Külföldi munkavállalás cukormáz nélkül

0

Egy álláshirdetésben általában szerepel a fizetés, a feltételek és még pár munkaerővonzó részlet, például az ingyenes nyelvtanfolyam, amivel például az egészségügyben dolgozókat csábítják. A mai poszt azért érdekes, mert szerzője, Erika a „másik oldalról” látja a buktatókat, elvárásokat és a jelentkezők által elkövetett hibákat, hiszen egy német munkaerő-kölcsönző cégnél dolgozik. Így aztán napi tapasztalatból írta meg azt, hogy mire kell és érdemes vigyáznia annak, aki belevágna a külföldi munkavállalásba.

„Mindenki más okból vág neki a világnak, ez teljesen személyiség és élethelyzet függő, mindenkinek más a terve, célja a jövőjét illetően, azonban mindenki esetében elmondható, hogy a legnagyobb motivációs tényező a havi fizetés nagysága.

Évekkel ezelőtt, úgy 2011 környékén kezdődött meg az egészségügyi szektorban dolgozók külföldre történő kivándorlása. Szakképzett nővérekből, ápolókból Németországban is nagy a hiány.

A hirdetésekben gyönyörű környezet (például a Fekete-erdő), az otthoni viszonyokhoz képest szép fizetés, ingyenes nyelvoktatás, ingyenes szállás szerepelt és szerepel mind a mai napig. Az ember úgy érezheti, biztonságban van, lesz, de aztán sokszor jön a feketeleves. Az ajánlatok nagyon csábítóak, azonban a tapasztalat sokszor mást mutat.

Kezdetben sok német idősotthon fogott össze, és toborzott Magyarországról és a környező országokból dolgozókat, akár a adott országba is elmentek, hogy közvetlenül találkozhassanak a jelöltekkel és akár azonnal szerződést tudjanak kötni.

Később egyre több tanácsadó cég specializálta magát kifejezetten az egészségügyi dolgozókra, és egyre több külföldi közvetítő cég van jelen a magyar piacon is. Mára a bőség zavara alakult ki, a kivándorolni készülők válogathatnak, és ezt meg is teszik.

Az esetek 90%-ban elmondható, amit egy német, magyar vagy bármely más nemzetiségű pályázó először megnéz, az a fizetés nagysága.

A hirdetéseket nem olvassák át alaposan, fontos részletek felett elsiklanak, és ez hozzájárul a keserű csalódáshoz a munkavállaló részéről, de mély nyomot hagy a munkáltatóban is, aki sokszor sajnos egy-egy nemzetiségbeli dolgozó által minősíthet egy egész országot is. Tisztelet mindkét esetben a kivételnek.

Amire egy külföldre készülőnek alaposan oda kell figyelnie-

Fizetések

A kínált havi fizetések nagysága magyar viszonylatban tényleg szépek, azonban sokan még mindig átszámolják a külföldön megkeresett pénzt forintra, amit azonban nem szabad. Mások az életviszonyok, költségek, és ezek nem hasonlíthatóak össze Magyarország és Németország esetében sem.

Más ajánlatot tud tenni egy kölcsönző cég, más ajánlatot tud tenni közvetlenül egy kórház vagy klinika, idősotthon, illetve a béreket befolyásolhatja a régió is. Például BW vagy Bajorország fizet a legjobban, Észak-Németország vagy más régió esetleg kevesebbet.

Itt minden esetben el kell dönteni a külföldre készülőnek, hogy mi számára a legfontosabb? Időszakosan szeretne-e munkát vállalni, vagy tartósan képzeli el a jövőjét Németországban.

Szállás

Bár több internetes portálon lehet lakásokat nézegetni, azzal azonban kevesen vannak tisztában, milyen kicsi az esély arra, hogy egyáltalán eljusson az ember addig, hogy válaszra méltassák.

Egy lakáshirdetésre átlagban kb. 150 érdeklődő van, a bérlakások száma kevés, az árak a csillagos egekben. Nem lehetetlen távol a munkahelytől indulni egy panzióban, vagy vidéken, de nagyobb városok esetén, mint Stuttgart, München, Berlin bizony eléggé kilátástalan a helyzet.

Egy kis garzon (25 nm) bérleti díja kb. 400 euro + rezsitől indul, ami kijön kb. 600-700 euróra, így ha ezt saját magának kell fizetnie az embernek, már nem is olyan sokat tud félre tenni a havi fizetéséből.

