Kivándorlás Kanadába – tanácsok a kijutáshoz

0

Kanada igencsak népszerű célország az Európán kívülre vágyóknak, ám hiába kifejezetten barátságos ország a határátkelőkkel, hivatalosan munkát vállalni és letelepedni mégsem olyan könnyű. Ráadásul elég sok össze-vissza információ kering a neten, úgyhogy remélem, hasznos lesz Lívia posztja.

„Ennek a posztnak az adta az alapját, hogy 2018-tól a magyarok részéről igencsak megnőtt az igény a Kanadába, mint célországba való bevándorlásra leginkább új életkezdés reményében, vagy épp nyelvtanulási szándékkal, a világszemlélet bővítése céljából, vagy egyszerűen csak jobb megélhetési körülmények teremtése végett.

Az utóbbi időben nagyon sokan fordultak tanácsért kanadai közösségi oldalakon, de rengeteg személyes megkeresést is kaptam. A legtöbb kérdés ott kezdődik, hogy „hogyan kezdjek hozzá?” Remélhetőleg ebben a cikkben erre választ talál az olvasó, és amennyiben komoly a szándék és az elkötelezettség, úgy rengeteg használható és praktikus információt is talál.

Először is az ilyen kérdések, mint „mennyit lehet keresni”, „hogy lehet elhelyezkedni”, meg „milyen az idő Kanadában?” Annyira általános, hogy ezekre lehetetlen teljeskörűen válaszolni. Mégiscsak a világ második – területileg – legnagyobb országáról beszélünk. Aki mégis így kezdene hozzá, annak a legnagyobb a segítség a Google lesz.

Csak hivatalosan!

Volt említés róla korábbi posztokban, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kanadai bevándorlás alfája és omegája annak hivatalos oldala. Nem Sanyi bácsi, aki 56-ban emigrált, és az ő útja, hogy ő miként jött ki, meg hátha ki tud hozni, mert gyerekként a szomszédja voltam stb. Nem a kanadai facebook csoportok, és hangsúlyozom, nem a bécsi kirendelt nagykövetség.

A kutatómunka a linkelt oldalon kezdődik és innen lehet tovább indulni. A kérvények beérkezhetnek a bevándorlási hivatalhoz mind papíralapon, mind elektronikusan, de az elbírálási idő sokkalta rövidebb, amennyibben a kérvényt elektronikusan küldik be.

A kétarcú Vancouver

Természetesen min. társalgási szintű, vagy már-már középfokú nyelvtudás megkívánt az info megértése végett, ugyanis megpályázható bevándorlási programok követelményei alapján (meg természetesen a beilleszkedés, napi szintű életvitel szempontjából) nem fog működni a kanadai bevándorlás vagy az angol, vagy a francia nyelv ismerete nélkül.

Talán erősnek hathat, hogy habár Kanadának rengeteg olyan része van, ahol sem az angolt, sem a franciát nem beszélik (helyette van mandarin, kantoni, hindi, bengáli, inuit stb.), de amennyiben valaki nem beházasodás révén tervezi a letelepedését, hanem más utakon, úgy, ha nincs meg a nyelvismeret, akkor bármilyen kérvény beadása előtt azt bizony szintre kell hozni, illetve nyelvvizsgával kell bizonyítani, hogy megvan a megfelelő szint.

Nyilván ez után persze jogosan felmerülhet a kérdés, hogy

„ha megvan a nyelvismeret, meg a nyelvvizsga, akkor hogy lehet kijönni?”

Kanadában a legális munkavállalás nem lehetséges valamilyen fajta munkára jogosító vízum nélkül. Ezért mindazok, akik úgy gondolják, hogy „kijönnek szerencsét próbálni” turistaként, hogy majd bepróbálkoznak cégeknél, vagy egy olyan cégnél, ahol van személyes ismeretség, igen sokat kockáztatnak.

Egyrészt épeszű munkáltató nem fogja alkalmazni őket, mert irdatlan büntetést kell megfizetniük illegális foglalkoztatásért, illetve be is zárhatják a céget, másrészt amennyiben ez kiderül, úgy a delikvens akár 10 évre is kitiltható az országból.

