Helyek, ahol Magyarországon is külföldön érezheted magad

0

Magyarországon barangolva is rábukkanhatunk olyan helyekre, amelyek mintha egy teljesen más vidéken, egy másik kontinensen volnának (az éghajlatot és a domborzatot leszámítva) – írta Elvira, aki el is ment megnézni párat közülük.

„A budapesti kínai negyed az egykori Ganz-gyár területén

Az egykori Ganz-gyárat nem marja szét teljesen a rozsda… Közép-Európa legnagyobb kínai áru elosztó központja telepedett a szétesőfélben lévő régi gyárépületek közé, és olyan jól megy a business, hogy már a budapesti „Chinatown”-ként emlegetik a helyet.

Aki üzletet akar bonyolítani, az talál kereskedelemmel foglalkozó egyszerű kisembereket, de nagyobb raktárakat és üzleteket is.

Maguknak a kínaiaknak, akik itt töltik a hétköznapjaikat, rendelkezésre áll több kínai ügyvédi iroda, valódi kínai ízvilágot kínáló étterem (ahol nincsen magyar nyelvű étlap), balettstúdió az ifjú kínai növendékeknek, kínai utazási iroda (ha elutaznának egy időre), sőt megnyitott a Telekom és az OTP is kínaiul beszélő alkalmazottakkal…

Kissé szürreális élmény arra járni… és tulajdonképpen azt figyelni, hogyan adja át a régi funkció (és kultúra) helyét az újnak. Lassan, de biztosan.

A kínaiak bevándorlása Magyarországra a rendszerváltozás idején vett lendületet, miután Magyarország vízummentességi megállapodást kötött Kínával 1988-ban.

HATÁRÁTKELŐ A
YOUTUBE-ON
ÉS A SPOTIFY-ON IS!

Egyik pillanatról a másikra jelentek meg, majd egyre sokasodtak a kínai ruhaboltok, kínai gyorséttermek. Annyit láttunk, hogy mindig dolgoznak, üzleteik szinte mindig nyitva tartanak – arról, hogy ezen túlmenően hogyan és hol élnek, nem sokat tudtunk.

Szép lassan, a többségi társadalom számára észrevétlenül kialakultak azok a csomópontok, ahol közösségi életet élnek és kultúrájukat ápolhatják. Mára a „földalatti” helyekből látható és talán elfogadott területi egység alakult ki, ahol ők vannak otthon – mi, magyarok pedig egy érdekes körsétára vagy épp extra termékek beszerzése céljából megyünk oda. (…)

Kőrösi Csoma Sándor sztúpája Taron

Egy köpésre Hollókőtől, a magyar kultúra ékkövétől meglepő látvány fogad. Tradicionális buddhista épületek, csillogó aranytetős épületek: ez a hely a Kőrösi Csoma Békesztúpa és a körülötte lévő épületek (teázó, kiállítóterek, illetve a hegyoldalon feljebb egy buddhista templom), melyeket 1992-ben szentelt fel a XIV. Dalai Láma Kőrösi Csoma Sándor emlékére.

A sztúpában több buddhista ereklye található, és éjjel-nappal forog benne egy nagy imamalom – az előtt tisztelegve, hogy a hagyomány szerint Buddha egyszer megforgatta a tan kerekét, ami azóta is forog.

Az imahengerben egy tonna papírtekercset helyeztek el, amely négyszázmillió mantrát tartalmaz. Ahogy a sztúpában az imahenger körbefordul, megszólal egy csengő – ez jelzi, hogy a négyszázmillió mantra áldása ismét szétterjed a világ felé. Elegendő néhány kört tennünk az imahenger körül, követve folyamatos forgását, hogy elménk lecsendesedjen, és békét leljünk a sztúpában. (…)

Beloiannisz – a falu, amit görögök alapítottak Fejér megyében

Fejér megyében van egy falu, ahol egy kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha Görögországban járnánk… A falut a görög polgárháborúból érkező kommunista érzelmű menekültek alapították az ’50-es évek elején, akiket Magyarország, akkor „testvéri ország” lévén, befogadott.

A nagyjából 400 menekült család eleinte a kőbányai dohánygyárban kapott szállást, majd miután elkészültek az akkor még Görögfalva sorházai és alapvető infrastruktúrája, beköltözhettek új otthonukba. A települést rövidesen Beloianniszra keresztelték Nikosz Beloiannisz kommunista mozgalmár után.

A falu távolról sem úgy fest, mint a görögországi utazásokat reklámozó fotók a kék tenger és a ciklámen naplemente közé ékelődő klasszikus fehér épületekről.

De van itt görögkeleti templom, a temetőben görög betűs sírfeliratok, dúsan virágzó rózsatövek, kommunista emléktáblák (a múlt mégiscsak kötelez) és itt-ott feltűnő görög ornamentika.

Úgy fest a hely, mint egy átlagos görög falu, vagy mint egy átlagos magyar falu kissé görögösítve, ahol olyan utcanevek vannak, mint Athén utca vagy Paparigász utca.”

A teljes posztot itt találjátok.

Egy ír pubtulajdonos Budapesten

Share.

About Author

Leave A Reply