Irány Kanada hiányszakmával

0

A poszt szerzője, Ákos Magyarországon egy multinacionális vállalatnál dolgozott felső vezetőként, majd a kanadai állandó lakosi státust megszerezve 14 hónapja költözött Torontóba feleségével és 4 éves gyermekükkel.

A szerző nem bevándorlási ügynök, ellenben a több mint 2 éves bevándorlási procedúrán ügynök bevonása nélkül navigált keresztül. Ennek egyrészt a költségmegtakarítás volt az oka (a Kanadába költözés e nélkül a tétel nélkül is jelentős anyagi befektetést igényel), másfelől a kanadai bevándorlási folyamatok jól dokumentáltak és az Express Entry rendszerben nem feltétlenül van szükség képzett szakember segítségére.

A család 1 év és több költözés után elköltözött Waterlooba, ami Torontótól 2 órára található az USA határ irányába. Szándékuk, hogy az izgalmakkal teli első év után Waterloo-ban végre gyökeret verjenek és élvezzék a Torontóhoz képest lassabb és nyugodtabb életet.

“A napokban olvastam ezt a blog bejegyzést a Határátkelő blogján: A tíz legkeresettebb foglalkozás Kanadában. A blog bejegyzés ezen a valamivel hosszabb cikken alapult (Link).

Korábbi döntésünk, hogy a Juharszirupblog nem lesz kanadai bevándorlási tanácsadás még mindig igaz, mert a mi példánk csak egy az N db bevándorlási lehetőségből amivel Kanadában állandó lakosi státuszt lehet szerezni, illetve a szabályok változnak, én pedig csak időnként követem őket.

Azonban amikor elolvastam a Határátkelő által szemlézett írást, akkor azt a gondolatom támadt, hogy aki ez alapján a cikk alapján hoz döntést a kanadai bevándorlásról, vagy próbál tájékozódni a bevándorlási rendszert illetően, az könnyen téves következtetésre juthat.

Nézzük tehát azt a kiegészítést, amit a cikk mellé tennék:

A hiányszakma előnyt jelent a bevándorlásnál?

Nem akarok vitatkozni a hiányszakmák listájával, valószínűleg tényeken alapul, de attól még, hogy találsz egy NOC-ot, amiben van tapasztalatod és az éppen rajta van a hiányszakma listán, attól (sajnos) nem leszel előnyben az állandó lakosi státusz megszerzése során, egészen pontosan a bevándorlási sorrendet eldöntő Express Entry rendszerben.

Az Express Entry pontrendszerében (Link) a fiatal, lehetőleg többdiplomás, angolul és/vagy franciául igazoltan tudó embernek van előnye. Ha a jelölt az életkor, iskolai képzettség, nyelvtudás területén nem átlagon felüli pontértékkel rendelkezik az EE-ben, akkor is van esély kanadai tanulmányi és/vagy munka tapasztalattal, esetleg Kanadában élő testvérrel előrébb jutni az EE rangsorban, de azért nem jár pont, hogy valaki a hiányszakmák egyikében dolgozik.

Reménybeli bevándorlóként és a keresett szakmák egyikének művelőjeként én inkább a tartományok bevándorlási programját (Provincial Nomination Programs) nézném meg közelebbről, mert ott állandóan van több-kevesebb nyitott stream, ahol bizonyos szaktudású embereket várnak.

Például a legtöbb tartománynak van egészségügyi dolgozóknak szóló állandóan nyitva álló programja, de olvastam korábban kamionsofőröknek kiírt programról (nem vagyok benne biztos, hogy ez még mindig megvan), jó eséllyel lehet ilyen programot találni képzett kétkezi szakemberként (villanyszerelő, gázszerelő, szakács, stb), néhol van IT-szakembereknek szóló stream, stb.

Alapigazság, hogy azokban a tartományokban, melyek kedvelt bevándorlási célpontok, ott kevesebb a speciális bevándorlási program, mert ezek nélkül is van elég jelentkező. Ilyen például Ontario, British Columbia, Quebec esetleg még Alberta.

A kevésbé népszerű célpontok mint Manitoba, Saskatchewan és az Atlantic Canada (Nova Scotia, New Brunswick, New-Foundland and Labrador, Prince Edward Island) általában több speciális programot tartanak fenn, de ezek a tartományok kevésbé népesek és ezért várt jelentkezők száma is alacsonyabb, ezért pl csak időlegesen nyitnak meg egyes programokat, majd ha megtelik a jelentkezők száma, akkor lezárják.

Ezeket a tartományi programokat pár nap olvasás után át lehet látni, én is ezt tettem és így kötöttünk ki Ontarióban úgy, hogy az Ontario Human Capital Priorities Streamben nem volt semmilyen előny/követelmény valami speciális munkatapasztalat.

Nem megyek bele részletesen, hogy a tartományi programoknak milyen viszonya van a Federal Skilled Workers, Federal Skilled Trades, Express Entry-hez. Ez egy nem annyira könnyű téma elsőre, bár némi olvasással ez is teljesen átlátható.

