Határátkelők jogai Európában

0

Nem kevesebb, mint 17 millió európai uniós állampolgár él szülőhelyén kívül, másik tagállamban az EU-n belül. Nem csoda, hiszen a munkaerő szabad áramlása az egyik alapvető szabadságjog az Európai Unióban.

A 17 millió emberből több mint 12 millió a munkaképes korú. Fontos tudni, hogy a juttatások terén négy fő terület van: az egészségügyi ellátás, az anyasági ellátás, a munkanélküli- és a nyugdíjjogosultságok.

Ehhez négy alapelve társul: egyszerre egy ország jogszabályai alá tartozunk, így csak egy országban fizetünk hozzájárulást; ugyanazok a jogaink és kötelezettségeink, mint az adott ország állampolgárainak; ha juttatást igénylünk, figyelembe veszik a korábbi országokban fennálló biztosítási, munkavégzési vagy tartózkodási időszakot is; ha jogosultak vagyunk egy országból származó pénzbeli juttatásra, akkor azt általában megkapjuk egy másik országban élve is.

Érdekes adat, hogy Luxemburgban a legmagasabb az ott munkát vállaló külföldiek aránya, 44 százalék – nyilván az ingatlanárak miatt. Majd a nem EU-tag Svájc, utána Ciprus és Írország következik.

KÜLFÖLDI MUNKÁK A HATÁRÁTKELŐN

Vajon mi van azokkal, akik naponta ingáznak egyik országból a másikba. A belga Vinciane és lánya az elmúlt 18 évben minden nap 65 kilométert utazik a munkába, a határ másik oldalára, Luxemburgba.

„Ez része a régió szokásainak. Tudjuk, hogy a határon túl másmilyen az adózás, vannak előnyök. Van egy keretszerződésem, ami lehetővé teszi, hogy azt csináljam, amit szeretek, és olyan a bérem, hogy az lehetővé teszi, hogy megfelelő életminősége legyen a családomnak és nekem” – mesélte a EuroNewsnak Vinciane.

„Van egy belga-luxemburgi megállapodás, amely nagyon könnyűvé teszi a dolgokat. Tehát ha orvoshoz megyek, kapok egy tanúsítványt, azt elküldöm a biztosítómnak, és a belga biztosítóm fogja elintézni a luxemburgival a dolgot” – tette hozzá a nő.

Luxemburgban ha két éven belül több mint 52 hetet van az ember betegszabadságon, akkor elbocsáthatják. Csakhogy ilyenkor a határátkelő a származási országában kerül be a munkanélküliek közé, azaz nem ugyanazok a feltételek.

„A határt átlépve megváltoznak a jogszabályok, ott a munkajog, a szociális biztonság és az adózás kérdése. A legegyszerűbb és leginkább harmonizált terület a szociális biztonság. Attól a pillanattól kezdve, hogy átköltözöl egy másik országba, függetlenül attól, hogy munkát keresel vagy visszatérsz a lakóhelyedre, az európai jogszabályok nagyon egyértelműek” – magyarázta Julien Dauer a téma jogi szakértője.

A szabad munkaerőáramlás nemcsak azt teszik lehetővé, hogy oda utazzanak vagy ott dolgozzanak, hanem nyugdíjba is mehetnek egy másik országban. Elvileg annak a nyugdíjintézetnek a feladata az adatok beszerzése, ahol az utolsó munkaadó székhelye van.

Mire jó az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Share.

About Author

Leave A Reply