Holland nyár magyar szemmel

0

„Az idei holland nyár egy szerda délutánra esett” – a vicc régi és a klímaváltozásnak köszönhetően már nem is teljesen igaz – derül ki a Hollandokk írásából.

„A szakállas székely viccet már a tavaly nyárra is csak módjával lehet rásütni. Idén viszont már április óta lubickolunk a mediterrán napfényben, nyáron meg szívjuk magunkba a száraz széna illatát, elmerülünk a világossárgás termőföldek látványában, mintha a régi Magyarországon lennénk. Igaz, kicsit kilapított formájú a táj, de van, akinek ez is kimondottan otthonos.

Azért egy kicsit ijesztő látvány, hogy egy legendásan csuromvizes országban egyszer csak kérgesre száradtak a nagyobb pocsolyák, a termőföldeket locsolni kell, a felszíni vizek használatát pedig máris korlátozták.

Máskor meg egy nap alatt esik le egyhavi esőmennyiség, vagy olyan félórás felhőszakadás van, hogy egy időre járhatatlanná válnak az alagutak. A víztöbblet okozta kárelhárításban persze még mindig nyilvánvalóbb a hollandok rutinja, de a klímaváltozásra való felkészüléshez ma már messze nemcsak gátakkal és még több gáttal próbálkoznak a szakemberek.

HOLLANDIAI MUNKALEHETŐSÉGEK EGY HELYEN

Aki úgy érzi, hogy ez átmeneti ingadozás csupán, annak az alábbi trendeket, beszédes számokat ajánljuk figyelmébe:

Az átlagos hőmérséklet 1900 óta 0,8 °C-kal emelkedett a Földön. Hollandiában ennek több, mint kétszeresével, 1,7 °C-kal.

Az éves átlagos csapadékmennyiség Hollandiában 850 mm, ez 20%-kal több, mint az 1950-es években volt. Gyakoribbak a száraz időszakok, de ha esik, akkor nagyon: korábban folyton szemerkélt az eső, ma viszont ritkábban esik, de az egyszerre lezúduló csapadékmennyiség sokkal több.

Gyakoribb szélviharok: az orkánok erejét a tengervíz melege táplálja, melyek Afrika felől érkeznek a kontinensünkre. Egyelőre nem világos, mikortól kell majd bedeszkázni az ablakokat a nagy hurrikánok idejére, de az utóbbi években jó pár szélsőséges vihar segített ráedzeni kicsit.

Növekvő tengerszint, áradások: ez az, amire Hollandia a legjobban fel van készülve, még úgy is, hogy az elmúlt évszázadban máris 20 centiméterrel nőtt a tengerszint.

A hollandok párszor meg is tapasztalhatták, milyen az, amikor áttöri a víz a gátakat. Az 1953-as nagy árvíz után viszont megépítették a modern kor hetedik csodáját, a holland gátrendszert, amit „Delta Works” néven ismer a világ.

Tulajdonképpen lenyűgöző turistalátványosság, ahogy vihardagálykor záródnak a Maeslantkering kapui, bár szerintünk olyankor jobb otthon maradni inkább.

A természet megváltozik: a tavaszi melegben bizonyos madárfajok korábban kelnek ki a tojásból, amikor még nincs elegendő élelmük. A hőkedvelő fajok kiszorítják a régieket, a vándormadarak meg inkább télen is a helyükön maradnak. (…)

A Párizsi klímaegyezményt szerencsére nem veszik a hollandok sem félvállról, az országos intézkedések a www.klimaatakkoord.nl és a rijksoverheid.nl honlapokon is jól követhetők.

Akármennyire is károsak a metáneregető tehenek, vannak más tényezők is, amik növelik az üvegházhatást: Hollandiában ez felerészt az iparnak, 20%-ban a közlekedésnek, majd az épületek fűtésének-hűtésének tudható be (mindhárom a CO2 kibocsátás miatt), és csak ezután jön a mezőgazdaság.

A zöldenergia, a fenntartható közlekedés és körforgásos gazdaság egyre elterjedtebbek, és ma már nem azon vitatkozunk, hogy a megelőzés vagy az alkalmazkodás a fontosabb, ugyanis nyilvánvalóan egyiket sem hanyagolhatjuk el.

Bízva abban, hogy a politikusok és a gazdaság szereplői is teszik a dolgukat, mi magunk is élhetünk klímatudatosan a mindennapokban.”

Hogy miként, azt az eredeti posztban olvashatod el ide kattintva.

Ahol a WC-be menet is átlépheted a határt

Share.

About Author

Leave A Reply