A kórházak, klinikák nem minden esetben tudnak szállást kínálni, az idősotthonok is kevésbé. Amennyiben igen, úgy annak bérleti díját havonta fizetni kell.

A bérleti díj kifizetése mellett gondolni kell a kaucióra is, melynek összege 2-3 havi lakbér, valamint célszerű némi saját tőkével rendelkezni a havi megélhetés végett az első fizetés megkapásáig. Ezt a tőkét sajnos nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.

Sokan mesélték, hogy 2-3 fő volt egy szobában, mikor kijöttek, vagy az anyuka jött a két gyermekével és 15 nm-en éltek együtt.

Természetesen itt is vannak extra kívánságok a kijövők részéről, van, aki a családdal akar egyből kijönni, de ebben az esetben a munkáltató részére is nehézséget okoz, mert a közvetítő vagy kölcsönző cég nem ingatlaniroda, nagyobb és kisebb lakás bérlésére több esélye van, mint egy magánszemélynek.

Azt a rizikót azonban már nem vállalják a cégek, hogy ha a munkavállalónak nem tetszik a hely, ahol állást kapott, a környezet stb. máshová akar költözni, ez a bérlet felmondása miatt presztízs veszteség lehet egy cégnek.

Ugyanezt a rizikót nem vállalja egy kórház és klinika sem, mert ha rendelkezik is nővérszállóval, az nem két-háromszobás lakást jelent, hanem egy szobát saját fürdővel de közös konyhahasználattal, vagy jobb esetben egy kisebb apartmant, aminek már saját kis főző fülkéje is van. De ide csak egyedül a dolgozó költözhet be.

Ugyan úgy nehézséget okoz, ha valaki a cicájával, kutyájával akar költözni. Bár a német társadalomban sok az állatbarát ingatlantulajdonos, mégis a házi kedvencekkel szállást találni még nehezebb.

Ugyanis legtöbb esetben a kiadó lakások többlakásos társasházakban vannak, ahol a ház szabályzata akár kimondhatja, hogy tilos a házban kutya, macska tartása, ezt önállóan intézi a ház. Tehát a kör egy minőségi szállásra még nehezebb.

Szintén hallottunk olyan történetet, ahol két nővér lakik egy szobában, közös konyhahasználattal másokkal, de például ha barát, családtag, férj érkezne látogatóba, az bizony hiába panzió, nem mehet be a szállásra.

Nyelvtudás

Az idősotthonok, cégek felkínálják a lehetőséget a munkavállalóknak, hogy ingyenes tanfolyamon vehetnek részt Németországban, állják a költségeket több hónapon keresztül míg a nyelvvizsga meg nincs.

Itt több esettel is találkoztunk, melyről a hirdetések nem szólnak, vagy az ügyintézők nem beszélnek. Vannak olyan régiók Németországban, ahol B1 nyelvvizsgával már meg lehet kapni az Anerkennung/Urkundét, azaz az otthon szerzett bizonyítvány hitelesítését.

A cégek szállást biztosítanak, nyelvoktatást, fizetik az egészségügyi biztosítást a leendő dolgozó után ezért cserébe viszont elvárják, hogy bizonyos ideig (általában 2 évig) a dolgozó egy bizonyos idősotthon dolgozója legyen. Erre tanulmányi szerződést kötnek, mely sok esetben csak németül van.

A költségeket munkába állást követően havonta vonják a dolgozótól, azonban ha az korábban el szeretne menni a munkahelyről, a bekerülési költség visszafizetésére kötelezik.

Több esetben találkoztunk már azzal, hogy a dolgozó addig nem kapott fizetést, amíg a visszalévő összeget (azaz a „tartozását”) nem fizette vissza, ehhez persze tőkével kell rendelkeznie, vagy rosszabb esetben hitelt kell felvennie. Volt olyan, akinek az új munkahelye átvállalta a költségeket, és így tudott az új helyen kezdeni.

Volt olyan, hogy a dolgozó felmondásakor a főnök nagyon agresszíven viselkedett a dolgozóval szemben, a felmondás a bekerülési költségekre való hivatkozással majdnem tettlegességig fajult. Az ügyek 90%-ban ügyvédi segítséget kell igénybe venni, melynek költsége szintén drága.

A kijövők figyelmét a cégeknek nem érdeke felhívni arra, hogy érdemes jogi biztosítást kötniük az ilyen esetek miatt. Mindenki pozitívan és bizakodva indul, azonban a szakmaiságuk mellett sokszor az önérzetük is csorbul.

