Kutyaszánon az Északi-sarkkörre

0

Felettébb rendhagyó poszt következik ma, hiszen egy Londonban élő magyar kér tulajdonképpen segítséget az álma megvalósításához, én pedig úgy gondoltam, ennyit elbírnak a blog keretei. Pláne, hogy Feri álma nem akármilyen álom, ráadásul ígéretet kaptam arra is, hogy ha sikerül megvalósítani, akkor érkezik majd beszámoló is – az Északi-sarkkörön túlról.

„Huskyk, kutyaszán, Északi-sarkkör, hó, fagy. Sátorban, hálózsákban. Ugye, nem túl csábító? A legtöbb ember valószínűleg úgy érez, mint Te… de nekem ez az álmom.

Azt hiszem, két éve hallottam először a Fjallraven Polar nevű versenyről, melynek díja egy közel 1 hetes, 300 km-es kutyaszános túra az Északi-sarkkörön túl.

Mielőtt ebben belevágnék, hadd mutassam be magam egy picit!

Két hónapból nyolc év

Gyergyószegi Ferencnek hívnak, 38 éves vagyok és Londonban élek már közel 8 éve. Nem egy nagy kaland, vannak rajtam még kívül itt sokan, gondolhatod – és igazad is van, viszont még nem találkoztam egy magyarral sem itt, aki hasonló álmokat dédelget.

Az elmúlt 8 évben sok mindent kipróbáltam. Eredetileg nyelvet tanulni jöttem, mindösszesen 2 hónapra, szóval nem volt tervben ilyen hosszú tartózkodás, de az élet mást hozott.

A döntésben anno sokat segített a 2008-as gazdasági válság, mivel a cég (ahol akkor már 7 éve dolgoztam) kirúgott. Nem nagyon estem kétségbe, hiszen tudtam, hogy a tapasztalatommal hamar találok újabb, legalább olyan szintű állást, így nem is keresgéltem először.

Pár hét után azért nekiálltam felkutatni a lehetőségeket, de hamar kiderült, hogy az általam elképzelt álláshoz angoltudás is kell, ami nekem nem volt. Angolt márpedig ott tanulhat a legkönnyebben ember, ahol angolok vannak, gondoltam – így kerültem Londonba. (Akkor még nem tudtam, hogy itt nem is annyira angolok élnek…)

Szendvicsárulás bringáról, avagy út az edzőteremig

Úgy gondoltam, hogy maradnék még egy kicsit, így dolgozni kezdtem. Akkoriban nem igazán foglalkoztam azzal, hogy mit dolgozom, mivel abban sem voltam biztos, hogy maradni fogok, így nem öltem nagy energiákat a karrierembe.

Külföldi állásajánlatok százai egyetlen kattintásra! Ne hagyd ki!

Árultam szendvicset bringáról, dolgoztam éjszakai szórakozóhely szinte minden pozíciójában, végül ott kötöttam ki, ami igazán közel állt hozzám mindig is, ez pedig az edzőterem, a testépítés és személyi edzés.

Ezt csinálom jelenleg is, szerintem sikeresen, hiszen remek vendégkörrel rendelkezem Észak-Londonban, és azt csinálom, amit szeretek! Ráadásul tavaly nyár óta különböző kalandtúrákat is szervezek.

Ez azért Londonban elég nehéz, nem mintha nem lennének természetközeli helyek (rengeteg hatalmas, gyönyörű park van például), hanem mert aki itt él, az általában nagyon elfoglalt, állandóan rohan, nem nagyon van ideje mással foglalkozni. Ez rám, főleg az utóbbi 2-3 évben hatványozottan igaz.

A versenyekre felkészülés és az edzések tartása gyakorlatilag minden időmet leköti. Nem panaszkodom persze, hiszen nagyszerű, hogy ennyien szeretnének velem edzeni, de ezzel együtt tény, hogy nincs sok időm másra.

Miért éppen Skandinávia?

Mindig is vonzott a tél, a hó, a hideg. Nem annyira vonzanak a tengerpartok és a meleg… a magas hegyek és a hideg annál inkább. Talán viking lehettem előző életemben…

Szerencsés gazdija voltam két csodálatos huskynak, akik már anno előre jelezték gazdájuk beállítottságát. Szegények, már fent húzzák valahol a szánkót.

Röviden talán ennyi magamról…

Vissza a versenyhez!

Az idei Fjallraven Polar kicsit más szabályokkal indult, mint a korábbiak. Folyamatosan az oldalukon tartottam a szemem és amikor végre kiírták az ideje pályázatot, azonnal cselekedtem.

A Koloreditors nevű, nagyon kedves és profi magyar csapattal készítettünk egy videót a kampányhoz. Azért is nagyon hálás vagyok nekik, mert nagyon segítőkészen álltak a kérésemhez és maximális kreativitással kihoztak mindent a kérésemből, ami akkor nagyjából annyi volt, hogy „van ez a verseny… neveznék… kellene egy videó!”

Ezen kívül semmilyen útmutatást nem tudtam nekik adni, de a profizmusuk és szakmai múltjuk sokat segített (a videót a pályázatomnál meg tudjátok tekinteni).

Idén az országok különböző csoportokba vannak osztva és a szervezőkkel történt előzetes egyeztetést követően a UK/Benelux csoportban indultam, egyedüli magyarként.

Minden csoportból két ember jut ki a túrára, egy, akit beszavaz a közönség, a másikat pedig a zsűri választja ki a pályázatra beadott videók alapján. A nyertesek minden, az úttal kapcsolatban felmerülő költségét (utazás, felszerelés, élelem, stb.) a szervező cég állja.

Felejthetetlen élmény

A korábbi résztvevők beszámolója (és az elképzeléseim) alapján a túra felejthetetlen élményt és maradandó nyomokat okoz a résztvevőkben. Ezt szeretném én is átélni!

Ehhez Te is nagyban hozzájárulhatsz (sőt, nélküled egyáltalán nem is sikerülhet!) egy kb. 15-21 másodperces szavazatleadással! Jelenleg vezetem az angol csoportot, de még rengeteg idő hátravan és jönnek fel az üldözőim.

Nyilván az angoloktól sok segítségre nem várhatok, így csak abban bízhatom, hogy honfitársaim otthonról, vagy bárhonnan a világból, segítenek abban, hogy megvalósulhasson ez az álom.

Amennyiben úgy érzed, hogy segítenél, akkor kérlek az alábbi linken add le a szavazatod és ami talán még fontosabb, oszd meg a linket/felhívást és kérd meg barátaidat is, hogy csatlakozzanak hozzád!

Ha szeretnéd nyomon követni az eseményeket, akkor nyugodtan vegyél fel a Facebookon ismerősnek, mert ott biztos lesznek friss hírek folyamatosan!”

Kalandot keresel, vagy jobb életre vágysz külföldön? Válogass álláslehetőségek közül itt!

Share.

About Author

Leave A Reply