Csak annyit mondanék, hogy sikeres tartományi “nominálás” azonnali meghívást jelent az állandó lakosi kérelem beadására az Express Entry rendszerben attól függetlenül, hogy ott hány pontunk van. Megéri tehát ezeket a programokat bújni, főleg hiányszakmában meglévő tapasztalat esetén.

Milyen előnyt jelent, ha valaki mégis a hiányszakmák egyikben dolgozott Magyarországon?

Ha sikeresen vetted az állandó lakosi státusz megszerzésének nehézségeit és már itt vagy Kanadában, akkor keresett szakma ismerőjeként a munkakeresésed könnyebb lesz. Hangsúlyozom könnyebb, de nem könnyű. Néhány szubjektív megjegyzés az egyes hiányszakmákhoz:

  • Általános munkás (bármi, de főleg gyári), órabér $15.90 és $18.39 között.
  • Targoncakezelő, órabér $16.59 és $19.42 között.

A minimálbér Ontarióban 15 dollár. A megadott sáv felső határa, mondjuk 20 dolláros órabér kb. 40.000 dollárt bruttó jövedelmet jelent évente. A minimálbér itt is minimálbér, ennyi pénzből nagyon nehéz megélni, de erről majd a 3. pontban írok.

  • Üzletkötő, éves fizetés $52,000 és $62,000 között, junior pozíciókra.

Az üzletkötői munka Kanadában legalább olyan nehéz, mint Magyarországon. Nehezítő tényező, hogy a kommunikáció stílusa teljesen más, helyi módon kell angolul értened és beszélned, illetve valószínű, hogy nulla kapcsolati hálóval kezded.

Az üzletkötők iránti kereslet nagy, könnyen találsz munkát, de pénzt is fogsz keresni? Ha igen, akkor mikor éred el a szintet, hogy önfenntartó vagy? Mennyi tartalékod van, hogy ezt elért? Ezeket a kérdéseket érdemes átgondolni.

  • Könyvelő, $63,000 és $75,000 közötti éves fizetés.

Ez a fizetési sáv már jobban hangzik, de ugye tudod, hogy ha könyvelő akarsz lenni, akkor ehhez Kanadában speciális képesítés kell, mint a világ legtöbb országában? Lehetsz könyvelőket segítő ‘number cruncher’ speciális helyi végzettség nélkül is, de várhatóan alacsonyabb szintű munkát kell végezned addig, amíg meg nem szerzed meg a kanadai végzettséget ÉS nincs mondjuk 6-12 hónap kanadai tapasztalatod. Utána már kiváló eséllyel indulhatsz egy ilyen állásért.

Olvastam egy fülöp-szigeteki fiatalember blogját (Link), aki még odahaza megszerzett egy kanadai könyvelői dezignációt és érkezést követő 2 héten belül talált munkát. Ehhez azonban tűpontos orientáció és felkészülés kellett, illetve az is, hogy ez a fiatalember olyan helyre költözött, ahova kevesebb új kanadai megy, tehát kisebb a verseny, mint mondjuk Torontóban.

  • Mérnök vagy műszaki project manager, az éves fizetés $74,000 $92,000 között.
  • Business analyst, $73,000 és $87,000 közötti fizetés évente.
  • Software mérnök, $83,000 – $99,000

Ezek a munkakörök itt is jól fizetett munkának számítanak. Ha külföldi tapasztalatod van ezekben a szakmában, akkor viszonylag kevés idő alatt (pár héttől a pár hónapig) jó eséllyel el tudsz helyezkedni.

A legfontosabb a releváns szakmai tapasztalat, főleg az IT munkáknál. A magas szintű nyelvtudás arányosan csökken, hogy mekkora kereslet van az adott munkakörre. Tapasztalatom szerint egy IT fejlesztő közepes angol szintű tudással is el tudja magát adni.

Ha úgy érzed, hogy az Express Entry rendszerben nem vagy esélyes a PR-hoz szükséges 420-440 pont elérésében, de kitartó vagy és jól építesz interneten kapcsolatot, esetleg még hajlandó is vagy pénzt szánni a munkakeresésre, és kiutazol Kanadába pár hónapra, akkor találhatsz külföldről is kanadai munkát.

Vannak olyan cégek, akik annyira nehezen találnak IT-s vagy mérnöki munkaerőt, hogy hajlandóak végigcsinálni neked/érted a ‘Work Permit’ igénylési folyamatot. Ismerek pár olyan embert mindenféle nációkból, aki ilyen módon érkezett Kanadába, de ezeket a munkahelyeket elég időigényes felderíteni.

Nézzük a Work Permit veszélyeit! Ha nem kiemelkedő tehetség vagy, hogy a Google vagy más jó cég vegyen fel, akkor lehet, hogy olyan munkahelyen kötsz ki, ahol nem azért keresnek keresnek külföldön embert, mert iszonyatosan bővülnek, hanem mert Kanadában nincs annyira jó hírük és/vagy rossz a munkahelyi légkör és ezért nagy a fluktuáció és folyamatosan tömni kell a lyukakat. Erre viszont csak akkor jössz rá, amikor már kiköltöztél.