A B1 nyelvtudás nem csak a kórházakban kevés. Sok olyan jelölt van, aki idősotthonokból vált vagy a fizetése, vagy a szakmaisága csorbulása miatt. Sokan érzik úgy, hogy elbutulnak, mert nem végezhetnek olyan szakmai feladatokat, mint otthon egy nővérnek végeznie kellett.

Szintén előfordul, hogy aki már rendelkezik nyelvtudással és idősotthonban vagy segítőként kórházban dolgozik, nem biztosítják részére a nyelvi képzést, bár beígérték.

Az is hozzátartozik, hogy a beosztása mellett nem sok energiája marad az embernek arra, hogy plusz még nyelvet is tanuljon, pláne idősebb korban, amikor az ember agya nem úgy fogja az új tanulnivalókat.

Ráadásul amíg nincs meg az Anerkennung, addig az ember csak „Helferinként vagy Helferként” azaz segítőként dolgozhat – természetesen alacsonyabb bérkategóriában.

Anerkennung/Urkunde – Hitelesítés

Kórházi és klinikai munkavállaláshoz Németországban az otthoni végzettséget, diplomát honosíttatni kell. Ezt hívják Anerkennungnak/Urkundénak.

Ennek kiadásához B2 nyelvvizsgával kell rendelkezni, és a nyelvvizsga letételénél is meg van határozva, hogy mely nyelvvizsgák elfogadottak a német Regierungsprezidium részéről (pl Telc, Goethe stb).

A cégek segítenek az okiratok ügyintézésében, azzal azonban sokan nincsenek tisztában, hogy az eredeti Anerkennungot/Urkundet a cégnek minden esetben kötelessége átadni a munkavállalónak.

Sajnos sok rémtörténetet hallottunk és tapasztaltunk magunk is az elmúlt időszakban arról, hogy itt dolgozik valaki olyan pozícióban, amihez szükséges az engedély, de nincs a birtokában az Anerkennungja és a munkáltató nem adja át neki. Vagy kiderült, hogy nincs meg az a nyelvvizsgája, amire megkapta az engedélyt, ennek ellenére dolgozik.

Márpedig ha erre rájön a német állam, akkor nagyon kemény büntetésekre kell számítania mind a cégnek, mind a(z akár) jóhiszemű munkavállalónak.

Éppen ezért ha valaki kórházban akar dolgozni, első körben szükséges egy jó német önéletrajz, a bizonyítványainak a hiteles fordítása közjegyzővel ellenjegyeztetve és a nyelvvizsga bizonyítvány másolata, ami legtöbb esetben már németül is rendelkezésre áll, tehát külön lefordíttatni nem szükséges.

Ezekkel a papírokkal lehet a kérvényt benyújtani az illetékes Regierungspräzidiumhoz a formanyomtatványok kitöltésével. Ha a hivatalnak bármiféle hiányossága van, azt jelzi, de az eredeti okiratot minden esetben az igénylő kapja meg.

Személyiség

A magyarokat a német munkaadók még mindig kedvelik, szakmai tudásukat magasra értékelik és ez nem csak az egészségügy területén van így. A helyzet azonban az, hogy személyiség tekintetében elég rosszul állunk, a külső körülmények hatására sokat változtak a magyarok.

Természetesen mint mindig, ebben az esetben is tisztelet a kivételnek, mert vannak olyanok, akik még őrzik a melegszívűséget, segítőkészséget, szeretik a szakmájukat, és munkájukat ugyanúgy szívvel-lélekkel végzik, mintha otthon tennék. Azonban sajnos sokan nem.

Ha olyan dolgozó kerül be egy munkahelyre, akinek mentális problémái vannak, inkább nagyszájú mint nagytudású, az nyomot hagy a német munkaadók körében is.

Azt természetesen elfogadja a munkáltató, hogy mindenki valamilyen okból vállal munkát külföldön, de itt mindenki hosszútávban gondolkozik, ami sajnos otthon már nem igazán elmondható a gazdasági helyzet miatt.

Itt egy külföldi munkavállalónak el kell fogadnia, hogy a német munkamorál, mentalitás akár európai, akár nem, de mindenképpen más.

