Külföldön dolgozol? Így kell adóznod!

0

Van pár kérdés, amit ilyenkor tisztázni kell, az első rögtön az, hogy hol adózik a határátkelő, és az sem mindegy, hány napot dolgozott külföldön, sőt, az is nagyon fontos, hogy hol lakik.

Alaphelyzetben persze nagyon sok kérdőjel nincsen, hiszen mindenki ott adózik, ahol munkát vállal – persze azért akadnak eléggé életszerű kivételek.

Például nagyon nem mindegy, az (adó)év melyik pontján hagyja el valaki az országot, és mennyi időt tölt külföldön és Magyarországon.

Külföldre húz a zsebed, de nem találsz munkát? Keress és találj itt!

Külön érdekes például az ingázó orvosok esete, akik mondjuk elmennek két-két hétre Angliába dolgozni – hívta fel a figyelmet az állami tévében Siklós Márta adótanácsadó.

Ebben az esetben Magyarországon adóznak, de az ott elvégzett munka után Angliában fizetnek adót. Ezután a jövedelem után Magyarországon nem kell adózni.

Sok félreértésre ad okot a 183 napos szabály, mert azt nem minden esetben éehet alkalmazni – mondta Dezső Róbert adótanácsadó, aki szerint ezt a hibát követik el legtöbben.

A szakember szerint sokan abból indulnak ki, hogy adózni abban az országban kell, ahol 183 napnál többet tartózkodik az ember, pedig ez ilyen formában nem igaz. Ez állandó lakcíme alapján dől el, ha ez egy országban van, egyszerű a kérdés.

Ha két különböző országban bejelentett lakcíme van, akkor következik annak a megállapítása, hogy hol van a „létérdekének a központja”.

Újabb kérdés a kettős adóztatás, az ilyen típusú egyezmények célja, hogy minél kedvezőbb adóztatást biztosítson adott magánszemélyeknek, ugyanis van olyan eset, amikor mindkét állam saját joga szerint belföldi illetőségűnek minősíti az illetőket, és ilyen esetekben azokkal az államokkal, amikkel van kettős adóztatást elkerülő egyezményünk, az egyezményben szereplő módszerrel lehet meghatározni ezt az illetőséget.

Már nem lesz érdemes külföldön dolgozni?

(Fotó: pixabay.com/yourschantz)

Share.

About Author

Leave A Reply