Amennyiben turistaként pályáznánk állásokra, szintén nem fog menni, mert az első kérdés az interjún pontosan az, hogy mi a státuszod. Az országban, akármilyen provinciáról is beszéljünk, a rendszer kijátszására való kísérletet ily módon, akármennyire is elkeseredettek vagyunk, nem nézik jó szemmel.

„Jól van, oké, értem, de mégis hogyan lesz akkor vízumom?”

Mielőtt válaszadásra kerülne a kérdés, fontos tisztázni, hogy mi a cél? Ideiglenes munkavállalás, vagy letelepedés? (A tanulást e kérdéskörben nem tárgyalom.) Mindkettőre vonatkozóan számtalan, változó követelményrendszerrel és eltérő kvótaszámmal rendelkező program közül lehet választani a kanadai bevándorlás hivatalos oldalán.

Arra nincs releváns infó, hogy melyik út a „könnyebb”, mert ez bizony már csak egyénfüggő. Milyen diplomák, képesítések vannak? Van-e releváns, több évre visszanyúló, leigazolható munkatapasztalat? 20 és 29 év között van-e a jelentkező? Van-e magas szintű nyelvtudás nyelvvizsgával igazolva?

Nem kell elkeseredni, ha ezekre nemleges a válasz, mert ezeknek a fontossága jelenleg csupán egyetlen, habár a legnépszerűbb és a legnagyobb létszámmal pályázott programnál kiemelt, ami az Express Entry (EE), mely 2015 januárja óta van érvényben.

Az EE-n túl azonban vannak tartományi programok (PNP), hogy csak néhány példát említsek, meghatározott feltételekkel, követelményrendszerrel és kvótaszámmal. (Például ez és ez, no meg ez.)

Reményt adhat a tanulói munkavízum 3-6-12 hónap időtartamra vastag pénztárcával rendelkező pályázóknak (csak a 6 hónapot meghaladó kurzusra szükséges tanulóvízumot igényelni).

Ne feledjük el azt sem, ha valakinek pusztán a tanulás a szándéka, és tanulói vízumot igényel (mert min. 6 hónapos a kurzus, amire jelentkezett), úgy a pályázó jogosult heti 20 óra munkavállalásra.

Ha hosszabb távú tanulás a cég (főiskola, egyetem), akkor az intézménytől függően Kanada tárt karokkal vár, bár egy főiskolai képzés díja 10-35 ezer dollár körül mozog évente. Ha ezt követően meg lesz a diploma, lehet pályázni akár 2-3 évre szóló munkaengedélyre.

Ezekhez hozzáadva amennyiben valaki határon túli magyar a környező kelet-közép európai országokban, vagy néhány meghatározott ország állampolgára (pl. ír, vagy brit) úgy olyan vízumok is elérhetőek, amelyek Magyarországról sajnos (még) nem, ez a Young Professional, és a Work & Holiday visa.

Mindezeken túl természetesen vannak más lehetőségek is, melyekről informálódni ismételten a kanadai bevándorlás honlapján lehet.

Tíz jó dolog Vancouverben

„Nahát, akkor van remény! És van sok opció, amiből lehet választani! Olyan nincs, hogy munkaadó megszponzorál, mert jó munkavállalónak tűnök?”

Van erre opció, de nagyon hosszú, nehéz, körülményes, és a cég számtalan követelménynek kell, hogy megfeleljen, illetve bizonyítani is kell a kanadai állam felé, hogy helyi munkavállaló által a pozíció nem betölthető. E program neve Labour Market Impact Assessment.

„Akkor most mi van előbb, legyen meg egy vízum, és keresek állást, vagy keresek egy állást külföldről, és megpályázom a vízumot? Esetleg pályázok ideiglenes vízumra, és utána keresek egy céget, aki ad állásajánlatot, és megpályázom a végleges letelepedést?”

Hát igen. Ez a 22-es csapdája. Hogyan vállaljunk, meg egyáltalán keressünk munkát vízum nélkül? Vagy ha megvan a vízum, hogyan kapjuk meg a letelepedési engedélyt? A válasz a bevándorlási lehetőségek és programok ismeretében rejlik, nem biztos, hogy az, ami Petinek bejött, nekünk be fog.

