Középfölde igenis létezik

0

A mai posztnak érdekes a története, hiszen eredetileg csak a vasárnapi blogajánló miatt jeleztem az Isztambul infó blog szerzőinek, hogy beválogattam az egyik posztot. A válaszlevélből ugyanakkor az derült ki, hogy készül egy írás Trabzon városáról, illetve általában Törökországról, egy egészen érdekes megközelítésből. Így született meg a mai írás, remélem, tetszeni fog nektek! (A külön nem jelölt képek a szerző alkotásai.)

„Amikor Tolkien a Gyűrűk Ura c. könyvet készítette, akkor már létezett egy kitalált világ, saját nyelvvel, néppel és történelemmel. Ezt úgy hívták, hogy Középfölde.

A könyvnek (és a filmnek is, de a könyvnek inkább) különleges és egyedi hangulatot ad, hogy a világ történelme nagyon pontosan lett kidolgozva. És amikor a szereplők vándorolnak, akkor lépten-nyomon régi korok apró emlékeibe botlanak. Mint valami utazási katalógusba. Ahol a romok arra hívják a vándort, hogy nézzen körül jobban, hallgassa meg a történelmüket, merüljön el bennünk.

Ez a helyszín a valóságban is létezik. Anatólia méltán lehetne Középfölde, hiszen 3.1 kontinens találkozásánál fekszik: Afrika, Ázsia, Európa és az Arab-félsziget.

A történelem legalább 10.000 évre nyúlik vissza. Ilyen hírességekkel, mint a búza őshazája, az első pénz, a vas első megmunkálása, kerék első használata, első város, a Mikulás otthona, Ábrahám szülőhelye.

A 3.1 kontinens találkozása egyben 4 eltérő kultúra ütközőterülete is, még napjainkban is (pláne a napjainkban!). Ami nemritkán (inkább folyamatosan) fegyveres mozgolódással járt.

A történelem folyamán számos nép telepedett le vagy foglalta el – hosszabb, rövidebb időre – Anatólia területét, közöttük például: a kolkhisziak, hattik, lúviak, hettiták, frígek, kimmerek, lüdök, perzsák, kelták, tabálok, műszök, görögök, pelaszgok, örmények, rómaiak, gótok, kurdok, bizánciak, mongolok, arabok, szeldzsuk törökök, oszmán törökök (Forrás: Wikipédia)

Anatólia történelme nagyon-nagyon-nagyon-nagyon bőséges. És legalább ilyen bőséges nyomokat hagyott maga után. Törökországban sose lehet tudni, mit találunk, ha felmegyünk a hegyre, bemegyünk az erdőbe, lemegyünk a pincébe, ásunk egy gödröt, vagy csak benézünk a hátsó sikátorba.

Éppen ezért legyen mindig nálunk a fényképezőgép!

Ahogy kelet felé haladunk Törökországban, úgy merülünk el a misztikumok világában. A természeti adottságok is lenyűgözőek, de ahogy távolodunk a nyugati parttól, úgy kerül elő egyre több és több olyan rom, szikla, kődarab, ami hetekig, hónapokig, sőt! évekig tudna mesélni.

De már Isztambulban is bármikor találhatunk bármit, ha nyitva tartjuk a szemünket.

Itt van mindjárt egy kupoladarab, ami csak úgy, simán kiáll egy ház sarkából. Viszont ha a kupola szerkezetét jobban megnézzük, akkor kiderül, hogy nagy valószínűséggel ez egy hamam (török fürdő) teteje. Az pedig nem egy kicsi épület. Ha itt elkezdenénk leásni, akkor rengeteg érdekes dolgot lehetne találni. Ha pedig még mélyebbre ásunk…

Hamam a föld alatt

Hamam a föld alatt

 

Ez a hely a Galata városrész, ami a város határa is volt. A városfal nyomokban még ma is megtalálható (lásd Rumli kutatómunkáját). Időnként igazán érdekes formában. Itt pl. a fal egy darabja ma már egy lakóház része.

Bástya a lakásban

Bástya a lakásban

 

Ezt a falat mára a város teljesen benőtte. Olyannyira a mindennapok része lett, hogy az embereknek már fel sem tűnik, mi mellett mennek el naponta, vagy mire épült a boltja. Lehetséges, hogy az a szög, amire a hamis Rolex órákat akasztja a gyanús utcai árus, több ezer éves.

