Így vásárolják meg az amerikai nagyköveti posztokat

0

A legtöbb fejlett, demokratikus országban a nagyköveti posztot néhány elenyésző kivételtől eltekintve karrierdiplomatáknak adják, akik számára ez sokszor évtizedekig épített pályafutásuk csúcsa. Az Egyesült Államokban kissé másként van.

Nem kell messzire menni példáért, Magyarországon gyakorlatilag emberemlékezet óta nem volt olyan amerikai nagykövet, aki ne az üzleti életből érkezett volna. A jelenlegi nagykövet, David B. Cornstein több mint egymilliárd dollárt érő, a NASDAQ-on jegyzett vállalatot épített fel vezérigazgató-elnökként.

Az időben visszafelé haladva Colleen Bell (2015-2017) Barack Obama elnöksége alatt lett nagykövet, előtte egy produkciós cég üzleti vezetője volt. Eleni Tsakopoulos Kounalakis (2010-2013) az AKT Development Corporation, az egyik legnagyobb és legelismertebb kaliforniai ingatlanfejlesztő vállalat elnöke volt.

April H. Foley (2006-2009) az amerikai Export-Import Bank első számú alelnöke, korábban a bank igazgatótanácsának tagja volt, korábban tizenhét évig a PepsiCo felsővezetőjeként dolgozott, míg George Herbert Walker III (2003-2006) az idősebb Bush elnök unokatestvéreként dolgozott a republikánusoknak, illetve a Stifel, Nicolaus & Company, Inc nagyvállalat vezetője volt. (Az adatok az amerikai nagykövetség hivatalos oldaláról származnak.)

Szóval az Egyesült Államokban jóformán pártállásra való tekintet nélkül szokás nagyköveti posztokra ismerősöket kinevezni, vagy egyenesen pénzért árulni azokat az adott elnököt nem kevés pénzzel támogató donoroknak.

Nem véletlen, hogy október végén a demokrata kongresszusi képviselő, Ami Bera benyújtott egy olyan törvénytervezetet, ami előírná, hogy az elnök által kinevezett nagykövetek legkevesebb 70 százaléka karrierdiplomata és közszolga legyen.

A korábban Mozambikban és Peruban nagykövetként szolgáló Dennis Jett cikkében azt írta, hogy egyrészt a tervezetből aligha lesz valaha is törvény, másrészt nem orvosolná a legnagyobb problémát, jelesül, hogy a nagyköveti posztoknak a szó szoros értelmében ára van, mint mondjuk egy autónak, azzal pedig a mindenkori elnök már nem nagyon törődik, hogy jelöltje alkalmas-e a feladatra.

Lássuk négy pontban, miként is működik a rendszer és mi vele a legnagyobb baj!

1. Ki választja ki a nagyköveteket?

Az amerikai alkotmány semmit nem ír arról, milyen követelményeknek kell megfelelniük a nagyköveteknek, csak annyit határoz meg, hogy az elnök nevezheti ki őket a szenátus javaslatára.

Más szavakkal az elnök azt nevez ki, akit akar. Elvileg a szenátus ezt ugyan megvétózhatja, de erre egy évszázada nem volt példa.

2. Ki lehet nagykövet?

A fentiekből következik, hogy az elnök dönti el, ki lesz az ő személyes képviselője egy másik országban. A Nixon-adminisztráció idején az elnök ügyvédje megkérte egy nagy áruházlánc tulajdonosának a feleségét, hogy ugyan már adományozzon 250 ezer dollárt az elnök kampányára, cserébe egy Costa Rica-i nagyköveti posztért.

A feleség gyorsan legendássá vált válasza: „Ez elég sok pénz Costa Ricáért, nem?”. A negyedmillió dollárból végül 300 ezer lett, Costa Ricából pedig Luxembourg…

3. Hány nagykövet karrierdiplomata?

A politikai kinevezettek aránya az utóbbi évtizedekben jellemzően 30 százalék körül mozgott, Ronald Reagan idején felszaladt 38 százalékra, elsősorban azért, mert olyan országokba (Mali, Ruanda) is ismerősök kerültek, ahová normál esetben csak karrierdiplomaták mennének.

A politikai kinevezettek aránya Donald Trump alatt 45 százalék. Ennek egyik oka az is lehet, hogy jelenleg tíz olyan nagyköveti poszt is üres, amit általában profik töltenek be.

4. Mennyibe kerül egy nagyköveti poszt?

Nyilván a politikai kinevezettek egy része vagy az elnök politikai szövetségese vagy a barátja, ám sok olyan ország akad (elsősorban Nyugat-Európában és a Karib-térségben), ahol a poszt megszerzése simán pénzkérdés.

Az alaphelyzet az, hogy minél erősebb egy ország gazdasága és minél népszerűbb a turisták körében, annál drágább az ottani nagykövetség.

Első beiktatása előtt Barack Obama 50 ezer dollárban húzta meg az adományok felső határát, elődjénél, George W. Bushnál ez 250 ezer dollár volt. Donald Trump ilyenekkel nem vacakolt, nála a csillagos ég a felső határ. Több mint 250-en adományoztak 100 ezer dollárt vagy többet.

A jelenlegi elnök alatt nem csak a gazdag országok és a trópusi paradicsomok nagyköveti kinevezései eladók. Az USA ENSZ-nagykövete, Kelly Craft és férje például több mint 2 millió dollárt adományozott Donald Trump választási kampányához és beiktatási ünnepségeihez.

Melyik amerikai elnök adta a legmenőbb partikat?

(Fotó: pixabay.com/tammon)

Share.

About Author

Leave A Reply