„Nem beszélek valami jól angolul, de találtam emigrációs céget, aki elvállalta az ügyemet $6000-ért. Szóval sínen vagyok.”

Először is ezekkel az oldalakkal csak óvatosan, mert bizony sok olyan intézmény állítja magáról, hogy tud segíteni, akik valójában nem, illetve ezek nem is feltétlenül Kanadában vannak. Érdemes utánajárni, mennyire megbízható az adott cég.

A másik pedig, hogy nyelvtudás, valamilyen féle végzettség, munkatapasztalat, és megfelelő anyagi háttér nélkül hiába minden szép ígéret, de akár letelepedési, akár vízumkérelem, a dolog nem fog működni.

„Na de a mocskos anyagiak… Mennyi pénzzel érdemes nekivágni?”

A „nekivágás” programok szerint különbözik. Általában egy évre szóló vízum esetén szükséges felmutatni min. 11 000 dollárt a bankszámlán, amennyiben PR kérelemről van szó, úgy ez az összeg személyenként ugyanennyi.

„Amennyiben már kanadai állampolgár vagyok, úgy gondolom, szponzorálhatok magyarokat mind munkavállalás, mind családegyesítés céljából.”

Munkavállalás céljából: nem.

Családegyesítés céljából: kizárólag partner, akivel igazolható a min. 1 éves együttlét, illetve egyenesági hozzátartozó szponzorálható, testvér sajnos nem tartozik bele, de előny lehet az elbírálásnál (EE-nél jelenleg +5 pont).

„Ez jó sok infó. De mi a helyzet a megélhetéssel? Annak milyenek a költségei Kanadában?”

Erre nem lehet választ adni egész Kanadára vetítve, ezért ismét a Google a legjobb barát, név szerint városra, provinciára keresni, és bőszen olvasni az információt. Segítségül íme egy oldal, amely nemcsak országok, de konkrét városok megélhetési költségeit veti össze.

„De jó, és mondjuk lakásárakat, meg úgy mindenfélét, bútorokat, használt autót, egyéb cuccokat, amik kellhetnek, nézegetni hol lehet?”

Bár furának tűnhet, de a legnépszerűbb oldal egész Kanadában erre a célra: a craigslist. Persze a link elé be kell írni, hogy mely város craigslist oldala érdekel, a torontói link tehát ez lesz.

E célból szintén népszerű a kijiji, szintén van minden városnak külön, íme az Edmontoné.

És persze a jó öreg Facebook marketplace, ami miután megváltoztattuk lakóhelyünket, automatikusan feldobja azokat a lehetőségeket, amik a környékünkön vannak.

Tanácsom azoknak, akik akár ideiglenes tartózkodáson, akár a végleges letelepedésen gondolkodnak: végezze el mindenki a házi feladatát, ez pedig a kutatómunka, a lehetőségek felmérése!

Kanadába kijutni bármilyen európai országgal összevetve nehéz, de nem lehetetlen. Sokféle opció áll rendelkezésre, és az információszerzés nem ott kezdődik, hogy bekommentelünk egy fórumba, hogy „eldöntöttem, megyek Kanadába, hogy lehet kijutni.”

Azoknak pedig, akik már megkezdték az ismeretszerzést: csak óvatosan kezelni azokat az infókat, amelyek nagyon általánosítóak, pl. „Kanadában nehéz munkát találni”, mert ez kb. annyira releváns, mint kijelenteni, hogy a „matek nehéz”. Nyilvánvalóan nem próbálna Kanada bevándorlókat behozni, ha ennek bármilyen alapja lenne.

Amennyiben szívesen olvasnál a kanadai életről, úgy látogass el a blogomra!

Nagyon sok sikert kívánok mindenkinek!

*A bevándorlási információk hónapról hónapra változhatnak. A cikk relevanciája a legközelebbi szabálymódosításig mérvadó.”

Kanada (majdnem) nyitva

Share.

About Author

Leave A Reply