Hova tűnnek a klasszikus pubok?

0

Törzshelyet találni magunknak új hazánkban szebb gesztus a beilleszkedés felé, mintha betéve tudnánk a Henrikeket és a Monty Python poénokat – írja a London Budapest Metro blog szerzője Angliából, és persze, hogy a pubokra gondol.

„Pubból van millió féle, nincs olyan, hogy „tipikus angol kocsma”. Mint mindenhol, egy tisztes pubnak van saját neve s az ahhoz passzoló, homlokzatról fityegő cégére. Ha ez a Hattyú és a Rózsa, akkor az értelemszerűen ezeket ábrázolja.

Vannak nagyon népszerű elnevezések, mint a King’s Arms, Rose&Crown, ezek nem egy lánc részei, csak annyira hagyományosak, hogy minden városban van egy ilyen. Ami régen dokknegyed volt, ott a fennmaradt italmérések neve őrzi a tengeri medvék legendáját: bálna, vasmacska, sellő.

Ami lánc, mint a Wetherspoon cég közel ezer lokálja, azok a nyolcas dipotriás okulárét otthon felejtőknek is feltűnő fekvehányók – retkes padlószőnyeg, játékgépek, mosdatlan törzsgárda, pocsék egyenkoszt, amit a kamasz a hüvelykujját belelógatva szolgál fel, már csak a színes szalagok hiányoznak a bejárati ajtóról, hogy messze elkerüljük.

A spektrum másik végén a gourmet „kocsmák” vannak, ezek szerintem már nem igazán csapszékek hanem gasztropubok kézműves sörökkel, s hipszter ínyencbloggerek aszerint értékelik, hogy van-e valami kiejthetetlen superfood összetevő a hamburgerben. Biztos finomak és ennek is megvan a vevőköre, de ez már szinte kicsúszik a kocsma kategóriából.

Szívesen járnál te is pubba munka után? Keresgélj Magyarország egyik legnagyobb külföldi állásajánló portálján, amit neked fejlesztettünk ki itt, a Határátkelőn! Ha pedig nem csak angliai meló érdekel, akkor itt nézelődj közel 1000 állásajánlat között!

Mert milyen is a jó, magánkézen levő pub? Először is jó a publican, másnéven host, landlord, governor, magyarán a kocsmáros-tulaj. Érti a dolgát s ennek megfelelő tisztelet övezi.

Ha odaszoksz, hamar megjegyzi a neved, tudja, mit szeretsz, körbejár az asztalokhoz diszkréten bratyizni, mindenkivel érezteti vendégszeretetét s mindenki ki is akarja azt vívni.

Ő a Keresztapa – vagy Anya, mint mifelénk a lengyel csaj, aki nem cicózik, mosolyog, rohangál, és volt annyi esze, hogy egy bitang jó séfet alkalmazzon, csókoltassuk érte.

A pubban nem alakul ki sor, hanem kifinomult pantomim játékkal jelezzük, hogy most már mi jövünk: erősödő totyogással, pohárforgatással, kétségbeesett arckifejezéssel, szemkontaktussal.

Senkinek eszébe ne jusson integetni, pénzt lobogtatni vagy Elnézéstezni, ilyet csak nagyon amatőr turisták tesznek, bocsánatos bűn, de sokatmondó mosoly a büntetés.

Még rosszabbul járunk, ha csak várunk az asztalunknál s nem vesszük észre, hogy a pubban nem jönnek rendelést felvenni, pincérszolgálat csak ételrendelés esetén dukál.

Szóval a pubban nincs sorbanállás és az angolok tőlük szokatlan módon idegenekkel is szóba szoktak elegyedni. Ez a pub pszichológiai varázsa: a hely, ahol megtörik az angol távolságtartás, karótnyeltség, itt megnyílhatnak, kiáll a Mit-gondolnak-mások ideggörcs, demokrácia, egyenlőség és fair play az alapelv, no meg a fish and chips.

Sok pubban van darts, billiárd, quiz night (vetélkedő) vagy akár társasjáték (nálunk a jenga vagy három különböző szettből állhat, mert tök más méretűek a rudacskák. Na de ez a kihívás), ezek is a szocializálódást megkönnyítendő kerültek a polcokra.

Megváltoztak az idők és a jó öreg angol pub patinája egyre kopik. Felmérések szerint hetente 27-et zárnak be az országban, s tanúsíthatom, itt a környéken is nem egyet bontottak már le, hogy aztán lakóházat faragjanak belőlük.

Okok? Nos, egy pint árából a pakisztáni kisközértben vehetünk egy hatos kiszerelést, amit otthon elszopogatunk. Kitiltották a dohányzást, amit ugyan én nem bánok, de másoknak valszeg cigivel az igazi a szivornya.

Változik a lakosság is, lecserélődik a helyi idősebb populáció: a feketék inkább tépnek, mint isznak, rengeteg a kínai, akik zárt ajtók mögött, egymás közt élnek társas életet, a muszlimok ugye egyértelmű, s sok a fiatal családos, akik vagy odahaza főznek, vagy inkább cafékba és a fent említett gasztrobisztrókba járnak el enni.

Szerintem nem lett antiszociálisabb a lakosság, csak már más típusú lokálok a trendik. A hagyományos pub inkább alkohol plusz valami alapkaja-száraznasi, míg ezek az újak igényesebb ételeket szolgálnak fel, ami mellé kérhetünk valami enyhe tütükét is – ezek pedig nem nekem valók, ide meg én nem megyek römizni és a ciderembe bámulni. Kiélezett a piaci verseny, s sok pub nem tud vagy akar alkalmazkodni az új szelek divatjának. Ez van.”

Ne hagyd ki az eredeti posztot sem, itt találod.

(Fotó: pixabay.com/falco)

Share.

About Author

Leave A Reply