forint alatti vagyonnal vagyontalannak számít.

A középréteg – 7 és 70 millió közti vagyonnal – teszi ki a háztartások 45 százalékát. 3 milliárd forint feletti vagyonnal 150-200 háztartás rendelkezik. A vagyon döntő részét a lakóingatlanok teszik ki – írja a hvg.hu.

A szegénységet többféle számítással mérik. Az egyik a jövedelmi szegénységet nézi, ez alapján uniós viszonylatban nem olyan rossz a helyzet, az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyar szegények aránya kisebb az EU-s átlagnál: a magyaroknak „csak” 14,6 százaléka él jövedelmi szegénységben, az EU-s átlag 17,2 százalék.

Ha viszont az anyagi deprivációt nézzük, már más a kép. Ennél a mérőszámnál azt veszik figyelembe, hogy a háztartás képes-e a váratlan kiadásokat fedezni, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tudja-e törleszteni a tartozásait, van-e pénze húsra, tudja-e otthonát megfelelően fűteni, megengedhet-e magának mosógépet, tévét, telefont, autót.

Ha a válasz három kérdésre nem, akkor a háztartás anyagilag depriváltnak számít, ha még egy kérdésre nemmel válaszolnak, már súlyos depriváltságról lehet beszélni.

Ebben az összehasonlításban – szintén az Eurostat adatait nézve – Magyarország az uniós átlag alatt teljesít: 2015-ben a népesség 44 százalékát érintette a probléma – kicsit több mint a felénél súlyos a helyzet -, miközben az uniós átlag 19,5 százalék. Csak Romániában és Bulgáriában rosszabb a helyzet. A szegénység még ebben az összehasonlításban is csökkent a 2014-es magyar viszonyokhoz képest.

A Tárki kutatóinak megállapítása szerint ha európai összehasonlításban a fogyasztást, életszínvonalat, iskolázottsági szintet, életstílust, nyitottságot, elfogadási képességet, nyelvtudást nézzük, a magyar társadalom nagyjából egyharmada képes arra, hogy európai társainak partnere legyen.

A felemelkedéshez intézményi reformokra és a háztartások valamint a gazdaság magyar szereplőinek bővülésére van szükség. A baj nem az, hogy a nemzetközi cégek kizsákmányolják vagy „összeszerelő üzemnek” tekintik az országot, hanem az, hogy a magyar vállalkozások nem fejlődnek kellőképpen ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a modern technológiával és termelési kultúrával – írják a kutatók.

Share.

About Author

Leave A Reply