Ki akar száz évig élni?

0

A társadalom elöregedése mai világunk egyik sokat vizsgált jelensége, mégis nagyon kevés figyelem jut a legöregebbeknek, akiknek a száma folyamatosan nő. Ráadásul azok a viták, amelyek az egyetemes egészség és a szociális gondozás körül folynak nem vizsgálják azokat a költségeket és jelenségeket, amelyek az extrém öregedéssel járnak. Pedig a krónikus állapotok és a többszörös halálozási kockázat ott a legmagasabb.

Úgy beszélünk a nagyon idős kort megéltekről, mintha az valami extrém sportteljesítmény volna. Ha elérik a 100-at, hatalmas ünnepséget csapunk és bekerülnek a hírekbe, ha lefutnak 1 km-t, felmásznak egy dombra, vagy repülőgépet vezetnek. De egyébként meg nagy a hallgatás körülöttük.

Nem tudunk arról, mennyivel több törődésre szorulnak, mint a fiatalabb idősebbek. Az UCL ezt a hallgatást szeretné megtörni. A hiperöregedés megértéséhez szeretne hozzájárulni, hiszen egyre többen érik meg ezt a kort közülünk.

Betegségek változó mintái

Világszerte visszaszorulóban vannak a betegségek, de leginkább azok, amelyek a fiatalabb korosztályt érintik és halálosak is lehetnek. A degeneratív betegségek és azok, amelyek önellátásra képtelenné, rokkanttá teszik a betegeket ugyanakkor nem változatlan mértékben vannak jelen.

A kopásos ízületi gyulladás kockázata például az elmúlt 25 évben fokozatosan nőtt. Míg 1990-ben 100 ezer emberre 213, addig két éve már 232 eset jutott. Ugyanezen negyedszázad alatt az alzheimeres esetek száma 461-ről 470-re nőtt.

A kevés, nagyon idősekkel foglalkozó kutatás egyike Dániában készült. A legtöbb idősnél találtak valamilyen szintű rokkantságot, a nőknél még valószínűbb azok előfordulása.

A 80 év felettiek 10 százaléka, a 100 év felettiek 55 százaléka idősotthonban él. A másokra utaltság 30-ról 70 százalékra nő 80 és 100 éves kor között, a demens idősek száma pedig 7-ről 50 százalékra.

Az Egyesült Királyságban egy 85 évesekkel foglalkozó kutatás átlag 5 különböző betegséget regisztrált emberenként. Az idősek több mint felének hallásproblémái és porckopása van, kevesebb, mint felének pedig magas a vérnyomása, negyedük rákos. De kevesebb, mint 5 százalékuk írta le magát rossz egészségi állapotúnak, a többség azt mondta, hogy remekül érzi magát.

A csendes probléma

Mindez rávilágít arra, hogy az extrém öregedés problémái egyelőre mennyire válasz nélkül maradnak. A háztartások illetve az ellátó intézmények küzdenek vele, de a szélesebb társadalom nem lát bele.

Az időseket ellátó intézmények nem zártak ugyan, de kívül esnek az átlagember mindennapi tapasztalatain. Azok az idősek úgyszintén, akik egyedül élnek. Legtöbbjük csak nagyon kevés emberrel érintkezik. A 80 éven felüliek legtöbbje egyébként egyedül él.

Az idősotthonok elszigeteltsége segít fenntartani a távolságot „köztünk”, akik fiatalok vagyunk, vagy esetleg öregedünk, de nem problémásan és „köztük”, akik igen.

Öregnek és törékenynek lenni nem olyasmi, amire büszke az ember, és ennek a korosztálynak az érdekérvényesítő képessége sem túl erős.

Sokan közülük nehéz életet élnek. A krónikus fájdalom 85 év felett mindennapos lehet és a korcsoport többségét érinti. Csendes elkeseredettségben és szomorú magányban élhetnek többen, míg a hírekbe egy jó kis sportteljesítménnyel csak kevesek jutnak be.

Fontos, hogy a többségre is odafigyeljünk!

Veszélyes dolog a kézfogás

(Fotó: pixabay.com/dassel)

Share.

About Author

Leave A Reply