Kérdés, ki meddig bírja

0

Görögországról manapság sokat lehet hallani, éppenséggel jót elég keveset. A mély válsággal küzdő országban a zavargásoktól a kormányválságig minden volt, amit az ember nem szeretne megtapasztalni, ami egy turizmusból is élő állam esetében a szokásosnál is kellemetlenebb. De az élet nem áll meg, ezt bizonyítja Viktor írása is, aki a nyári gyakorlatát tölti egy szállodában. Benyomásai a kint töltött rövid idő ellenére is érdekesek. Jó olvasást és kommentelést!

„Igaz, rövid ideje vagyok az országban, egészen pontosan 5 hete, mindenről nem tudok pontos képet adni, de gondoltam bemutatom nektek kicsit az itteni körülményeket. Ha érdekesnek találjátok, szívesen jelentkezem máskor is.

Utolsó éves főiskolás vagyok turizmus-vendéglátás szakon, és a kötelező szakmai gyakorlatomat töltöm Görögországban. Egészen pontosan Chalkidiki félszigeten, az ország legnagyobb resortjában, azon belül egy ötcsillagos szállodában.

szálloda.jpg

Pozíciómat tekintve Bell Boy, azaz londiner vagyok, ami persze nem a festi a legreálisabb képet, annak, aki ide akar jönni dolgozni, én a szerencsésebbek közé tartozom, hogy ilyen állást kaptam.

Nem annyira stresszes, mint például egy étterem vagy bár, és a fizetés melletti borravaló sem rossz. Mert nagyon is sok állás van a nyári szezonban az országban, különböző hotelekben, annak bárjaiban és a tengerparton, a kérdés csak az, ki meddig bírja.

szálloda park.jpg

Mindenki hüledezett

Mindenképpen külföldön akartam tapasztalatot szerezni, imádok utazni, más országokat megismerni, szerettem volna nyelvet gyakorolni, embereket megismerni.

Igaz, azért ez mégsem egy utazás, mégis csak dolgozni kell egy idegen országban, nem olyan egyszerű elmagyarázni a dolgokat a munkahelyen és van, hogy fogalmad sincs, mit beszélnek rólad a saját nyelvükön, ha valami nem stimmel, ráadásul a szeretteid sincsenek itt.

Mikor elhatároztam, hogy ide jövök (eredetileg USA volt a terv) mindenki hüledezett, nagyokat nézett, hogy pont ebben a helyzetben, amiben Görögország van, ide jövök, meg vagyok én őrülve?

tengerpart.jpg

Én csak pozitívan néztem előre, ha belegondolunk kicsit ésszerűen, nem a rossz helyzetben lévő görög családok jönnek nyaralni ide, elvétve találkoztam eddig velük. A vendégek 60 százaléka orosz, negyede angol, a többi pedig görög, bolgár, szerb. És eddig nem is csalódtam.

Baráti piszkálódások mennek

A szállodai dolgozók között sok nemzet megtalálható, de javarészt románokból áll. A londinerek közül 6 román és egyedül én vagyok magyar. Képzelem, hogy örülhettek nekem… A viccet félretéve, semmi probléma velük és mindenki rendes volt első perctől fogva.

Ez a sztereotípia a két ország ellentétéről egy badarság, csak a nem megfelelő szinttel rendelkező emberek képesek ilyeneket beszélni. Nemzetiségtől függetlenül vannak konfliktusok emberek között, ilyen a világ. Azért persze mennek a piszkálódások, de teljesen baráti szinten. 🙂

tengerpart álló.jpg

A személyzetben vannak oroszok, ukránok, szlovákok és mi, körülbelül 6-7-en magyarok. Nem mindenki diákként van itt, vannak, akik az egész szezont végigdolgozzák (áprilistól október végéig), én 4 hónapra jöttem ki.

Nehéz megfelelni a menedzsereknek

A munka nem a legkönnyebbek közé sorolható, ami a szálloda minden részlegére vonatkozik. Ez meglátszik a személyzeten is, gyakran cserélődik, nehéz megfelelni a görög menedzsereknek.

A beosztás az étteremben dolgozóknak szinte állandóan split, tehát reggeltől 1-ig, aztán este vissza 7-8-tól éjfélig. Én ezen a szinten is szerencsésnek mondhatom magam, egyben kell ledolgoznom a 8 és fél órát.

tengerpart 2.jpg

Havi 4 szabadnap nem számít soknak… Ellátás és napi háromszori étkezés biztosított, persze nem luxuskörülményekre kell gondolni a szállás esetében.

Kuporgatni az alapfizetésből

Dolgozói járat közlekedik a resort és a falu között, ahol a személyzeti házak találhatóak, tényleg faluról beszélünk, szinte semmi nincsen, de legalább lehet spórolni és nem költeni össze-vissza.

A fizetés egységesnek mondható, mindenki 500 euró körül keres, amire otthon külföldi munkavállalás előtt mindenki felkapja a fejét, és amit már sokan leírtak, hogy a látszat néha csal, átszámítani felesleges, mert amíg 500 euróért egy 22 éves otthon összetenné a két tenyerét, itt abból kuporgatni kénytelen.

Elég ha csak azt nézzük, hogy itt egy liter benzin 520 Ft, egy kg kenyér 300 Ft, Thesszhalonikiből ide egy óra az út és 2400 Ft-ba kerül.

sétány.jpg

A görögök kedvességéről

Mindenkitől azt hallottam, akik hazajöttek nyaralásból, hogy milyen kedvesek a görögök. Igen, ha vendég vagy, akkor azok, ha munkavállaló – az már egy más kérdés. Biztosan csak velem van a gond, mert hozzászoktam otthon a jóhoz. Ahol eddig dolgoztam, mindenhol emberszámba vettek, sőt annál több volt, egyik munkahelyemre sem lehet egy szavam sem, mindenhol szerettem lenni.

Itt, ha valamit jól csinálsz, nincs dicséret, ha valamit rosszul, le vagy üvöltve. Tényleg szerintem hangosabb nép, mint az olasz. A „Köszönöm”-öt nem ismerik, igaz miért is kell megköszönni bármit is munkahelyen!? Abszolút nem érdekel senkit, hogy a dolgozói járatot nem éred el hajnali fél 1-kor hazafelé és reggel már 8-kor kezdesz.

4in1.jpg

Összességében ajánlom ezt az élményt annak, aki fiatal, szeretne megismerni egy másik országot, külföldön dolgozni, egy szezont érdemes itt tölteni, sok tapasztalattal lesz gazdagabb.

Az állandó jó idő garantált, a társaság jó, a főnököket meg mindenhol ki kell bírni, nem csak itt, hanem otthon is. Nem tervezek több idényre itt, de első külföldi tapasztalatnak remek!”

Share.

About Author

Leave A Reply