Kanada színe és fonákja

0

Kanada egyike a világ „bezzegországainak”, ami persze nem jelenti azt, hogy minden tökéletes lenne. Most kivételesen nem a határátkelők benyomásai érdekeltek, hanem az, hogy mit gondolnak magukról a kanadaiak? Hogyan látják az országukat, mi az, amiben a legjobbak és mi az, amiben a leggyengébbek – szerintük.

Amiben Kanada nagyon jó

Kanada képe a világban kifejezetten pozitív, barátságos, udvarias, nyitott, a sokszínűséget magáénak valló, befogadó helynek tartják. De mit tartanak az ország legnagyobb pozitívumának maguk a kanadaiak?

A kanadai Global News megbízásából az Ipsos kérdezte meg korábban az embereket, és érdekes módon 39 százalék azt mondta, hogy szerinte Kanadában a természet és a környezet a legjobb.

Nagyjából a megkérdezettek negyede (23 százalék) vélte úgy, hogy Kanada nem lenne az az ország, ami ma, ha nem lenne sokszínű. Érdekesség, hogy ha tovább boncolgatjuk a képet, akkor a született kanadaiak inkább az ország természeti adottságait emelték ki, míg a határátkelők jellemzően a sokszínűséget szeretik benne.

A megkérdezettek 17 százaléka azt mondta, az emberek által vallott értékeket szereti leginkább az országban, ugyanakkor csak 9 százaléka tartotta a legjobbnak a demokráciát és a kormányzati formát, 6 százalék a kultúrát, 4 a nagyvárosokat és csupán 3 a kanadai konyhát.

(Szóval ha valakinek a fejében felmerült volna – ami meglepne –, hogy a csodálatos kanadai konyha miatt költözne az észak-amerikai országba, az jobban teszi, ha átgondolja a dolgot…)

Amiben Kanada nem hasít

Európából (még pontosabban: Magyarországról) nézve talán meglepő lehet, de a megkérdezettek egyharmada (36 százaléka) szerint az ország demokráciája és kormányzati rendszere a legrosszabb dolog Kanadában.

Megerősítve a pár sorral feljebb írtakat, a helyiek nincsenek elájulva a gasztronómiától sem, legalábbis minden negyedik megkérdezett (23 százalék) ezt emelte ki, mint a legrosszabb dolgot az országban.

„Elég nehéz meghatározni, mit jelent az, amikor az emberek azt mondják, nem szeretik a kanadai konyhát. Hiszen milyen a konyhánk? Burger, ketchup és butter tart (kicsit talán a muffinhöz hasonlító sütemény – HÁ)?” – tette fel a kérdést az Ipsos alelnöke, Sean Simpson.

Leginkább egyébként az ontarióiak és (talán nem meglepő módon) a bevándorlók tartották a legrosszabb dolognak a gasztronómiát.

Azt sem túl nagy merészség állítani, hogy a kanadaiak nem lelkesednek a nagyvárosokért (18 százalék tette az első helyre), de van egy elég széles réteg (8 százalék), aminek éppen az emberek sokszínűségéből van elege.

Miben fejlődött a legtöbbet Kanada?

Azt is megkérdezték az emberektől, hogy szerintük az elmúlt 25 évben miben lépett legnagyobbat előre az ország.

Az eddigiekhez képest ez kifejezetten szoros verseny volt, minden ötödik megkérdezett (21 százalék) azt felelte, az ország nagyszerű hely lett az elmúlt negyedszázadban, rengeteget fejlődött (míg 30 százalék szerint kicsit jobb hely lett).

Nem sokkal maradt le a második helyen (18 százalék) az a válasz, mely szerint Kanadában a nemek egyenlősége most sokkal jobb, mint negyedszázada (43 százalék szerint kicsit jobb), és ugyanennyien gondolják, hogy általában véve is sokat javult az életminőség (33 százalék szerint csak kicsit).

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

„Az elmúlt 25 évben több lett a női vállalatvezető, egyetemi elnök, prominens döntéshozó, politikus, újságíró és még sorolhatnám. Ugyanakkor van még bőven tennivaló, a nők még nem keresnek annyit, mint a férfiak, jellemzően ők a gyermekek vagy az idős szülők elsődleges ellátói. A valóság az, hogy a nőknek még mindig több nyomja a vállát, mint a férfiaknak, de a munkahelyek egyre sikeresebben kezelik a rugalmas munkaórák, a gyermekfelvigyázás, az apák szülési szabadságának kérdését” – mutatott rá Sean Simpson.

Miben fejlődött a legkevesebbet (vagy romlott) Kanada?

Őszintén szólva nagyon meg lettem volna lepve, ha (mint szinte bárhol a világon) nem a politikusokat szidták volna leginkább a kanadaiak. De hát őket szidták, amennyiben 18 százalékuk úgy érezte, hogy a jelen politikai vezetése sokkal rosszabb, mint a 25 évvel ezelőtti (és még egyszer ennyien mondták azt, hogy kicsit rosszabb).

Minden tizedik kanadai szerint a fiataloknak ma sokkal nehezebb a helyzetük, mint a 90-es évek közepe táján (és minden negyedik szerint egy kicsit rosszabb).

Magyarországról nézve elég érdekes látni, hogy szintén a kanadaiak 10 százaléka szerint rendkívül sokat romlott az egészségügy helyzete (és szintén negyedük szerint egy keveset).

Szidták persze az oktatási rendszert, az iskolák minőségét (9 százalék szerint sokkal, 26 szerint kicsit rosszabb, mint anno) és az infrastruktúrát is nagyságrendileg ugyanennyien.

A jelek szerint a „politikusok-egészségügy-oktatás-infrastruktúra” négyes nagyjából a világon bárhol stabilan szidható.

Mit jelent a kanadai kultúra?

Amikor a kanadai kultúra legfontosabb tartóoszlopairól kérdezték az embereket, akkor kétharmaduk (65 százalék) nagyon fontosnak nevezte a társadalombiztosítási rendszert.

A megkérdezettek fele (48 százalék) ugyanígy nagyon fontosnak tartotta a toleranciát (36 százalék valamennyire fontosnak), míg nagyjából ugyanennyien (44-37 százalék) az ország multikulturális változatosságát.

Hol élne legszívesebben?

Megkérdezték azt is, hogy ha bárhol a világon élhetnének, akkor melyik országot vagy földrészt választanák. A válaszok ebben az esetben is tanulságosak lettek.

A kanadaiak kétharmada (67 százalék) ugyanis legszívesebben maradna, ahol van, azaz Kanadában.

Nagyon messze leszakadva (10 százalék) következett Ausztrália, Új-Zéland és általában a Csendes-óceán déli része, majd Európa (8), Közép-Amerika és a karibi szigetvilág (5), az Egyesült Államok (4 százalék, ami azért sokat elárul, milyen véleménnyel vannak a kanadaiak a közvetlen szomszédról…) és végül az Egyesült Királyság (2 százalék).

Ausztria vagy Magyarország?

(Fotó: pixabay.com/melaniejwagar)

Share.

About Author

Leave A Reply