Galata fal. Karaköy Kapu

Galata fal. Karaköy Kapu

 

Míg izgalmasabb, amikor kiderül, hogy ehhez az elfelejtett romhoz egy bejárat is van. Vajon milyen titkokat rejt? Milyen múltja lehet? Ha Gandalf itt lenne, biztosan tudna róla mesélni…

Titkos bejárat a Galata falba

Titkos bejárat a Galata falba

 

De hát egy városfal mégiscsak egy fal. Eléggé feltűnő, és bizonyos esetekben időtálló jelenség (Isztambulból is inkább egy bástyát vittek haza, amikor a keresztesek erre jártak. Hogy minek, az rejtély…, de az biztos, hogy nem a fapados repülőre próbálták felvinni). Már Isztambulban is találhatunk ennél különlegesebb dolgokat.

Itt van pl. egy templomrom. Jó-jó, templomrom máshol is van. Főleg templomok alatt. Az alábbi képen látható viszont egy lakásban található. Mindjárt a nappaliban.

Templom a nappaliban (fotó: Hürriyet Emlak)

Templom a nappaliban (fotó: Hürriyet Emlak)

 

Míg mások nagy képernyős tv-t tartanak a lakásuk legnagyobb szobájában, itt a tulaj egy pár száz éves krimi templomot nevelget. A lakás egyébként kiadó. A kommentben várom az ötleteket, hogy ki mit kezdene, ha egy templomromja lenne a nappaliban.

Templomromokat máshol is lehet találni. Iznik városánál a tóban bukkant elő egy 1600 éves templomrom az egyik napról a másikra.

1600 éves templomrom az Izniki-tóban (fotó: Hürriyet)

1600 éves templomrom az Izniki-tóban (fotó: Hürriyet)

 

Ebben sokat segíthetett az 1999-es földrengés, majd ezt követően az áramlatok. Nem kizárt, hogy egyik nap még kiemelkedik a tóból.

Templomromot találtak Törökország legnagyobb XXI. századi építészeti és archeológiai munkájánál is, a Marmaray (Boszporusz alatti metró) építésénél is.

Földalatti ház ("villa") a Marmaray mozgólépcsője mellett

Földalatti ház (“villa”) a Marmaray mozgólépcsője mellett

 

A teljes lista, amit találtak a Marmaray építkezése alatt:

– több, mint 40.000 lelet (ezek azok, amik nem agyagedények, alias kisköcsögök),

– több mint 1.000.000 cserépedény (ők a kisköcsögök)

– 36 hajóroncs (30 vitorlás, 6 gálya, és 0 kisköcsög)

– csontváz, aki valószínűleg a térség első kebabárusa volt

– templomrom (ez sem kisköcsög)

– lábnyom, valószínűleg azon sorban állóké, akik kebabot szerettek volna venni.

– és egy egész falu is előkerült. Minden jel szerint a térség legrégebbi települése.

A talált leletek a Marmaray építésénél

A talált leletek a Marmaray építésénél

 

Ezekhez képest az, hogy a mi egyik ügyfelünk (építkezési vállalkozásunk van) a kertjében egy hamamot talált, nem is tűnik olyan nagy dolognak. Pedig az is jó móka volt!

Persze gondolhatnánk, hogy azért Isztambulban nem nagy dolog bármit is találni, mert mégiscsak több ezer éves város. De kicsit távolabb is izgalmas dolgokba botolhatunk. Rosszabb esetben bele is eshetünk…

Isztambul közelében, az európai oldalon, a Fekete-tenger partján található a (nyitóképen látható) Rumeli Feneri (európai világító torony) nevű falucska. Itt egy genovai erődben lehet kalandozni, ahol is néhány helyen egyértelműen üreges a talaj. Tehát biztosan legalább egy épület van még alatta.

De ugye Trója is Törökországban található, ahol egymáson 9 (másfajta számolás szerint 13) város épült egymásra. És ő is csak dombocska volt az 1870-es évekig. Vajon hány másik domb van, ami alatt hasonló történelmi romok rejtőznek?

Ahogy pedig távolodunk Isztambultól, és megyünk kelet felé, úgy alakul át a táj egyre inkább Gyűrűk Ura jellegűvé. Itt már előfordulhat, hogy egy régi kolostor romjaira bukkanunk az erdőben.

Vazelon Monostor (Trabzon)

Vazelon Monostor (Trabzon)

 

Vagy kopasz hegytetőn.

Imera monostor (fotó: ismail ugurbas - Google Earth)

Imera monostor (fotó: ismail ugurbas – Google Earth)

 

Vagy egy elfeledett hamamra valamelyik város hátsó sikátorában.

Haci Arif Hamami - Trabzon belvárosa

Haci Arif Hamami – Trabzon belvárosa

Igen, Törökország tényleg a régészek kincsesbányája.”

Share.

About Author

Leave A Reply