„Itt látogatónak tartanak, a hazám pedig már idegen”

0

Miközben a Brexit kapcsán egyre többet emlegetik a „Brexodust”, gyakran nem veszik figyelembe, hogy a szigetországban élő uniós polgárok közül nagyon sokan már az otthonuknak tekintik az Egyesült Királyságot, ahonnan nem olyan könnyű csak eljönni. Pláne, hogy nem is biztos, hogy otthon jobb.

Gyakorlatilag napok maradtak arra, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság megállapodjon utóbbi kilépésének feltételeiről, és bár a brit kormányfő szerint a Brexit 95 százalékos készültségben van, a helyzet egyelőre inkább azt sejteti, hogy a maradék 5 százalék (főleg az ír-észak-ír határ kérdése) jelent szinte megoldhatatlan problémát.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan jönnek az adatok az Európai Unióból érkező bevándorlás csökkenéséről, a brit statisztikai hivatal is kiadta hosszútávú előrejelzését – és persze a területtel foglalkozó szakemberek és tudósok is előszeretettel osztják meg véleményüket.

Ezen vélemények között sokszor felbukkan a Brexodus kifejezés, ami a szigetországban élő mintegy 3 millió uniós állampolgár távozását van hivatott jelezni.

Csakhogy a vita sokszor akadémikus és a becslések ritkán veszik figyelembe az egyes embert, valamint azt, hogy sok évnyi szigetországi életet azért nem olyan könnyű felrúgni – magyarul az Egyesült Királyságban élő, ott otthonra lelt uniós állampolgárok talán nem annyira mobilak, mint azt róluk feltételezik.

Annak ellenére sem, hogy megállapodás hiányában egyelőre inkább a bizonytalanság érzése az uralkodó, és annak ellenére sem, hogy egy nemrégiben közreadott tanulmány szerint azzal lehet számolni, hogy a népszavazást követően fellángolt idegengyűlölet ismét erőre kaphat a kilépés jövő márciusi időpontjának közeledtével.

Van-e Brexodus?

Csakhogy a Brexodus (azaz az uniós állampolgárok exodusa az Egyesült Királyságból) narratíváját a számok nem támasztják alá. A bevándorlás persze – mint az várható volt – beborult, a legfrissebb adat szerint a megelőző egy évben 87 ezer EU-állampolgár érkezett az országba, ami 2012 óta a legalacsonyabb szám, másrészt messze elmarad a 2016 júniusával záródó évben mért 189 ezres csúcstól.

Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy nagyon megugrott volna a visszafelé irányuló mozgás. A 2018 márciusában felvett adat szerint az azt megelőző évben 138 ezer uniós állampolgár hagyta el a szigetországot.

Ez a brit statisztikai hivatal (ONS) szerint is stabilan ennyi a korábbi megugrást követően, magyarul hiába közeledik rohamléptekkel a kilépés ideje, Brexodusról nehéz beszélni. Többen mennek el, mint amennyien érkeznek, de a távozók száma nem emelkedik.

Mi a helyzet a magyarokkal?

Különösen érdekes a helyzet, ha megvizsgáljuk, kik milyen arányban hagyják el a szigetországot. Ugyanis az adatokból kiderül, nagyon nem mindegy a távozás esetében sem, hogy ki honnan érkezett.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy 2017 és 2018 márciusa között egy év alatt 21 százalékkal nőtt a távozók aránya azon országok állampolgárai között, akik már a 2004-es bővítés előtt is uniós tagállamok voltak (tehát pl. a németek, spanyolok, franciák, stb.)

Ennél valamivel kevesebben (19 százalék) döntöttek a távozás mellett a legutoljára csatlakozott két ország, Románia és Bulgária állampolgárai közül, feltételezem azért, mert ők még nem éltek annyi időt az Egyesült Királyságban, hogy ott komoly gyökereik alakuljanak ki.

Ami viszont magyar szempontból igazán érdekes, az a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárainak helyzete. Ide tartozik ugye Magyarország is (meg persze a lengyelek), márpedig köztük az Egyesült Királyságból távozók aránya alig 4 százalékos emelkedést mutatott az elmúlt egy évben, ami nem sokkal több, mint a statisztikai hibahatár.

Sokan maradnának

A kilépéssel kapcsolatos bizonytalanságot egyre többen a brit állampolgárság megszerzésével próbálják meg kiküszöbölni. Ez jól tetten érhető a beadott kérelmek számának emelkedésén.

Az idei első két negyedévben több mint 11-11 ezer kérelmet nyújtottak be, ami messze a valaha mért legmagasabb érték; 2000-el több, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban.

Érdekes tehát, hogy hiába feltételezik sokan, hogy az unión belüli határátkelés egyfajta állandó mozgást jelent, ez nem feltétlenül van így, az pedig pláne nem igaz, hogy az emberek a körülmények változására gyorsan reagálnak és már költöznek is.

„Mint egy sodródó fadarab”

A The Conversation által készített kutatás azt mutatja, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós bevándorlók egyáltalán nem annyira mobilak, mint azt feltételezik róluk, és a Brexit jelentette személyes és családi bizonytalanság ellenére sem szükségszerűen opció a költözés.

Egy tavaly novemberben Sheffieldben szervezett találkozón kérdezték a résztvevőket az érzéseikről és terveikről. A megjelentek közül 14 országból töltöttek ki kérdőíveket (nem kell több százas nagyságrendre gondolni, azaz nem reprezentatív felmérésről van szó).

Arra a kérdésre, hogy mitől tart leginkább a Brexitet követő időszakban az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárként, érdekes és elgondolkodtató válaszok érkeztek.

„Visszaköltözni az embernek a szülőhazájába egyáltalán nem egyszerű. Ott van a lakhatás kérdése, a megfelelő munka megtalálása, az egészségbiztosítás, a megtakarítások hazautalása a kettős adózás elkerülésével. Miközben maradni sem egyszerű – szóval most két szék között próbálunk nem a pad alá esni” – írta például egy német résztvevő.

„Az Egyesült Királyságban úgy kezelnek, mintha látogató lennék, ugyanakkor már olyan régen itt élek, hogy a szülőhazám idegenné vált” – fogalmazta meg nem egyszerű helyzetét egy másik.

„Olyan, mintha egy sodródó fadarab lennék az óceán közepén” – ez már egy harmadik résztvevő meglátása volt.

A helyzet tehát sokkal összetettebb annál, minthogy egy „Brexodus” felkiáltással el lehessen intézni, hiszen emberekről van szó, amit persze a politikai döntéshozatalban nem mindig vesznek figyelembe (mert nagy tömegben nem is olyan könnyű).

Csakhogy minden egyéni döntést rengeteg anyagi, politikai, személyes tényező határoz meg, ezért nem is lehet olyan egyszerűen kimondani azt sem, hogy márpedig az uniós állampolgárok hatalmas tömegekben indulnak majd haza (vagy másik EU-országba) a következő hónapokban és a Brexitet követő átmeneti időszak alatt és után.

Share.

About Author

Leave A Reply