Sokszor hallani, hogy magyar a magyarnak hogyan tesz keresztbe az irigység miatt, de sok kritika éri a környező országbelieket is a magyarok részéről. A magyarok még mindig szeretnek egymás pénztárcájában „turkálni” és bizony nem tartják tiszteletben azt, hogy például a németek nem szeretnek egyből béreket közzétenni.

Persze a verseny miatt alkalmazkodniuk kell a „magyar” szokásokhoz, hiszen nagy a konkurencia, de a német cégeknek ez nem igazán tetszik. Miért? Mert nem vagyunk egyformák.

Németországban a béreket – órabérre lebontva – szabályok kötik, melyeket a szakszervezetek határoznak meg szakágakra bontva, ám ez eltérhet Nyugat- vagy a régi Kelet-Németország, de akár Stuttgart és Hamburg között is. Más a bére egy kezdőnek, egy közepes vagy egy több éves tapasztalattal rendelkezőnek.

A bér mindig vita tárgya a magyarok között, és sok esetben – és itt is tisztelet a kivételnek – nem a munka milyenségét, a feladatok komolyságát, az előrelépési lehetőségeket, biztonságot nézik.

Ezt a német cégeknek tolerálnia kell, a kérdés az, hogy meddig lesz meg ez a tolerancia a magyarok felé?

Az álláskeresők

Mindenki mást keres, legfőképpen pénzt. Sajnos az utóbbi időben egyre többször tapasztaljuk azt a magyarok részéről, hogy már a jelölt szabja a feltételeket. Például nem jön el az irodába interjúra, mert utálja a várost, be nem teszi oda a lábát, ahol az iroda van.

Sokan elvárják, hogy a cég menjen a jelölt után „itt vagyok, ha kellek” címszóval, „gyere utánam”. Sok az elvárás a jelöltek részéről, néha logikátlan feltételeket szabnak.

Nem gondolkoznak a cég fejével, aki így is vállal rizikót, de amikor emellé meghallja a jelölt részéről szabott feltételeket, akkor vagy egyből nemet mond, vagy ha elsősorban a pénz érdekli és a hírneve kevésbé, akkor felveszi az embert dolgozni, lesz, ami lesz alapon. Ezt főleg a nagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak.

Valós példa a már (családjával együtt) kint élő rutinos jelölt gyenge nyelvtudással. Olyan munkahelyet keres egy másik régióban, ahová egyből viheti a családját is, amihez persze megfelelő méretű lakás is kell.

Csakhogy ő Zeitarbeitban akar dolgozni, mert sok pénzt akar keresni. Elfelejti azonban, hogy egyrészt a munkaközvetítő nem ingatlanok közvetítésével foglalkozik, másrészt mi van abban az esetben, ha a munkavállaló vagy munkáltató nem elégedett egymással és felmondás lesz?

A cégnek a lakás bérleti díját ki kell fizetnie – ha azt ő biztosítja a dolgozója részére, de ha elköltözik belőle a bérlő, akkor nem csak anyagi, hanem presztízsveszteség éri a céget is.

Zeitarbeit azaz munkaerő-kölcsönzés

Németországban a Zeitarbeit jól működik, bár szakmától függetlenül mindkét oldalon akadnak cégek, melyeket nem tartanak tisztességesnek.

Ha csak az egészségügyet vesszük figyelembe, akkor több területről beszélhetünk: idősgondozás családoknál, intenzív betegápolás szintén családoknál, idősek otthonában történő fix munkavégzés, 12 vagy 24 órás munkavégzésű állások intenzív háziápolásban, kórházak és klinikák több osztályán való elhelyezkedés…

A Zeitarbeitnak ugyanúgy van előnye és hátránya. Sok szakképzett nővér választja az idősápolást azért, mert nem vagy csak rosszul tud németül, hátránya viszont, hogy háztartási munkát is illik végezni.

Az intenzívápoláshoz, kórházi, idősotthoni munkához viszont már szükséges a középfok. Sokan úgy jönnek ki, hogy kapnak ígéretet nyelvtanfolyamra, de abba már nem gondolnak bele, hogy munka mellett egyrészt nem olyan könnyű tanulni, másrészt az ember idősebb korában az agy nem úgy fog, ahogyan fiatalon.

Így csúszik az Anerkennung megszerzése, és bizony telnek az évek. Közben azt érzi, hogy szakmailag butul, szeretne váltani, de kórházba és klinikára nem tud a hiteles dokumentumok nélkül.

