„Itthon nem kellettem, elmentem külföldre”

0

Ha valaki pár évvel a nyugdíj előtt veszíti el az állását ma Magyarországon, az sok jóra nem számíthat. Pláne igaz ez, ha nőről van szó. Nem csoda, hogy közülük sokan a külföldi idősgondozásban látják a megoldást.

„Ez nem bátorság, hanem elkeseredettség” – így jellemezte a helyzetet a hvg.hu-nak nyilatkozó Szilvia, aki 57 évesen veszítette el munkáját és ment Angliába, de mint mondta, nem volt más választása, vitte a kényszer

„Itthon nem kellettem, elmentem külföldre dolgozni” – mondta a most 61 éves asszony, aki Magyarországon dolgozott a filmgyárban, volt büfés a Balatonnál és az egyik budapesti fürdőben.

Amikor nem hosszabbították meg a szerződését, akkor munka és stabil bevétel nélkül maradt. „Negyvenéves voltam, és álltam, mint szamár a hegyen, mert minden állásinterjún, ahová elmentem, azt mondták, hogy öreg vagyok” – emlékezett vissza.

KÜLFÖLDI MUNKÁK EGY HELYEN

Sok mindennel próbálkozott, de hosszú távon semmi sem működött, így végül barátnője ajánlatát elfogadva Angliába ment, hogy ott egy százéves néniről gondoskodjon.

„A néni szerencsére beszélt magyarul, és szellemileg is friss volt, heti két bridzspartit tartott” – mesélte. Három hónap után vége lett a munkának, majd hazatért, de utána nekiállt ismét külföldön állást keresni.

„Négy hónapra Manchesterbe kerültem egy 78 éves bácsihoz, aki csípőműtét után szorult ápolásra”, majd egy cambridge-i idős asszonynál dolgozott, de az a munka nem jött be, mert a nő „egy hisztérika volt”.

Három hónap után tért vissza Magyarországra, most Budapesten él, se munkája, se tartaléka nincs. „Négy évem van a nyugdíjig, addig miből éljek?” – tette fel a kérdést.

Most ott tart, hogy ha nem talál munkát, eladja pesti lakását és végleg külföldre költözik.

Különös dolog történik a külföldön dolgozó magyarokkal

(Fotó: pixabay.com/MabelAmber)

Share.

About Author

Leave A Reply