Ha Work Permittel dolgozol Kanadában, akkor amíg nem leszel jogosult az állandó lakosi státuszra (évek), addig elég nehéz időszakod lesz, mert nem válthatsz munkahelyet akkor sem, ha rosszul érzed magad. Illetve találhatsz egy másik céget, aki hajlandó Work Permitet intézni. De ők jobbak lesznek, mint ahol addig dolgoztál?

A business analyst marjójára: tapasztalt BA, BSA-ként könnyebben találhatsz munkát, ha van valamilyen Kanadában elismert nemzetközi certificate/designation a kezedben. A BA, BSA rendkívül keresett madár errefelé is.

  • IT project manager, $92,000 és $114,000 között évente.

Ez vagyok én. PMI-PMP és PMI-ACP projekt menedzser “képzettséggel” érkeztem, 3 hét alatt találtam munkát, de az első munkahelyemen már az első hónap után tudtam, hogy nem maradok sokáig, 6 hónap kanadai tapasztattal a “zsebemben” már eséllyel pályáztam egy jó céghez, azonos munkakörbe, több fizetésért. Az indulás előtti tanulás, felkészülés nagyon kifizetődött.

  • Ügyfélszolgálati munkatárs, éves fizetés $37,000 – $43,000 között.

Rengeteg telefonos munkahely van, jobb és kevésbé jó cégeknél. Ha nincs más, akkor kezdésnek jó. Főleg akkor, ha nagy cégről van szó és a kezdeti időszak után cégen belül lehet oldalra és felfele mozogni.

Az tehát sokat segít, ha nagy céghez jutsz be, ahol a magasabb szintű külföldi tapasztalatod releváns lehet (például egyezik a szektor, stb). A jó angol kommunikáció fontos, mert telefonon keresztül anyanyelvi és akcentussal beszélő embereket kell megértened. Itt nem középfokú nyelvtudásra van szükség.

A munkarend lehet hektikus, hétvégi és esti munka rendszeres, de feleségem révén több emberről hallottam, akik belső HR ügyfélszolgálatosként kezdték egy nagy banknál, majd néhány hónap után feljebb/oldalra léptek tovább.

Mire elég a fizetés?

Attól még, hogy hiányszakmáról beszélünk nem biztos, hogy azért kell az ember, mert nagyon jól megfizetett a munka. Lehet, hogy pont azért hiány a szakma, mert nem lehet jól keresni vele. Lásd manufacturing szektorban dolgozó munkás az első helyen van.

Ha valaki minimálbért keres, akkor abból egy nagyvárosban, mint Toronto, nehéz kijönni. Valami külső kerületben, kevésbé jó környéken lehet egy kis lakást bérelni, vagy másik megoldás, ha több ember összeáll, de családosként ez nem alternatíva.

Ha egy család két felnőtt tagja együtt keres mondjuk két minimálbért, ami kb 80.000 dollár, akkor jobb a helyzet, de ennyi pénzből is erősen kell takarékoskodni.

Ennek kapcsán gondolkodtam rajta, hogy a magyar és a kanadai béreket hogyan lehet összehasonlítani. Arra jutottam, hogy ha a korábbi magyar családi nettó jövedelem két-két és félszeresét megkeresi a család Kanadában, akkor kb. azonos életszínvonalon lehet élni, mint az Magyarországon megszokott volt.

Kétszeres kell az azonos szintű “napi” megélhetéshez, 2,5x ahhoz, hogy a gyerek tudjon egyetemre menni, beleférjen egy jelzáloghitel, vagy nyugdíj-megtakarítás. Ez erősen szubjektív vélemény, de támpontként megteszi.

Záró gondolatok – avagy a kanadai tapasztalat fontossága

Saját bőrömön tapasztalatam, hogy a kanadai munkáltatók mennyire komolyan veszik a kanadai tapasztalat meglétét. Ha TÉNYLEG_NAGYON keresett szakmád/tudásod van, akkor a kanadai tapasztalat kevésbé fontos, de egyébként nagyon is az.

Az én munkaköröm (IT Projekt Menedzser) rajta van a 10 legkeresettebb munkakör listáján, mégsem volt annyira egyszerű az első időszak. Mint korábban írtam szinten azonnal találtam munkát, így az érkezést követő 4. héten már dolgoztam.

Utólag azonban látom, hogy csak olyan munkáltatók jeleztek vissza, akik nem annyira jó review-kat kapnak a Glassdooron vagy éppen a fizetés volt az átlagosnál alacsonyabb. Az okot már leírtam korábban.

Kellett 6 hónap helyi tapasztalat, hogy az újabb jelentkezéseimre már olyan cégek is válaszoljanak, akik az első körben válasszal vagy a nélkül elutasítottak. A “második körös” munkakeresésem 2 hónapot tartott, ennek köszönhetően találtam meg a jelenlegi munkahelyemen. Ezt az ún “kanadai befektetési” időszakot is érdemes belekalkulálni a kezdeti időszakba még akkor is, ha valaki hiányszakmával a “zsebében” érkezik.”

Kivándorlás Kanadába – tanácsok a kijutáshoz

Share.

About Author

Leave A Reply