Hogyan (ne) bliccelj a vonaton

0

Külföldön (tömeg)közlekedve az ember akaratán kívül könnyen elkövet egy-két hibát, ha nem tájékozódik előre. Saját bőrén tapasztalta ezt meg Vera Hollandiában.

„Az utazás az első időkben Hollandiában igencsak furcsa volt azok után, amit otthon megszoktam. Legelső alkalommal kapásból hibát vétettünk: felszálltunk a vonatra és leültünk a legelső helyre ahol elég szék állt üresen a családom számára- papa, mama, két gyerek.

Honnan lehet észrevenni, hogy itt speciális csendes kupék vannak? Hogyha két eleven, lelkes és nagydumás törpével ülsz be. És persze a többi utas csúnyán néz rád. Nagyon csúnyán.

Aztán következett az új meglepetés az elektromos kapukkal ahova csak a már beolvasott jeggyel lehet bemenni. Legalábbis ez az elv és talán épp emiatt a kalauzok gyakran nem is mennek végig a vonaton, pedig pont az emberközpontúság miatt, ami itt van, ezt a beléptetési rendszert is lazán ki lehet cselezni ha valaki akarja. Párszor a párommal találgattuk is, hogy mi történik egy bliccelővel, de nem számítottam rá, hogy ennyire élesben fogom ezt látni.

Legutóbb úgy jött ki a lépés, hogy Amszterdam repterétől Brüsszelig vonatoztunk. Nemzetközi járat: egyértelmű, hogy átmegy a határon, ezért kiemeltebb az ellenőrzése.

Azt gondoltam, hogy dugig lesz, ehhez képest az elején nagyon kevesen voltunk: a nagy bőröndök miatt mi foglaltuk el az egyik négyes ülést, a mellettünk levőben pedig egy nem tipikusan holland külsejű harminc plusz körüli hölgy és egy idősebb holland pár ült.

KÖVESD A HATÁRÁTKELŐT A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Úgy fél órával az utazásunk megkezdése után jött a kalauz és a mellettünk levő hölgynél elakadt, mert érvénytelen, régi jegyet kapott. Kért tőle másikat, de a nő először nem akart reagálni, majd elkezdett a táskájában kotorászni.

Közölte, hogy vett jegyet és odaadott a kalauznőnek egy banki pénzkivételről szóló papírt. A kalauz ezt még mindig nem fogadta el- nem is értem miért-, jelezte is, hogy ez egyáltalán nem megfelelő és megkérte a hölgyet, hogy ha van jegye, ahogy mondta akkor legyen kedves megmutatni.

Eztán csak állt mellette és várt. Az utas pedig egyre inkább belelovalta magát az „engem itt épp inzultálnak” stílusba. Ezt elég erősen kezdte hangoztatni, kikérte magának miközben tovább szajkózta, hogy neki van jegye.

Pár perc után a kalauz elmondta neki, hogy milyen lehetőségei vannak: vagy jegyet ad vagy vásárol, most. Itt. Ezalatt walkie-talkie-n fel- és odahívta a főnökét (szintén nő) mert nála volt elektromos fizetéshez alkalmas felszerelés, viszont ő is hiába jött, mert addigra kiderült, hogy a nő nem akar fizetni, sőt, csúnyán kiabált, mert „nem hagyják békén”.

Eddigre odaértek a biztonságiak is a vonat másik feléről, két férfi. Mivel a kalauznők hiába kérlelték a Tisztelt Utast, a férfiak sorolták fel a lehetőségeit. Ebben már benne volt a „legyen szíves a következő állomáson leszállni” felhívás is és mert még mindig nem kívánt a jegyvásárlással élni megkérték – még mindig kérték -, hogy menjen velük a peronra, beérkeznek az állomásra és szépen leszállhat. Így, normálisan. Kérték.

Még ekkor is neki állt feljebb, úgyhogy a kalauzok megkérték a vele egy négyes ülésben helyet foglalt párt, hogy legyenek kedvesek másik ülésbe ülni, majd miután ez megtörtént a két férfi még egyszer megkérte a nőt – eddigre már bőven túllépett a „hölgy” viselkedésen -, hogy menjen velük és szálljon le, legyen együttműködő, majd a sértegetések után megpróbálták a karjainál fogva felállítani amire ő sikoltozással reagált és miután sikerült felállítani és kiszerették volna vezetni megütötte – megrúgta a férfiakat.

Ők eztán lenyomták hasra az ülésre és megbilincselték. Ő ezalatt sem kapcsolt, továbbra is rugdosni próbált és hangosan sikoltozott, úgyhogy aki látta az előzményeket az teljes biztonsággal meggyőződhetett róla, hogy épp egy ártatlant lincselnek az erőszakos állatok. Nem egy addig a fülhallgatója mögé bújt utas erre figyelt csak fel, meglehetősen riadtan vagy rosszalló tekintettel.

Miközben pedig a férfiak még mindig normális, nyugodt hangon beszéltek vele és kérték, hogy maradjon nyugton, elmondták neki, hogy az agresszivitása miatt hason fekve kell maradnia az ülésen hátrabilincselt kézzel és a következő helyen lerakják. Megkérték többször ismét, hogy működjön velük együtt.

Amikor beállt a vonat a megállóba felállították, hogy kivezessék, de ő még akkor is megpróbálta az egyik férfit ellökni, a másikat meg megrúgni, hogy elszaladhasson.

Persze ennek ellenére levezették, majd ráborították arccal egy villanyóraszekrényre ( ? / kukára?), hogy ne mozoghasson, támadhasson ismét, emellett jött még vagy tíz biztonsági az állomásról, akik együtt vigyáztak rá, amíg a rendőrség a városból megérkezett, hogy elvigye.

Emiatt az incidens miatt a vonatunk kicsit ott kellett, hogy álljon, míg a rendőrökre vártunk. Ezalatt a kalauzhölgyek visszajöttek és mindenkihez odamentek a kupéban, hogy kinek van kérdése a történtekkel kapcsolatban, mindenkinek kedvesen válaszoltak és még ők kértek elnézést. Odajött a vonaton a mozgó büfés is, hogy ha valaki kávéval szeretné a zilált idegeit lenyugtatni akkor legyen rá módja.

Mivel az egész mellettünk zajlott le így elkerülhetetlen volt végig látni, hogy mi és hogyan történik és meglepett a dolgozók nyugodt viselkedése. Egyáltalán nem emelték fel a hangjukat, nem volt szócsata csak higgadtam megpróbálták a nőt felvilágosítani, meggyőzni.

Ez a stílus maradt végig, akkor is, amikor ő épp szúrt malacként visított vagy őket szidta. Egy pillanatra zökkentek ki: amikor a nő belerúgott az előtte levő férfiba, ahogy ki szerette volna vezetni. Akkor volt egy pillanatnyi „mi a franc” helyzet és felfortyanás, majd a bilincs, amit száz százalék, hogy simán meg lehetett volna úszni.”

A teljes posztot itt találjátok, mondanom sem kell, érdemes elolvasni.

Öt különbség a svéd és a holland munkahelyek között

Share.

About Author

Leave A Reply