Követendő-e a holland minta?

0

Hollandia sok szempontból „bezzeg ország” (az előjel már ízlés és világnézet kérdése), így a részmunkaidős foglalkoztatás is terén is. A nagy kérdés csak az, hogy érdemes-e követni a mintát?

Tavalyelőtt Hollandiában a munkavállalók közel fele dolgozott részmunkaidőben, ami több mint duplája a 20 százalékos uniós átlagnak (azzal együtt is, hogy a nemek és a régiók között is hatalmasok a különbségek Európában – Magyarország például mindössze 4,7 százaléknál tart).

Az Európai Unióban lassan, de biztosan növekszik a részmunkaidőben dolgozók aránya, ami pozitívum, hiszen elősegíti a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését, és biztosítja a munkaerőpiacra lépés lehetőségét az onnan korábban kiszoruló csoportok (édesanyák, idősek) számára.

Hollandiában a változás az 1980-as években kezdődött, amikor az állam rájött, hogy a nők munkába állítása gazdasági érdek. A részmunkaidő terjedt el, hogy az anyák továbbra is elég időt tudjanak tölteni a gyerekeikkel, és az állam a munkáltatókkal együtt dolgozta ennek a feltételeit.

Külföldre húz a zsebed, de nem találsz munkát? Keress és találj itt!

Az ezredfordulón már törvénybe iktatták, hogy minden nőnek és férfinak joga van kérni, hogy adott munkakört részmunkaidőben láthasson el.

Más kérdés, hogy a részmunkaidőnek (kevesebb, mint heti 30-36 óra munka) az előnyei mellett hátrányai is vannak: ilyen az alacsonyabb jövedelem, kevesebb fejlődési, előrelépési lehetőség, rosszabb nyugdíjkilátások.

Ráadásul sok országban (jellemzően Európa déli részén, Görögországban, Olaszországban) mindez inkább kényszer, mint saját döntés – hívta fel a figyelmet a Portfolio.

Spanyolországban a munkavállalók 20%-a dolgozik részmunkaidőben, és az esetek több mint felében (55%) kényszerből. Hollandiában viszont azok közül, akik részmunkaidőben dolgoznak, csak 15% teszi ezt azért, mert nincs más választása, és ezzel Európában itt a legalacsonyabb a kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya.

Magyarország az európai országok között sereghajtó (csak Bulgáriát előzzük meg), és szinte kizárólag átmeneti megoldás, amit főleg alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy csökkent egészségi állapottal rendelkezők választanak.

Szóval érdekes kérdésről van szó, amiben természetesen nem tisztünk állást foglalni, ám annyi azért látszik, hogy ha nem kényszer, akkor sokaknak lehet jó megoldás, ellenkező esetben már elgondolkodtatóbb.

Itt nem tartanak vén hülyének

Share.

About Author

Leave A Reply