Kiknek jó a Zeitarbeit? Azoknak, akik nem akarnak letelepedni Németországban, vállalkozó szelleműek, szívesen utaznak és ugyanúgy, mint annak idején a hajós munkát vállalók, gyorsan szeretnének pénzt gyűjteni. Emellett megismerhetnek egy országot, egy más kultúrát, és az esetlegesen otthon maradó családjukkal is tölthetnek időt.

Jó azoknak, akik nyugdíj előtt állnak, mert 6 év után már jogosultak lesznek egy minimális nyugdíjhozzájárulásra, ha Németországban voltak bejelentve, ami kiegészítés lehet az otthoni nyugdíj mellett.

Legutóbb egy 72 éves nővér keresett meg nyelvtudás nélkül, hogy kénytelen kijönni, mert nem tud megélni otthon. Sajnos neki nem tudtunk segíteni a nyelvtudás hiánya miatt. De a tény maga szomorú.

A Zeitarbeit jó azoknak, akik ki szeretnék próbálni magukat külföldön, mert így eldönthetik, hogy tetszik-e az adott ország, a más munkakultúra, stb.

Jó azoknak, akik gondolkoznak azon, hogy esetleg kivándorolnak, de nincs országismeretük, és jó a fiataloknak, akik már rendelkeznek kellő gyakorlattal, de elriasztják őket az otthoni állapotok, szerencsét kívánnak próbálni, és nem utolsósorban pénzt gyűjteni, hogy otthon el tudjanak indulni ők is. Így szerezhetnek némi tőkét, amit a szülőktől nem tudnak megkapni.

Nyelvgyakorlásra is kiváló lehetőség amellett, hogy az ember akár már 6 hónap alatt össze tud rakni egy – otthoni viszonylatban – egészen kellemes indulótőkét.

Ki szerződjön közvetlenül kórházzal?

Kinek jó a közvetlenül a kórházzal, klinikával kötött munkaszerződés? Annak, aki már végleg eldöntötte, hogy nem akar hazamenni többé, és az életét biztosan egy másik országban tervezi.

Nehézsége, hogy előbb szállást kell találnia, egyedül egy ideig talán meghúzhatja magát ismerősöknél, de nagyobb városokban kérdéses, mikor talál olyan otthonra, ahová akár a családját is kihozhatja.

Jó annak, akinek nem elsősorban a fizetés nagysága számít, hanem az a fajta biztonság – ami egyébként egy Zeitarbeitfimánál is megvan –, amit egy határozatlan idejű munkaszerződés nyújt. Ráadásul ebben az esetben nem kell utaznia, mint egy Zeitarbeitfirmánál.

Hátrányos azoknak, akik spórolni akarnak, mert az esetek 99%-ban a szállásért maguknak kell borsos eurókat fizetniük, megélhetési költséggel számolni, és akkor már nem is olyan csábító az, ami marad. Akkor már jöhet a kérdés, megéri kimenni?

Abba viszont ők sem gondolnak bele, hogy a próbaidő Németországban 6 hónap. Mi van abban az esetben, ha 6 hónapon belül a kórház vagy klinika vagy idősotthon azt mondja, hogy nem kívánja valami miatt alkalmazni a jelöltet tovább?

Egy Zeitarbeitfirmához képest az utcára is kerülhet, míg a Zeitarbeitfirmánál másik munkahelyet keres számára a cég. Lehet nem ott, ahová ő menni akart, de lesz munkája.

Jó azoknak, akiknek már olyan biztos nyelvtudás van a birtokában, hogy simán megértik, amit az orvos utasításban mond. Abba kevesen gondolnak bele, hogy ha mondjuk otthon lenne egy idegen anyanyelvű kolléga vagy kolléganő, nekik maguknak mennyi időbe, energiába, türelembe kerülne, hogy az a másik országból jött külföldi ápolónő megértse, és ne félre értse, amit mondanak neki.

Sokszor kíváncsi lennék arra, hogy azok, akik már gőzerővel osztják az észt (bocsánat) a most kijövőknek, hogy ők vajon már kiváló nyelvtudással születtek-e, vagy úgy kezdték pályájukat itt kint, hogy kapásból mindent megértettek.

Sajnos ezt a magyarok szeretik elfelejteni, ami szomorú, mert sokszor nem segítenek vele társaiknak, hanem negatív kampányba kezdenek. Főleg egymás ellen.”

Aki szívesen felvenné Erikával a kapcsolatot, itt teheti meg.

Share.

About Author

Leave A Reply