Ebből hozom ki a lehető legjobbat

0

Adri lassan hat éve költözött ki Hollandiába, ott ismerte meg gyermeke holland apukáját, Robertet is. Jelenleg Hágában élnek, kisfiúk, Iván, 2014 februárjában született. Az ő történetén keresztül mutatja be az Oh Pura Vida blog, milyen is gyereket szülni Hollandiában.

„Hollandiában valóban nagyon sok baba születik otthon, azon szülésznők segítségével, akik végigkísérik az anyát a terhesség időtartama alatt. Ez egy teljesen természetes és bejáratott rendszer itt.

Nekem tetszik, hogy a kismamának van választási lehetősége, és én is nyugodt szívvel bíztam volna magam a szülésznőim kezeire, nem ez tartott vissza, de valahogy mi mégis a kezdetektől fogva kórházi szülést terveztünk, mint utólag kiderült, szükség is volt rá.

A terhesgondozást az említett szülésznők végzik, én is egy ilyen szülésznői csoporthoz jártam. Emellett számos felkészítő tanfolyamon is részt lehet venni, ezek nagy részét fedezi a társadalombiztosítás. (…)

Ha orvosilag indokolt vagy bármilyen komplikáció adódik a 9 hónap alatt, akkor a szülésznők átirányítanak a nőgyógyászokhoz a kórházba. Nekem az utolsó időszakban magasabb volt a vérnyomásom, így többször is beküldtek megfigyelésre, és végül két héttel a kiírt időpont előtt be is kellett feküdnöm, hogy beindítsák a szülést. Nagyon örültem neki, hogy itt erre is hagynak időt, nem drasztikus az eljárás. (…)

Ha nincsen semmilyen komplikáció, az anyát pár órán belül hazaengedik a kórházból, a kisbabával együtt. (Nálam szükség volt egy 24 órás megfigyelésre a vérnyomásom miatt, ezért maradtam csak bent két éjszakát a kórházban.) Ez furcsán hangozhat, de a friss szülők nem maradnak magukra, mire hazaérnek, egy védőnő várja őket otthon, aki fontos szerepet tölt be az első pár napban.

Még a várandósság alatt kijöttek családlátogatásra, megbeszélésre és választhattam, hogy napi 3, 5 vagy 8 órában szeretném a védőnőt nálunk, mi végül a napi 5 óra mellett döntöttünk.

Tíz napon át jött hozzánk, és az egészet a társadalombiztosítás fedezte. A védőnő minden reggel megvizsgált engem is, Ivánt is, segített a babával, minden nap ágyneműt cserélt és mosott, elküldött csendes pihenőre, reggelit készített, de akár kisebb bevásárlást is intézett volna nekünk, ha arra lett volna szükség. Emellett bármilyen kérdéssel is fordulhattunk hozzá, első gyermeknél akad is bőven kérdeznivaló. (…)

A hivatalos szülési szabadság Hollandiában 16 hét, ezalatt a teljes fizetés jár, plusz kapunk háromhavonta majdnem 200 EUR állami gyermektámogatást is. Én 4 héttel a kiírt dátum előtt fejeztem be a munkát és 12 hetet lehettem volna otthon szülés után. (Van egy olyan verzió is, hogy 6 héttel előbb fejezed be és 10 hétig maradsz otthon.)

Általában az anyák meg szokták toldani ezt pár hét szabadsággal, így tettem én is. Hollandiában a nők nagy része részmunkaidőben megy vissza dolgozni, erre a munkaadók is be vannak rendezkedve. (…)

Iván 4 hónapos korában kezdte a bölcsit, ekkor kellett visszamennem dolgozni. Szívem szerint egy éves koráig maradtam volna itthon vele, de erre sajnos nem volt lehetőség.

Mivel az itteni rendszer annyira más, mint a magyarországi, azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatban kaptam legtöbbször otthonról a kérdést, hogy hogy fogom ezt bírni, és hogy ez milyen nehéz lehet.

Szívszorító volt az elválás első reggel, de én ehhez mindig is úgy álltam hozzá, hogy ha már úgy hozta az élet, hogy itt alapítottam családot, akkor az itteni rendszerhez alkalmazkodom, és ebből hozom ki a lehető legtöbbet és legjobbat. (…)

A bölcsődék igen drágák, de a szülők kapnak állami támogatást, ennek nagysága a szülők fizetésétől függ. A bölcsődei helyet évi 48 vagy 52 hétre lehet igényelni. Mi 52 hétre kértük, heti 3 teljes napra (fél napokra is van lehetőség), ez bruttó 939,12 EUR, ebből mi 733 eurót visszakapunk havonta. Heti 5 nap bruttó 1565.20 EUR-ba kerülne. A bölcsi reggel fél 8-tól este 6-ig van nyitva és a napi étkeztetésért nem kell külön fizetnünk. (…)

Hollandiában a gyermeknevelés alapja az úgynevezett hármas R szabály – Rust (Nyugalom), Reinheid (Tisztaság) és Regelmaat (Rendszeresség) és ezzel az elvvel én is teljes mértékben tudok azonosulni. A babának nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy testileg-lelkileg fejlődjön, növekedjen, tisztaságra ahhoz, hogy egészséges és ápolt legyen, rendszerességre pedig ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan tudjon élni.

Az emberek alapvetően pozitív beállítottságúak és egyenesek és ilyen szellemben nevelik a gyermekeiket is. Az apák szervesen kiveszik a részüket a nevelés minden területén. A holland családok szeretnek kirándulni, állatkertbe, vidámparkba vagy a tengerpartra járni. Fontos az együtt töltött idő és annak minősége is.”

A teljes posztot az Oh Pura Vida blogon olvashatjátok el, érdemes!

(Fotó: ohpuravida.blog.hu)

Negyven fölött lettél határátkelő? Mi vett rá az elindulásra, milyen volt a megérkezés, hogyan sikerült beilleszkedni? Mit szólt hozzá a környezeted? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre körülbelül 500 szóban, segíts a hasonló helyzetben lévőknek!

Share.

About Author

Leave A Reply