A lendület és a jókedv valahol elveszett

2

Giuseppe Abruzzóban, Olaszország középső harmadának déli részén született és nőtt fel, de magyar édesanyja miatt erős kötődése volt mindig is Magyarországhoz. Giuseppe ráadásul már a ’90-es évek óta Budapesten él, anyanyelvi szinten beszél magyarul, úgyhogy olasztudás nélkül is lehet menni hozzá nyugodtan az Oktogonhoz közeli, olasz specialitásokat kínáló boltjába, a Buonóba. Magyarországon élő olaszokat bemutató minisorozatunk záró részének ő a főszereplője.

Mióta élsz Magyarországon?

1998 óta élek itt. Magyar feleségem lett, döntenünk kellett, hogy vagy ő jön, vagy én megyek.

Mik voltak az első szavak/kifejezések, amiket megtanultál magyarul? 

Édesanyám magyar, a kiejtést tőle tanultam meg gyerekkoromban. De aztán rendesen akkor tanultam meg, amikor ideköltöztem.

Mi a kedvenc magyar ételed?

A paprikás csirke – nekem ez az ünnepi ebéd!

És olyan magyar étel van, amit kifejezetten nem szeretsz?

Ami tocsog a zsírban, azt nemzetiségtől függetlenül kerülöm, de ilyen szokott lenni pl. a sült kolbász.

Van valami olyasmi Magyarországon, amit furcsának találsz, amire nem számítottál korábban?

Meglepett, hogy itt Sansa-olajat árulnak a közértben, Olaszországban senki nem használja. És nem tudom megszokni a hideget, mínusz kilenc-tíz fokokat.

Előfordul néha veled, hogy találkozol egy magyar idegennel, és kiderül, hogy beszél olaszul?

Hogyne, sőt, vannak magyarok, akik ragaszkodnak hozzá, hogy olaszul vásároljanak nálam, pedig tudok magyarul.

Ha olasz ételre vágysz Magyarországon, hova mész enni/bevásárolni?

Ez egy nagy probléma! Ha jó olasz ételre vágyom, akkor hazamegyek Olaszországba, mert Magyarországon még nincs különösebben magas színvonalon az olasz gasztronómia. De azért az Anyukám mondta és a Fausto’s két jó étterem, az Igen és a Pizzica két jó pizzázó.

Mondj valamit, ami szerinted jobb Magyarországon, mint Olaszországban!

Anyukám magyar, és azt szeretem itt, hogy megtalálok az emberekben valamit, ami nekem is sajátom. Budapest jobb, mint Olaszország, bár az olaszok barátkozósabbak, és nyitottabbak, mint a magyarok.

Van valami üzeneted nekünk magyaroknak úgy általában?

Mindenki nézzen magába, és próbálja felidézni azt a hangulatot, ami akkor még megvolt, amikor a ʽ90-es években Magyarországra jöttem! Az a lendület, az a jókedv azóta elveszett. Nem azt kéne nézni, hogy mit ad nekünk Európa, hanem azt, hogy mi mit adhatunk Európának.

Az interjút a Velvet készítette.

Share.

About Author

2 hozzászólás

  1. Elizabeth on

    Te mit tudal adni annak az 50000 magyar gyereknek, akik napi szinten éheznek? Vagy először ok is adjanak Európának?
    Jo lenne ha korul neznel először. Es amikor látod, hogy körülötted a szorgalmas derék emberek is fáradtak talán eszrevenned, hogy a tanacsod egy kalap szart nem ér. …

    • azért nem kellene ilyen csúnyán lehordani Giuseppe t.
      A tanácsával csak jót akart!
      Azt hogy idézzük fel azt az időt, amikor bátor, optimista attitűddel megláttuk a Lehetőségeket magunk körül, és tettünk!

      Bizalommal egymás és a jövő iránt sokan vállalkoztak, kreatívan értéket teremtettek.
      Nem másra mutogattak.
      Nem a vakfoltokat nézték (mit miért nem lehet), hanem a kezdeti nehézségekkel dacolva építettek egy vállalkozói társadalmat a 90’es években.

      Ez egy jó meglátás! Az olaszok mindig derűsek, pedig náluk is vannak problémák. (alig születik gyerek, alig dolgoznak, túl erős nekik az Euro, és a korrupció, stb.)

Leave A Reply