Így laknak a kanadaiak

0

Bevallom, mindig voltak bennem kérdőjelek az észak-amerikai építkezéssel kapcsolatban, például nem nagyon értettem, miért olyan ritkaság a téglaház az Egyesült Államokban és Kanadában. Nos, a családjával másfél éve Dél-Ontarióban élő Ákos posztja azért sok mindenre választ ad.

“Másfél év kanadai élet alatt összeállt bennem egy kép a helyi kertvárosi építészettel kapcsolatban. Lássuk az én szubjektív szűrőmön keresztül, hogy miben különböznek a kanadai otthonok a magyar házaktól.

#1 Ha valami működik, akkor ne javítsd meg!

Ez a mondás igaz egész Észak-Amerikára. Európából nézve az USA és Kanada modernnek és haladónak tűnik, itt élve viszont az látszik, hogy mennyire konzervatív a világ ezen része. Ez a házakra és otthonokon belül is igaz sok mindenre, azaz a házak alaprajzától kezdve a villanykapcsolókig.

Igen, a villanykapcsoló és a mennyezeti ventillátor. Az USA-ban és Kanadában a képeken látható típusokkal lehet találkozni. 40 éve is pont így néztek ki. Vannak persze szép és forma tervezett dolgok Észak-Amerikában, de egy új házat még ma is simán megépítenek úgy, hogy ezeket a kiegészítőket rakják be.

Hogy ezt miért emelem ki? Magyarországon van kb. végtelen fajta ház, Kanadában pedig lényegesebb kevesebb eltérés van a házak között, azaz a egyéniség kevesebb, de talán pont ezért a tervezés és a komfort nekem valahogy jobban összeáll. Igaz volt több évtizedük mire ide eljutottak.

#2 A családi ház szerkezete fából van

Tudtam persze, hogy Észak-Amerikában főleg így építkeznek, de azt gondoltam, hogy csak van téglaház is, ha a polgár olyat akar. Aztán rájöttem, hogy vannak téglaházak, de azok 1910-ben épültek.

Kilenc hónapja élünk egy pont ilyen házban és ennyi idő után azt látom, hogy ezek a házak a szerkeztük ellenére funkcionálisan kb. olyanok, mint az európai téglaházak. Ha nem laksz mondjuk tornádó- vagy áradásveszélyes helyen, akkor nem sok különbséget fogsz észrevenni benne lakva.

Annyi különbség mindenesetre van, hogy a karbantartás sokkal fontosabb, mint egy téglaháznál. Ha bárhol bejut a víz, legyen egy repedés a falon vagy belső ázás, akkor jöhetnek a hangyák és jön a falak mögött a penész, amitől itt rettegnek, azaz csökkenti a házad értékét. Ha tehát itt eltörik egy cső, akkor ki kell bontani a gipszkartont és azonnal ki kell szárítani a falat, hogy elkerüld azt, hogy a házad tönkremenjen.

Nem érdemes kamuzni, mert ha eladod a házad és kiderül később, hogy tudtál a dologról, mert előkerül egy számla, levelezés, stb, akkor az új tulajdonosok évek múlva is beperelhetnek és nagyon komolyan ráfázol.

Ja és még valami: mi egy 30 éves házban élünk és azt eléggé utálom, hogy ha valaki megmozdul az emeleten, akkor azt nem túl zavaróan, de a ház másik sarkából is lehet hallani, mert nem olyan “feszes” az egész, mint egy téglaház beton és béléstest födémmel. Állítólag, ha feltéped a padlószőnyeget és lecsavarozod újra a padlót, akkor csökken a rezonancia, de ez költséges dolog még errefelé is.

#3 Ez a tégla nem az a tégla

Egy téglaház van a képen?

Nem igazán. Ez is egy favázas ház, amit körbefalaztak egy kb. 5 centis téglaborítással, ami erősen hasonlít az óhaza, azaz az Egyesült Királyságban látható ténylegesen téglából épült házakra.

Itt a külső borító tégla alatt párazáró fólia van, mostanában többnyire Tyveket használnak (igen, ebből van a Szigetes karszalagod is). Emögött  van a “fa” OSB lap vagy újabban egy szintetikus műanyag-szerű lap, mögötte kőzetgyapot szigetelés, egy nejlonfólia és azon túl csak a belső gipszkarton.

A teljes téglaborítású ház nagyon jól néz ki, de van egy még jellemzőbb megoldás, amikor kívülről csak az alsó szint tégla és az emeletet pedig műanyag “lambériával” borítják be. Ezt itt úgy hívják, hogy Vynil Sliding. Ez a borítás sokkal olcsóbb és csak évtizedek múlva kell hozzányúlni újra. Mondjuk szerintem elég gázul néz ki, lásd a következő képen.

#4 Bitumenes zsindely

A magyar tetőkön cserép van. Pont. Itt a tetőkön zsindely van. Pont.

Na jó, már itt is elkezdték használni a rozsdamentes hullámlemezes megoldást, de mondjuk 1000 házból 1-en van, mert ez jóval drágább a zsindelynél. Cseréptetőt pedig még nem láttam sehol.

