„Iszonyú gyors iramban ábrándulok kifelé a svájci iskolarendszerből”

0

A svájci – azon belül is: neuchateli – oktatási rendszer eleve poroszos kissé, de igazán durva a 9. osztálytól lesz, amikor ezt egy gyerekdarálóval elegyítik – írta a Kolbászkerítésország blog szerzője.

„Ezek a 12-13 éves gyerekek, mikor lehetnek gyerekek? Eleve lenyomnak egy halom órát a suliban és hazavergődnek olyan délután ötre. Ekkor megnézzük a számítógépes platformon, hogy mi a házi, no meg a gyerek agendájában és egyéb helyeken.

Általában találunk egy birodalmi mázsányi írásbeli házit, vagy 50 német szót magolni másnapra, vagy 200-at a következő hétre, 20 igét az összes létező francia igemódban, 5 oldal matek feladatot, stb. valamint biztos van valamiből teszt a következő napon. Haladni meg az összes többi tölteléktantárgyból is kellene, de mikor?

Minden egyes napon lapátoltatjuk szerencsétlen gyereket, legyen az akár péntek délután, vagy vasárnap, vagy akámi, egyszerűen nem lehet egy napot se kihagyni. Nos, mikor úgy este 8-9 között végez, mehet fogat mosni és aludni.

Akarnék én ilyet életet magamnak? Nem. Ès ez fog most menni három éven keresztül, az ún. harmadik ciklus végéig, aminek a vége az iskolakötelezettség vége is. Aztán reméljük folytatódik a karrier, bár ha ilyen lesz végig, az érdeklődés utolsó szikrája is ki fog belőle halni.

Voltunk olyan értekezleten is a suliban, ahol a bármilyen szemszögből extra támogatásra, speciális oktatási igényre, dyslexiás, stb. szoruló gyerekek szülei voltak ott, mi is meghívottak voltunk, mert a kiscsákó matekból és franciából az egyes szintre került és nem a kiválasztottak közé, a második szintre.

KÜLFÖLDI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

Eddig ez rendben is lenne, de megdöbbentő volt, hogy majdnem ugyanannyi szülő volt jelen, mint az össznépi szülői tájékoztatón. Még az oktatási igazgató is azon rugózott, hogy 2009 óta exponenciálisan növekszik azon gyerekek száma, akik valamiből, valami miatt támogatásra szorulnak.

Nos, én meg azon, hogy ami régen normális volt és a tanárok dolga volt kezelni, átkerült az anomáliák sorába. Tapasztalatból mondom, hogy a sok kis fiatal picsa kábé 1 év tapasztalattal hívogatott tavaly is be minket, mert a gyerek „kikérezkedett WC-re órán, stb….”.

Apám, agyam eldobom néha miféle idiótákra vannak bízva a gyerekek napközben. A kisfiam például múlt héten egyik nap otthon felejtette a tolltartóját – amit észre is vettünk egyből, de nem tudtunk mit tenni -, mire az egyik nagytudású három különböző beírásban osztotta meg ugyanazon az órán, hogy „nincs tolltartója” „nincs ceruzája” „nincs körzője”. Beszarok, rájöttél elmebajnok? Mondta neked, hogy otthon hagyta a cuccost.

Megmondom én mi van elcseszve, ne keresgéljenek…. elfogadta a nép (népszavazáson természetesen, ahol általában fogalmuk sincs miről szavaznak) ezt a ciklusos rendszert, ahol állandóan tesztelnek és osztályozzák a kölkeket mindenféle kategóriákba, valamint csak öntik rájuk a cuccost gondolkodás nélkül. Ez az oka és nem a kajákban lévő E400 és társai.

Most is a fülemben van, ahogy a minap nyilatkozott a helyi TV-ben azon iskola igazgatója, ahová a gyerekemnek járnia kell (u.i néhány szülő már ellenszavazásra gyűjti az aláírásokat); „…. csak nem akarunk egy egalitáriánus módszert bevezetni?!” Anyád. DE! Mindenki kapja meg ugyanazt a bánásmódot, ne kelljen 12 évesen azon pedálozni, hogy egyes szint, vagy kettes szint és társai.

Anno a szüleink is mindig mondták, hogy mi olyanokat tanultunk 10 évesen mint ők 16 évesen, nos ez döbbenetes ami ebből a szempontból itt megy. Van olyan ki tudja mire jó tantárgya a gyerekemnek, hogy LCA, azaz langues anciennes, azaz „régi nyelvek”.

Bazme, tudom, hogy egy szintig egyéni szociális probléma, de a magyar anyanyelvű gyerekem franciául tanulja a fő nem nyelvi tárgyakat, a német fő tantárgy és angol órája is van (ez legalább nem ellenfél, mert alapból beszél ángliusul), erre jönnek ezzel a rendkívül fontos latin, ógörög, mittoménmivel.

Nyugtatgattak, hogy „nem kefélni Erika”, nem újabb nyelveket raknak a nyakukba, erre in reality, az első dogában latin szavak jelentését kérdezgették a római birodalom szakrális helyeinek neoklasszicista értelmezésének retrográd megközelítésének szemszögéből kibontva. Miközben van történelem is, kérdem én, ez a tantárgy és a sok katyvasz mire lesz nekik használható?!

Ott a történelem és a földrajz, az én anno decebal kedvenc tantárgyaim. Mondtam is otthon, hogy képébe röhögünk a süvöltő szeleknek, ez menni fog, bevállalom, hogy majd én ezeket együtt tanulom a fiammal.

Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna, nem úgy tanulják és nem azt, amit mi és ahogy mi tanultunk. Azaz, most jövök rá, hogy itt probléma nincs, tényleg együtt tanulok vele…. Hány történelme és Földje van ennek a nyomorult emberiségnek?! (…)

F…ság az egész, iszonyú gyors iramban ábrándulok kifelé a svájci iskolarendszerből.”

Ha érdekel a teljes poszt, ne hagyd ki, itt találod!

Jogában áll élni

(Fotó: pixabay.com/Alexas_Fotos)

Share.

About Author

Leave A Reply