A zsindelytető (shingle roof) típustól, dőlésszögtől és elhelyezkedéstől függően 15-25-évig bírja és ez pont elég nekik. Ez is jól mutatja az észak-amerikai hozzáállást.

Azaz minek építsünk házat és tetőt 100 évre, ha úgyis kb. 10-20-30 évig fogunk benne lakni. Itt az emberek gyakrabban költöznek, nem ragaszkodnak a tárgyi dolgokhoz annyira, mint a világ más részein és az anyagi megfontolás pedig nagyon fontos.

Felesleges tehát valami szépet és jót építeni valaki másnak, aki majd a volt házadban lakik utánad. Az a valaki majd megcsinálja olyannak, amilyennek akarja.

Ha a tulaj a tetőt nem hagyja leromlani, azaz pár évvel korábban cseréli, mint ahogy abszolút szükséges lenne, tehát az alatta lévő faborítás jó állapotban van, akkor egy ekkora ház tetejét egy tetőfedő brigád 2-3 nap alatt teljesen kicseréli és a ház árához képest nem jelentős költséget jelent.

Érdemes azonban a tetőcserét illetően időben lépni, ha szükségessé válik, mert ugye emlékszel még mit mondtam az beázásról…

#5 Pince

Ahány házban jártam eddig, mindenütt volt pince. No nem a krumplinak, hanem a legtöbben a pincében kialakítanak plusz hálószobát és fürdőszobát a vendégeknek, ami mondjuk Torontóban simán ki is adnak. Kitchener-Waterlooben ez nem annyira jellemző (még).

A pince a recreation room hagyományos helye. A kanadai családok betesznek ide egy nagy kanapét meg óriás TV-t, vagy simán egy moziszobát, vagy szaunát, pingpong- és csocsóasztalt, bárpultot és ha elég nagy a ház, akkor mindezt egyszerre.

A tél hosszú, jó egy ilyen hely, ahol lehet lógni a családdal, gyerekekkel, esetleg barátokkal. Ja és a pincét nem számolják bele a lakás hivatalos alapterületébe, ami enélkül is jóval nagyobb mint Euróbában. A mi bérelt házunk két szintje kb. 180-200 nm, ehhez jön még kb. 60 nm pince, de ez egy régi ház és a pince max raktárnak jó jelenlegi állapotában.

Ha egy pincének nagyobb ablakai vannak, esetleg ún. walk-out basement, azaz ki lehet menni a kertbe (mert a telek mondjuk egy domboldalon van), akkor az külön extra és ez a ház árában is érződik.

Ezen túl mindig a pincében van a kazánszoba (furnace room), ahol megtaláljuk a gázkazánt és légtechnikai csatornákat, a gázmelegítésű bojlert, néha a mosókonyha (laundry room) is, meg persze egy csomó pakoló hely, amit jól meg lehet tömni cuccal.

#6 Garázs

Amikor Isten a kanadai házat teremtette, akkor mielőtt a 7. napon megpihent, még létrehozta a dupla garázs intézményét. 10 év tető nélküli autóbeállós élet után imádom a dupla garázst. A kocsi hamar felmelegszik reggel és ami igazán fontos, hogy nem kell reggel jeget és havat kaparni az autóról.

Idén volt olyan egybefüggő 6-8 hét télen, amikor minden második nap havazott, szóval bőven elég volt a kocsibeállót a járdát letakarítani. Az autó szép tiszta maradt, ha nem számoljuk a vastag sóréteget az útról.

Persze nem minden kanadai háznak van dupla garázsa, de egy bizonyos méret felett, 200-240 nm környékén már elég valószínű.

Erről már írtam, de attól még, hogy ilyen szép nagy garázsok vannak Kanadában, a szomszédok simán kint parkolnak egész télen a garázs előtt, mert a garázsban ott van egy csomó felesleges és kevésbé felesleges cucc és ha akarnak, akkor sem tudnak mind a két autóval beállni.

#7 Patio, azaz deck, azaz terasz

A hosszú tél miatt a kanadai emberek alapvetően jobban értékelik a késő-tavasz, nyár és kora-ősz intézményét. Ilyenkor sokat vannak a szabadban, tehát felénk a családi házhoz mindenképpen hozzátartozik a minél nagyobb deck, azaz magyar polgári nevén a terasz, melyek közül 100-ból 99 db fából van.

Az egyszerűbbek simán csak étkezéshez és grillezéshez szolgálnak helyszínül, de több helyen láttam már jacuzzi-t, amit itt hot-tub-nak hívnak vagy akár egy kisebb medencét.

A helyiek viccelnek azzal, hogy plusz 10 fokban már indul a patio szezon, de elég sokan vannak, akik ezt komolyan is veszik. Ekkor előkerülnek a gáz BBQ szettek és bár nem ülnek ki egy hosszú ebédre, de a húst simán megsütik a hétvégén, de akár este munka után is a vacsorához.

A patio élet annyira komoly dolog, hogy több újság is létezik erről a témáról, igaz ezek az USA és kanadai piacra együtt készülnek, szóval nem csak a kanadai piac tartja el őket.”

További érdekességek és különbségek találhatók az írás második részében, ami már olvasható a Juharszirup blogon.

Mennyire befogadók a kanadaiak?

Share.

About Author

Leave A Reply